Novák Katalin köztársasági elnök tegnapi lemondását követően azonnal kampányüzemmódba kapcsoltak az ellenzéki pártok, és amellett, hogy további vért kívánnak a kegyelmi botránnyal kapcsolatban, a balliberális pártok közvetlen elnökválasztást követelnek.
Az üggyel kapcsolatban a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője elmondta,
minden jel szerint pillanatnyi politikai érdek vezérli a baloldali pártokat és a közvetlen államfőválasztást kezdeményező DK-t ebben az ügyben.
Ugyanis nemcsak a Gyurcsány-kormányok, de az alkotmányozó többséggel rendelkező Horn-kormány sem fogadott el ilyen változtatást.
Azt is fontos tudni, hogy a rendszerváltás idején az ún. négyigenes népszavazáson a magyar választók többsége támogatta a most is alkalmazott rendszert, az Országgyűlés általi államfőválasztást
– jelentette ki az elemző. Vagyis a Gyurcsány Ferenc által most előrántott javaslat egy korábban már eldöntött kérdést hozott ismét a felszínre.
A Demokratikus Koalíció azonban most a politikai haszon reményében szembehelyezkedett a korábbi népszavazás eredményei alapján kialakított közvetett elnökválasztási rendszerrel.
Szikra Levente a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva elmondta, az alaptörvény a magyar történelem és közjogi hagyományok folytatásaként fenntartja a közvetett államfőválasztást. A demokratikus legitimációval így ebben az esetben sincs probléma, hiszen az államfőt választó Országgyűlést közvetlenül a magyar emberek választják meg.
Valószínűleg kormányellenes népszavazásként tekintene az ellenzék egy ilyen választásra, amivel becsapnák a saját szavazóikat is, hiszen a magyar köztársasági elnök nem része a kormánynak. Emellett szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy a miniszterelnököt is a parlament választja, azaz ebből a szempontból is illeszkedik a köztársasági elnök megbízatásának keletkezése a magyar közjogi rendszerbe
– emelte ki az elemző, majd hozzátette, hogy amennyiben közvetlen elnökválasztást vezetnének be Magyarországon, akkor az alaptörvény módosítása mellett több más törvényt is módosítani kellene. Ami azonban még inkább problémássá teszi ezt a kezdeményezést, az a magyar államfő szerepe a közjogi rendszerben.
Hazánk parlamentáris köztársaság, ami azt jelenti, hogy az Országgyűlésnek van a legfontosabb szerepe az állam működtetésében. Vannak prezidenciális és félprezidenciális rendszerű országok is, ezekben a köztársasági elnök az itthon ismertnél nagyobb politikai és kormányzati szereppel rendelkezik. Úgy gondolom, hogy parlamentáris rendszerekben az elnök mérsékelt politikai szerepe miatt kevesebb érv szól a közvetlen választás mellett, mint olyan országokban, ahol az államfő részese a kormányzásnak
– tette hozzá Szikra Levente, aki kiemelte, hogy más, a magyarhoz hasonló szerepű államfővel rendelkező országok között több példa is akad a közvetett elnökválasztásra, ilyen a szabályozás például Németországban és Olaszországban is.
Mindezek mellett a közvetlen elnökválasztás számos más problémát is felvet az elemző szerint.
Többek között a köztársasági elnök alkotmányos szerepét is teljesen újra kellene gondolni, ami rengeteg kérdést nyitna ki.
Ha pártok jelöltjei versengenének a közvetlen választáson, elkerülhetetlenül politikai kampánnyá alakulna az alaptörvény szerint egyébként pártok felett álló köztársasági elnök megválasztása. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez jót tenne az államfő tekintélyének
– jelentette ki az Alapjogokért Központ elemzője.
