Ha a következő években – a 2022-eshez hasonlóan – hidrológiai és meteorológiai aszályok egy időben jelentkeznek majd Magyarországon, akkor az ipar, az energiatermelés, a mezőgazdaság, a turizmus, a természetvédelem és egyéb ágazatok komoly versenyhelyzetbe kerülnek egymással a vízkészleteinkért – mondta a Magyar Nemzetnek Bíró Tibor.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának dékánja hozzátette: a hidrológiai és meteorológiai aszály egyidőben való jelentkezése azt jelenti, hogy nem csak az időjárás miatt van aszály, hanem a felszíni vízfolyásainkban sincs elegendő vízkészlet. A szakértő szerint ha a fentebb említett versenyhelyzet bekövetkezik, az komoly problémákat fog okozni.
Magyarország mégsem víznagyhatalom?
Kérdésünkre válaszolva Bíró Tibor elmondta: ha az átfolyó vízmennyiséget nézzük, s ha ezt elosztjuk a lakosság számával, akkor valóban víznagyhatalomnak nevezhetjük Magyarországot. Ám ha a lehulló csapadék és a párolgás különbségét vesszük figyelembe, akkor a sor hátulján vagyunk. Hozzátette:
Magyarország belső megújuló vízkészlete a második legalacsonyabb az Európai Unióban, ha az országon átfolyó folyóink vízhozamát nem vesszük figyelembe.
A belső vízkészletek legfőbb utánpótlását a csapadék jelenti, ami a klímaváltozás következtében ugyan nem csökken, de egyre kiszámíthatatlanabb. Az egész éves csapadék kilencven százaléka mindössze hatvan-hetven nap alatt esik le, miközben az év négyötödében nem vagy csak minimális csapadék esik. Mindez oda vezet, hogy egyazon helyen fordulhat elő belvíz és aszály az év különböző szakaszaiban.
Verseny az ágazatok között
Mint Bíró Tibor kifejtette: az elmúlt években a felhasznált vízmennyiség jelentős részét az ipar fogyasztotta el hazánkban. A mezőgazdaságnak, a turizmusnak, és a természetvédelemnek is megnövekedtek igényei, az ágazatok közötti arányok módosulni fognak minden bizonnyal. „A Balatonnál fontos a vízszint a turizmus miatt, a Tiszán is vannak strandok, a különböző horgásztavak forgalma megnőtt. Emellett ha nincs megfelelő mennyiségű víz a folyómederben, az a hajózást, a teherforgalmat korlátozza.”
Közben pedig az ipart, a mezőgazdaságot is el kell látni annak érdekében, hogy a gazdasági teljesítőképességet ne korlátozzuk
– magyarázta Bíró Tibor. A klímamodellek ráadásul azt mutatják hogy a következő évtizedekben a nyári csapadék átlagosan csökkenni, míg a téli növekedni fog. A szakértő szerint a szélsőségek előfordulási gyakorisága emelkedni fog, fontos, hogy a hatásokat mérsékeljük és a megváltozott viszonyokhoz minél jobban alkalmazkodjunk. „Ha nincs nedvesség a talajban, ha kicsi a vizes élőhelyek kiterjedése, a medrekben alacsony vízállás van, akkor kisebb a területi párolgás. Ha nincs párolgás, nem képződik csapadék, ami helyben felemelkedik, és visszahullik.”
Vízfelületeink nagyságát így mindenképp növelni kell.
„Ezáltal a konvektív csapadék mennyisége megemelkedne nyáron. Másrészt fontos arról beszélni, hogy vizet tartsuk vissza folyómedrekben, tározókban. Ebben a kérdésben nagyon nehéz előrelépést tenni. Nagy vízfolyásainkon csak duzzasztással lehetne mindezt megoldani, de itt a természetvédelmi érdekek ezt nem engedik, holott a gravitációs vízkivételeknek ez lenne az előfeltétele. A tározók építése erősen korlátos Magyarországon. Nincsenek nagy völgyszelvényeink, a síkvidéki körtöltéses tározók építését a tulajdonviszonyok is gátolják, de a bekerülési költségük is jelentős” – magyarázta a szakértő. Hozzátette: a párologtatófelületek növelésével jelentősen tudnánk mérsékelni a nagy intenzitású nyári csapadékok esélyét is, így a helyi vízkárok mértéke is csökkenhet.
