Startpisztoly: ez lesz az EU-csúcs legérzékenyebb kérdése

Több tagállam számára is problémás a brüsszeli javaslat.

2024. 03. 21. 14:07
Schwerin, 2014. december 16. Orosz rubelbankjegyek a németországi Schwerinben 2014. december 16-án. Az orosz jegybank az éjjel 6,50 százalékponttal 17 százalékra emelte az alapkamatot, de ez sem tudta megállítani a nemzeti valuta, a rubel árfolyamának további esését. (MTI/EPA/Jens Büttner) Fotó: JENS BÜTTNER
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ahogy érkeznek az uniós tagállomok állam- és kormányfői, az újságírók hevesen puhatolóznak, hogy melyik vezető mit gondol arról a javaslatról, hogy a befagyasztott orosz vagyon termelte tőkét ukrán fegyverszállításokra és egyéb támogatásokra fordítsák. 

Az Európai Unióban körülbelü 260 milliárd eurós értéket tesznek ki a zárolt orosz vagyonok. Ezt az összeget egy tőkealap kezeli, aminek hozamát éves szinten hárommilliárd euróra teszik. Ezt az összeget kívánja Brüsszel ukrán fegyverszállításokra fordítani.

Luc Drieden luxemburgi miniszterelnök a csúcsra érkezve azt nyilatkozta újságírói a javaslatra irányuló kérdésre, hogy bár jogilag nagyon át kell gondolni ezt a kérdést, nagy vonalakban tudja támogatni azt, de ennél pozitívabb nyilatkozatokat nehezen hallani a vitás kérdésben. A termelt hozamot eredetileg Ukrajna újjáépítésére tervezték szánni, azonban a sikeres ukrán lobbi meggyőzte a brüsszeli vezetést, hogy már most szükségük van az összegre, hogy az állam fenntartását biztosítani tudják és lépést tudjanak tartani a fronton zajló eseményekkel.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője sem hagyta kommentár nélkül a kezdeményezést:

Remélem, hamarosan meg tudunk állapodni, és a bankjegyeket fegyverekre váltjuk, mert a katonáid nem bankjegyekkel harcolnak

mondta Borrell Ukrajna miniszterelnökének címezve szavait.

Érdekes, hogy az Európai Bizottság nem verte nagy dobra a javaslatot, rejtett csatornákon lehet a javaslat részleteit tartalmazó dokumentumokhoz hozzáférni. A terjengő információk szerint már 2024 közepétől szeretné Brüsszel, ha elkezdődhetnének a kifizetések kétéves ütemezéssel, ennek természetesen feltétele a tanács gyors jóváhagyása.

A dokumentum kiadása előtt Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a következőképp fogalmazott:

Elöljáróban annyit megjegyeznék, egy nagyon magas absztrakciós szinten, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználása önmagában is vitatott kérdés, mind nemzetközi jogi, mind pedig a várható következmények szempontjából, ami önmagában is számos komplikációt okoz. Ennek összekötése Ukrajna katonai támogatásával, az nem egyszerűsíti, hanem bonyolítja a problémát.

Borítókép: Orosz rubelbankjegyek a németországi Schwerinben (Fotó: MTI/EPA/Jens Büttner)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.