– Jelenleg számos egyetemen folyik tanárképzés. Miért hozta létre az NKE a Nemeskürty István Tanárképző Kart?
– A döntésnek külső társadalmi és belső intézményi okai vannak. A társadalmi ok többrétű: egyrészt megújult a Nemzeti alaptanterv, az újfajta anyag újfajta szemléletet igényel az oktatásban, másrészt hosszú idő után rendeződik a közoktatásban dolgozók bérezése. Ez fokozottabb érdeklődést kelt a tanári pálya iránt, amit a már ismert jelentkezői létszámnövekedés egyértelműen visszaigazol.
A kormányzat hangsúlyos lépése jelzi, hogy a köznevelésre és a közoktatásra prioritásként tekint az állam.
A belső intézményi ok pedig az, hogy már az előző intézményfejlesztési tervünkben is szerepelt az a gondolat, miszerint a közszolgálatiság égisze alatt foglalkoznunk kell a tanárképzéssel. A missziónkból és a gondolkodásunkból következik, hogy erre a területre belépjünk. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem feladata a magyar állam működtetésében legfontosabb szerepet vállaló szakemberek képzése, a tanári pálya pedig éppúgy ennek a közszolgálatnak a része, mint az egyetem által oktatott többi hivatás.
– Miért Nemeskürty Istvánról nevezték el a tanárképző kart?
– Hiszünk abban, hogy szükség van a példaképekre. A tanárképzés területén Nemeskürty István tanár úr, Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész testesítette meg munkásságában egyik legjobban az igazságot és a szépséget, hiszen szépprózai igényességgel írta a tudományos műveit. Ezért váltak népszerűvé a történelmi munkái, amelyekben a tárgyi igazságot tudta egyesíteni a gyönyörű szépprózai stílusával. A névválasztással tisztelgünk a kadétiskolai múltat is magáénak tudó Nemeskürty István tanár úr öröksége, valamint az általa képviselt értékek előtt.
– Milyen szakokat fognak indítani, és mekkora hangsúlyt fektetnek a természettudományos tantárgyakat oktatók képzésére?
– Elsősorban a társadalomtudományi területre fókuszálunk, így alapvetően a magyar nyelv és irodalom, a történelem, az idegen nyelvek közül az angol és a német biztosan szerepelni fog az oktatási portfóliónkban. Hiány van szakemberekből és tanárokból a természettudományi területen, ezért a földrajz és az integrált természettudományok is megjelennek majd választható szakként, továbbá tervezzük az óvodapedagógus- és tanítóképzést is.
– Mennyi jelentkezőt vesznek fel az egyes szakokra?
– A létszám felépülő rendszerben fog kialakulni több év alatt. Amikor teljes kapacitással működik majd a kar, azzal számolunk, hogy nagyjából 1300 hallgató fog nálunk tanulni, mintegy 15 szakon.
Kifejezett célkitűzésünk megvalósítani a kiscsoportos, gyakorlatorientált, valódi közösségi oktatást. A kis létszámú tanulócsoportok a képzés teljes időtartamában együtt maradnak, amivel a közösséghez tartozás, az egymásért való felelősség érzését erősítjük.
– Mi alapján döntenek arról, hogy kiket vesznek fel a tanárképzésre?
– Azoknak a jelentkezését várjuk, akik szeretik a hazájukat, Magyarországot, Európát, emellett kíváncsiak. A haza és Európa szeretetére azért van szükség, mert ebből sarjad az egész magyar kultúra, illetve a mi közös Európánk, ami a görög gondolkodásra, a római jogra és a keresztény hagyományra épül. A kíváncsiság azért nélkülözhetetlen, mert nem zárkózhatunk be, amikor a világ globális kihívásokkal néz szembe.
– Személyes tapasztalatom jó húsz évvel ezelőttről, hogy az angolnyelv-tanári képzésen szinte csak elméletet magyaráztak nekünk, alig volt gyakorlat. Lehet számítani ennek a megváltozására, az iskolákban jól és hatékonyan tanító tanárok képzésére?
– Teljes mértékben gyakorlatorientáltak szeretnénk lenni. Mi az egyik legfontosabb közszolgálati intézmény vagyunk, tehát olyan szakembereket képzünk, akik jobbá tudják tenni mások életét. Ezt onnan közelítjük meg, hogy mást nyújtunk a hallgatóknak és az oktatóknak. A hallgatók egy kiscsoportos, mentortanárok által felügyelt, nagyon gyakorlatias oktatást kapnak, amelynek hangsúlyos eleme lesz a szakmai gyakorlatok évközi és nyári rendszere. Ezeket a tantervbe építjük, tehát ha Mohácsról kell beszélni, akkor irány a mohácsi csatamező, ahol át lehet érezni a történelmi események atmoszféráját. Ebből látszik, hogy
élményalapú oktatást és ennek a szellemiségét szeretnénk átadni, ez az egésznek a sava-borsa.
– Miben tesznek mást az oktatók?
