Lezárult az Európai Tanács ülésének első napja. Az alapvetően kevesebb politikai feszültséggel övezett csúcstalálkozón fontos megállapodások születtek. Kedvező döntés született az uniós csúcson Bosznia-Hercegovina csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. Ezentúl a bővítésről és reformokról szóló következtetések kitértek arra is, hogy felkéri a tanácsot, hogy az Ukrajnára és a Moldovai Köztársaságra vonatkozó tárgyalási keretek tervezetének benyújtását követően azokat mielőbb fogadja el és haladéktalanul folytassa a munkát.
A csúcson egységes nyilatkozatot fogadtak el a Közel-Kelet helyzetéről, amiben elítélték a Hamász terrortámadását, elismerték Izrael jogát az önvédelemhez és megerősítették az ENSZ UNRWA szervezetének felülvizsgálatának fontos szerepét.
Emellett következtetés született Ukrajnáról: az elfogadott szöveg elítéli Oroszország háborús agresszióját és elismeri Ukrajna önvédelmi jogát, amiben támogatásáról is biztosítja. Érdekes, hogy a szöveg rövidre zárja a kialakult szemantikai vitát, és a támogatásról úgy fogalmaz, hogy azt az EU fenntartja, „ameddig csak kell”. Az egyik legkomplexebb kérdésben – hogy a befagyasztott orosz vagyonok termelte hozamot ukrán katonai támogatások finanszírozására fordítsák, az elfogadott szöveg értelmében – a tanácsot kérik, hogy vigye előre a munkát.
Ami a biztonság és védelem témakörét illeti, szintén meg tudtak állapodni közös következtetésekben. Egy előremutató és eltökélt nyelvezetű, átfogó szöveg született. Ebben kitérnek kooperatív és közös védelmi beruházásokra, a kutatástól és fejlesztéstől a tervezési szakaszig, az iparosításig és a közös beszerzésekig.
Összességében az európai védelmi ipar általánosságban megnövekedett ellenálló képességét és a tagállamok közötti együttműködés megkönnyítését célozza a dokumentum, nem elfelejtve, hogy a továbbra is a NATO marad a kollektív védelem alapja az EU tagjainak.
Az Európai Tanácsot az EU tagállamainak állam- és kormányfői alkotják. A tanácsot az EU tagállamainak miniszterei alkotják. A tanácsot az EU tanácsának soros elnöksége vezeti. Az Európai Tanács állítja fel az EU stratégiai irányvonalát és dönt a legfontosabb kérdésekről, mint az EU gazdasága, kül- és biztonságpolitikája, valamint az EU külső kapcsolatai. A tanács dönt konkrét jogszabályokról, valamint koordinálja a tagállamok közötti együttműködést bizonyos politikai, gazdasági és jogi területeken.
A fent felsorolt elemeket Magyarország el tudta fogadni, de mivel bizonyos pontokkal nem ért egyet – például az ukrán bővítés irányában képviselt uniós állásponttal –, külön nyilatkozatot hoztak. Az Európai Tanács ülésének jegyzőkönyvéhez csatolják a következő passzust: „Magyarországnak fenntartásai vannak bizonyos uniós politikák stratégiai irányvonalát illetően az Ukrajnában zajló háború irányába”.
Pénteken várhatóan az agrárszektorról vitáznak a tagállamok vezetői, és megvitatják a Törökországot érintő kérdéseket.
Borítókép: Hosszú nap áll az uniós kormány- és államfők mögött (Fotó: AFP/Anadolu/Dursun Aydemir)
