Büszke magyarokat, európaiakat nevelnek a közszolgálati egyetemen

Gyakorlatorientált, kiscsoportos és valóban közösségi tanárképzés fog elkezdődni nemsokára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az NKE Nemeskürty Istvánról elnevezett tanárképző karán – mondta lapunknak Deli Gergely rektor. Az NKE vezetője hangsúlyozta: az egyetem olyan tanárokat szeretne képezni, akik a pályát igazi élethivatásnak tekintik, és a középiskolai tanításban szerzett tapasztalataikat az egyetemi tanárképzésben adják tovább. A rektor kitért arra is, hogy egyetlen olyan család sem kerül utcára a józsefvárosi campus bővítése miatt, amelyik bérlakásban él a lebontásra váró épületekben.

Borítókép: A rektor leszögezte. olyan fiatalokat képeznek, akik a középiskolai oktatásban szerzett tapasztalataikat az NKE-n adják tovább (Fotó: Kurucz Árpád)

– Mennyi jelentkezőt vesznek fel az egyes szakokra?
– A létszám felépülő rendszerben fog kialakulni több év alatt. Amikor teljes kapacitással működik majd a kar, azzal számolunk, hogy nagyjából 1300 hallgató fog nálunk tanulni, mintegy 15 szakon. 

Kifejezett célkitűzésünk megvalósítani a kiscsoportos, gyakorlatorientált, valódi közösségi oktatást. A kis létszámú tanulócsoportok a képzés teljes időtartamában együtt maradnak, amivel a közösséghez tartozás, az egymásért való felelősség érzését erősítjük.

– Mi alapján döntenek arról, hogy kiket vesznek fel a tanárképzésre?
– Azoknak a jelentkezését várjuk, akik szeretik a hazájukat, Magyarországot, Európát, emellett kíváncsiak. A haza és Európa szeretetére azért van szükség, mert ebből sarjad az egész magyar kultúra, illetve a mi közös Európánk, ami a görög gondolkodásra, a római jogra és a keresztény hagyományra épül. A kíváncsiság azért nélkülözhetetlen, mert nem zárkózhatunk be, amikor a világ globális kihívásokkal néz szembe.

– Személyes tapasztalatom jó húsz évvel ezelőttről, hogy az angolnyelv-tanári képzésen szinte csak elméletet magyaráztak nekünk, alig volt gyakorlat. Lehet számítani ennek a megváltozására, az iskolákban jól és hatékonyan tanító tanárok képzésére?

Az élményalapú oktatást és annak a szellemiségét szeretnék átadni (Fotó: Kurucz Árpád)

– Teljes mértékben gyakorlatorientáltak szeretnénk lenni. Mi az egyik legfontosabb közszolgálati intézmény vagyunk, tehát olyan szakembereket képzünk, akik jobbá tudják tenni mások életét. Ezt onnan közelítjük meg, hogy mást nyújtunk a hallgatóknak és az oktatóknak. A hallgatók egy kiscsoportos, mentortanárok által felügyelt, nagyon gyakorlatias oktatást kapnak, amelynek hangsúlyos eleme lesz a szakmai gyakorlatok évközi és nyári rendszere. Ezeket a tantervbe építjük, tehát ha Mohácsról kell beszélni, akkor irány a mohácsi csatamező, ahol át lehet érezni a történelmi események atmoszféráját. Ebből látszik, hogy 

élményalapú oktatást és ennek a szellemiségét szeretnénk átadni, ez az egésznek a sava-borsa.

– Miben tesznek mást az oktatók?
– Oktatói oldalról hatalmas innovációt akarunk megvalósítani, átjárhatóvá akarjuk tenni a köz- és a felsőoktatás közti merev határt. Több olyan kollégánk lesz, aki hétfőn megtartja a középiskolában a Spartacus-féle rabszolgalázadásról szóló óráját, kedden pedig bejön az egyetemre, és elmondja, hogyan kell tanítani ugyanezt, továbbá milyen módszertant vagy illusztrációkat érdemes hozzá használni. Meg­győződésünk, hogy azok, akik a köznevelésben is dolgoznak, az egyetemi hallgatóknak is tudnak többletet nyújtani az egyetemi oktatásban. A tanári mesterség legjobbjai oktatják majd a jövő tanárait. Ezért óriási presztízse lesz azoknak a középiskolai tanároknak, akik egyetemen is oktatnak. Mi a hús-vér embert, a hallgatót tartjuk szem előtt, hiszen a saját kollégáinkat képezzük, vagyis az egyént helyezzük a középpontba.