– Oktatói oldalról hatalmas innovációt akarunk megvalósítani, átjárhatóvá akarjuk tenni a köz- és a felsőoktatás közti merev határt. Több olyan kollégánk lesz, aki hétfőn megtartja a középiskolában a Spartacus-féle rabszolgalázadásról szóló óráját, kedden pedig bejön az egyetemre, és elmondja, hogyan kell tanítani ugyanezt, továbbá milyen módszertant vagy illusztrációkat érdemes hozzá használni. Meggyőződésünk, hogy azok, akik a köznevelésben is dolgoznak, az egyetemi hallgatóknak is tudnak többletet nyújtani az egyetemi oktatásban. A tanári mesterség legjobbjai oktatják majd a jövő tanárait. Ezért óriási presztízse lesz azoknak a középiskolai tanároknak, akik egyetemen is oktatnak. Mi a hús-vér embert, a hallgatót tartjuk szem előtt, hiszen a saját kollégáinkat képezzük, vagyis az egyént helyezzük a középpontba.
– Érték olyan vádak az NKE-t, hogy elitképzést indít, tehát az itt végzettek az elit réteg gyerekeit tanítanák majd. Mi igaz ezekből a vádakból?
– Az NKE mindig társadalmi liftként működött, és azon voltunk, hogy az esélyegyenlőséget maximálisan biztosítsuk, legyen szó akár az ösztöndíjainkról, akár az ingyenes kollégiumi elhelyezésről. Úttörő szerepünk van abban, hogy aki tehetséges, az diplomához juthat. Az NKE jelenleg is nyitott egyetem a más-más társadalmi háttérrel rendelkező hallgatóknak, akik az ország és a Kárpát-medence különböző pontjairól érkeznek hozzánk. Az NKE vitte véghez először azt, hogy a tehetséges diákok egy átlátható felvételi eljárásban kerülnek a diplomataképzésbe, majd annak elvégzése után külszolgálatra. Megalkottuk a Lorántffy Zsuzsanna-mentorprogramot, amelyben kollégáink önkéntes alapon online korrepetálnak erdélyi, mélyszegénységben élő gyerekeket, akik ennek köszönhetően jó eséllyel kerülhetnek magasabb szintű tanintézményekbe.
A képzésünk abban az értelemben elit, hogy magas színvonalon zajlik, és azt szeretnénk, hogy a nálunk végzettek társadalmilag megbecsült tanárokká váljanak.
– Hogyan reagált az NKE-n induló tanárképző kar hírére a többi, hasonló képzést kínáló intézmény?
– Tapasztalatom szerint az egyetemek örülnek egy innovatív kezdeményezés megvalósulásának. Mi tíz féléven át tanárokat képezünk, akik bizonyos modulok elvégzésével alapszakos bölcsészdiplomát is szerezhetnek. Ezzel mindenki nyer, de a legnagyobb nyertes Magyarország lesz, illetve azok a jövőbeni tanárok, akik valóra tudják váltani az álmaikat.
– Mi igaz azokból a hírekből, hogy a szükséges campusbővítés következtében kétszáz józsefvárosi család az utcára kerül?
– Az egyetem jelenlétének a józsefvárosi önkormányzat és főképpen maguk a józsefvárosiak is nagy nyertesei, mert az itt lakók életszínvonalának emelkedését hozta magával. Amikor rendbe tettük az Orczy-kertet, Budapest egyik legnagyobb zöldterülete vált biztonságosan hozzáférhetővé. Nemzetközi színvonalú sportkomplexumot hoztunk létre, az uszodát a kerületi lakosok kedvezményesen vehetik és veszik is igénybe, egyre növekvő, évente tízezret meghaladó számban. Az Orczy-kert évente a kerületi gyermekek nyári táborozásának a helyszíne.
Szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy mind a hatályos jogszabályi környezet, mind az Országgyűlés előtt lévő jogszabály értelmében a campusbővítés során minden érintett lakos érdekeit kiemelten figyelembe veszik, egy méltányos és körültekintő eljárásban. Nagyon fontos kiemelni – mert sajnos sok helytelen értelmezést is hallani –, hogy a törvényjavaslat alapján nem lehet olyan család, amelynek bérleti joga van, és a kérdésben szereplő módon „utcára kerül”.
A fennálló bérleti jogviszonyok megszűnése ugyanis mindaddig fel sem merül, amíg megfelelő, a jelenlegi lakás tulajdonságaival megegyező budapesti cserelakást nem ajánlanak fel a lakóknak.
– Mi a véleménye a pedagógus-szakszervezetek reakcióiról, amelyeknek nem tetszik az oktatáshoz viszonyuló konzervatív megközelítés, és úgy tűnik, hogy a liberális-progresszív hozzáállást képviselik?
– Mi nem ideológiai alapon gondolkodunk erről a képzésről, hanem a valóságot, a jelenkor kihívásait, illetve a felnövekvő generáció igényeit tartjuk szem előtt. Mi egy élethivatást adunk, nem egy szakmát. Abban bízunk, hogy aki nálunk végez, az elégedett tanár lesz, akire a tanítványai büszkén nézhetnek fel és szeretettel emlékeznek vissza. Európát csak akkor tudjuk megőrizni, ha az oktatásunk is európai: széles látókörű nevelést és biztos nyelvtudást adunk, a cél nem elsősorban az egyéni karrierépítés, hanem a köz szolgálata. Büszke magyarokat és büszke európaiakat szeretnénk nevelni.
