A felesleges vizet meg kell tartani, és nem szabad kivezetni az országból – mondta Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke pénteken Kaposváron a víz világnapján.
A volt államfő A mi kék világunk című konferencián, óvodapedagógusoknak tartott előadásában rámutatott, hogy a klímaváltozás a Kárpát-medencét hamarabb és súlyosabban érinti majd, mint Európa több térségét.
A klímaváltozás hatásainak nyolcvan százalékát a vízen keresztül érezzük majd
– tette hozzá.
Magyarországon is érezhetők a hatások
Az aszály, a belvíz és az árvíz az ország nagyobb részét sújtja, és sokszor egyszerre jelenik meg: 2013-ban az áradó Dunától nem messze téli aszály volt. A 2022-es aszály idején volt olyan országrész, ahonnan egyáltalán nem takarítottak be termést, a szárazság több mint ezermilliárd forint kárt okozott a mezőgazdaságnak. Áder János kiemelte, Magyarországon négyezer kilométernyi töltést kellett megépíteni az árvizek kivédésére. A korábbi, a felesleges víz kivezetését előnyben részesítő vízügyi szemlélet helyett mára a víz megtartása került előtérbe.
A Tiszán – amelynek vízszintje áradáskor egy nap alatt akár hat métert is emelkedhet – kilenc szükségtározót terveznek, ezekből hat már meg is épült. A tározók által akár egy méterrel is csökkenthető a Tisza vízszintje. A körülbelül egymilliós népességű Duna–Tisza közi homokhátság vízpótlása várhatóan 2030-ra befejeződik – közölte.
Megemlítette azt is, hogy a víz megtartásának másik módja, ha a korábban vizenyős, de mára művelés alá vont területeket visszaadjuk a természetnek, ami azonban sok érdeket sérthet.
Ezeket a földeket ki kellene sajátítani, közös megegyezéssel közös gazdálkodásba vonni. Az újra elárasztott területeken ugyanakkor a víz elszivárogna a talajba, csökkentené az aszályt, a párolgás mikroklímát alakítana ki, ami segítené a gazdálkodókat a klímaváltozás hatásainak mérséklésében.
Beszélt arról is, hogy világszerte egyszerre jelentkezik a sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz drámája. Az óceánok vizében lévő mikroműanyag a táplálékláncban eljut az emberhez is – jegyezte meg.