– Érték olyan vádak az NKE-t, hogy elitképzést indít, tehát az itt végzettek az elit réteg gyerekeit tanítanák majd. Mi igaz ezekből a vádakból?
– Az NKE mindig társadalmi liftként működött, és azon voltunk, hogy az esélyegyenlőséget maximálisan biztosítsuk, legyen szó akár az ösztöndíjainkról, akár az ingyenes kollégiumi elhelyezésről. Úttörő szerepünk van abban, hogy aki tehetséges, az diplomához juthat. Az NKE jelenleg is nyitott egyetem a más-más társadalmi háttérrel rendelkező hallgatóknak, akik az ország és a Kárpát-medence különböző pontjairól érkeznek hozzánk. Az NKE vitte véghez először azt, hogy a tehetséges diákok egy átlátható felvételi eljárásban kerülnek a diplomataképzésbe, majd annak elvégzése után külszolgálatra. Megalkottuk a Lorántffy Zsuzsanna-mentorprogramot, amelyben kollégáink önkéntes alapon online korrepetálnak erdélyi, mélyszegénységben élő gyerekeket, akik ennek köszönhetően jó eséllyel kerülhetnek magasabb szintű tanintézményekbe. 

A képzésünk abban az értelemben elit, hogy magas színvonalon zajlik, és azt szeretnénk, hogy a nálunk végzettek társadalmilag megbecsült tanárokká váljanak.

– Hogyan reagált az NKE-n induló tanárképző kar hírére a többi, hasonló képzést kínáló intézmény?
– Tapasztalatom szerint az egyetemek örülnek egy innovatív kezdeményezés megvalósulásának. Mi tíz féléven át tanárokat képezünk, akik bizonyos modulok elvégzésével alapszakos bölcsészdiplomát is szerezhetnek. Ezzel mindenki nyer, de a legnagyobb nyertes Magyarország lesz, illetve azok a jövőbeni tanárok, akik valóra tudják váltani az álmaikat.

Egyetlen józsefvárosi bérlő és család sem fog utcára kerülni az NKE tanárképző karának bővítése miatt (Fotó: Kurucz Árpád)

– Mi igaz azokból a hírekből, hogy a szükséges campusbővítés következtében kétszáz józsefvárosi család az utcára kerül?
– Az egyetem jelenlétének a józsefvárosi önkormányzat és főképpen maguk a józsefvárosiak is nagy nyertesei, mert az itt lakók életszínvonalának emelkedését hozta magával. Amikor rendbe tettük az Orczy-kertet, Budapest egyik legnagyobb zöldterülete vált biztonságosan hozzáférhetővé. Nemzetközi színvonalú sportkomplexumot hoztunk létre, az uszodát a kerületi lakosok kedvezményesen vehetik és veszik is igénybe, egyre növekvő, évente tízezret meghaladó számban. Az Orczy-kert évente a kerületi gyermekek nyári táborozásának a helyszíne. 

Szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy mind a hatályos jogszabályi környezet, mind az Ország­g­yűlés előtt lévő jogszabály értelmében a campusbővítés során minden érintett lakos érdekeit kiemelten figyelembe veszik, egy méltányos és körültekintő eljárásban. Nagyon fontos kiemelni – mert sajnos sok helytelen értelmezést is hallani –, hogy a törvényjavaslat alapján nem lehet olyan család, amelynek bérleti joga van, és a kérdésben szereplő módon „utcára kerül”. 

A fennálló bérleti jogviszonyok megszűnése ugyanis mindaddig fel sem merül, amíg megfelelő, a jelenlegi lakás tulajdonságaival megegyező budapesti cserelakást nem ajánlanak fel a lakóknak.

– Mi a véleménye a pedagógus-szakszervezetek reakcióiról, amelyeknek nem tetszik az oktatáshoz viszonyuló konzervatív megközelítés, és úgy tűnik, hogy a liberális-progresszív hozzáállást képviselik?
– Mi nem ideológiai alapon gondolkodunk erről a képzésről, hanem a valóságot, a jelenkor kihívásait, illetve a felnövekvő generáció igényeit tartjuk szem előtt. Mi egy élethivatást adunk, nem egy szakmát. Abban bízunk, hogy aki nálunk végez, az elégedett tanár lesz, akire a tanítványai büszkén nézhetnek fel és szeretettel emlékeznek vissza. Európát csak akkor tudjuk megőrizni, ha az oktatásunk is európai: széles látókörű nevelést és biztos nyelvtudást adunk, a cél nem elsősorban az egyéni karrier­építés, hanem a köz szolgálata. Büszke magyarokat és büszke európaiakat szeretnénk nevelni.