Orbán Viktor magyar miniszterelnök is lezárta az Európai Tanács ülését, a kormányfő a közösségi oldalán osztott meg néhány fotót a zárónapról.
Ezzel párhuzamosan Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke megtartották szokásos, EU-csúcsot záró közös sajtótájékoztatójukat.
Ursula von der Leyen pozitívan értékelt
Az Európai Bizottság elnöke történelmi mérföldkőként értékelte az Európai Tanács ülésének eredményeit. Megerősítette, hogy Magyarország volt az a tagállam, amely nem támogatta Ukrajna költségvetésbe foglalt támogatását, amire egy rendkívüli csúcson fognak visszatérni, várhatóan január végén-február elején.
Ennek kapcsán elmondta, hogy ha akkor sem alakul ki egységes nézőpont, akkor egy operatív megoldást fognak találni. Ebből arra következtethetünk, hogy a magyar álláspont mentén fognak kitalálni egy konstrukciót.
Az ukrán csatlakozási tárgyalások árnyékában elveszett kevesebb médiafigyelmet élvező témákat, mint a migráció és a Közel-Kelet helyzete érintőlegesen említette.
A Közel-Kelet kapcsán Von der Leyen arról beszélt, hogy a cél az, hogy
minél több humanitárius segélyt juttassanak a Gázai övezetbe.
A témában elért eddigi eredményekről számot adva elmondta, hogy már huszonnyolc repülőnyi szállítmányt küldtek a térségbe, ami 1200 tonna segélynek felelt meg és még az év végéig öt repülő szállít majd ilyen segélycsomagokat. Hangsúlyozta, hogy a „másnap” koncepciójáról is aktív eszmecserék zajlanak, azaz arról, hogy a háború után hogyan lehet fenntartani egy minden félnek megfelelő status quo-t.
A migráció kapcsán főként a deportálási mechanizmusok erősítését húzta alá. Ez az a beszédelem, amit Brüsszel szeret alkalmazni, de senki sem tudja, hogy pontosan mit takar és hogy hogyan képzelik az évek óta illegálisan Európában tartózkodó migránsok visszaküldését.
A legnagyobb érdeklődés azt a kérdést övezte, hogy a bizottság elnöke el tudja-e képzelni, hogy Magyarország teljesíti azokat a bizonyos mérföldköveket, amik értelmében pénzeket tartanak vissza.
A klasszikus jogállamisági vita elemeit 27 szupermérföldkő foglalja össze. Amíg Brüsszel szerint Magyarország nem teljesíti ezeket, addig a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében nem teljesül kifizetés.
Az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy Magyarországnak zárolt költségvetési résznek három eleme van. Az első a helyreállítási terv, a második a kondicionalitási mechanizmus, végül a kohéziós alap.
Most azonban meglehetősen optimistán fogalmazott mindegyik kapcsán. A narratívája az volt, hogy természetesen ha Magyarország előrehalad ezekben a kérdésekben, akkor párhuzamosan a forrásokhoz is hozzáfér majd.
Charles Michel reményt emlegetett
Az Európai Tanács elnöke Ukrajna jelenleg lendületet élvező előrehaladását a remény jeleként emlegette.
Ez még a brüsszeli újságírók számára is nehezen volt befogadható. Egy kérdés Törökország és a nyugat-balkániak esetleges csalódottságára irányult.
Az elnök megismételte, hogy szerinte a mostani lépés reményt kell, hogy adjon az embereknek. Később kiemelte, hogy ezt az is mutatja, hogy
gyors telefonbeszélgetést folytatott minden érintett féllel, és számára ez egy személyes szinten nagyon megható pillanat volt.
Charles Michelt arról is kérdezték, hogy hogyan tervezi meggyőzni Magyarországot, hogy járuljon hozzá az ukrajnai támogatásokhoz.
Ez egy nagyon jó kérdés
– felelt az elnök mosolyok közepette, de aláhúzta, hogy minden érvet be fog vetni. Ennek ellenére pozitív megérzései vannak, hiszen elmondása szerint Magyarországon kívül 26 tagállam egyhangúlag támogatta az Ukrajnának szánt ötvenmilliárd eurós csomagot.
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozásán Brüsszelben 2023. december 14-én. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
