Akár 43 fok feletti forróságra és pusztító viharokra készülhetünk Magyarországon is

Az Egyesült Arab Emírségekben a múlt héten kitört óriási vihar és a dubaji árvíz, illetve a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S) hétfőn kiadott közös jelentése azt jelzi, hogy a világ megbukott az éghajlatváltozással szembeni küzdelemben. Az itt bekövetkezett áradás komoly, klímaváltozással összefüggő problémákat szemléltet, amivel a modern világ nem boldogul: többek között a vízelvezetés hiányát. A legfrissebb jelentések azt is kimutatták, hogy Európa a leggyorsabban melegedő kontinens.

Árvízzel elöntött út Dubajban 2024. április 17-én. Az időjárási adatok 1949-es rögzítése óta még soha nem esett le ilyen gyorsan ennyi csapadék a térségben. A heves esőzések következtében egy ember életét vesztette. (Fotó: MTI/EPA)

Európa a leggyorsabban melegedő kontinens

A Meteorológiai Világszervezet és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus hétfőn kiadott közös jelentése szerint Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, hőmérséklete a globális átlagnál csaknem kétszer gyorsabban emelkedik. A szervezet egyúttal felhívta a figyelmet a felmelegedés súlyos egészségügyi és gazdasági következményeire.

A legutóbbi ötéves átlagok alapján az európai hőmérséklet jelenleg 2,3 fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, miközben ez az érték globálisan 1,3  fokkal magasabb. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény országai az iparosodás előtti korszakhoz képest a globális felmelegedés 1,5 foknál való megállítását tűzték ki célul

– hangsúlyozta a WMO és a Copernicus jelentése, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásában látta a tavalyi rendkívüli hőség fő okát, és megjegyezte, hogy emellett az El Nino időjárási jelenség is szerepet játszott benne.

A két szervezet arra figyelmeztetett, hogy a világ nem tesz eleget a globális felmelegedés következményei ellen.

A tavalyi hőhullámok a tengerek vizét is szokatlanul erősen felmelegítették, az európai tengerek felszíni hőmérséklete a feljegyzések kezdete óta a legmagasabb volt 2023-ban. A csapadék mennyisége Európában az átlagosnál 7 százalékkal volt magasabb. A kontinens folyóinak harmadán vonult le nagy árhullám és 16 százalékán volt súlyos árvíz.

A Loire, a Rajna és a Duna vízgyűjtő területén az októbertől decemberig tartó viharos időszakban rekordközeli vagy rekordmagas vízhozamokat mértek. Az áradások Európa-szerte mintegy 1,6 millió ember életét érintették – írja az Origo.

Borítókép: Árvízzel elöntött út Dubajban (Fotó:MTI/EPA)