– Mennyi jelentkezőt vesznek fel az egyes szakokra?
– A létszám felépülő rendszerben fog kialakulni több év alatt. Amikor teljes kapacitással működik majd a kar, azzal számolunk, hogy nagyjából 1300 hallgató fog nálunk tanulni, mintegy 15 szakon.
Kifejezett célkitűzésünk megvalósítani a kiscsoportos, gyakorlatorientált, valódi közösségi oktatást. A kis létszámú tanulócsoportok a képzés teljes időtartamában együtt maradnak, amivel a közösséghez tartozás, az egymásért való felelősség érzését erősítjük.
– Mi alapján döntenek arról, hogy kiket vesznek fel a tanárképzésre?
– Azoknak a jelentkezését várjuk, akik szeretik a hazájukat, Magyarországot, Európát, emellett kíváncsiak. A haza és Európa szeretetére azért van szükség, mert ebből sarjad az egész magyar kultúra, illetve a mi közös Európánk, ami a görög gondolkodásra, a római jogra és a keresztény hagyományra épül. A kíváncsiság azért nélkülözhetetlen, mert nem zárkózhatunk be, amikor a világ globális kihívásokkal néz szembe.
– Személyes tapasztalatom jó húsz évvel ezelőttről, hogy az angolnyelv-tanári képzésen szinte csak elméletet magyaráztak nekünk, alig volt gyakorlat. Lehet számítani ennek a megváltozására, az iskolákban jól és hatékonyan tanító tanárok képzésére?

– Teljes mértékben gyakorlatorientáltak szeretnénk lenni. Mi az egyik legfontosabb közszolgálati intézmény vagyunk, tehát olyan szakembereket képzünk, akik jobbá tudják tenni mások életét. Ezt onnan közelítjük meg, hogy mást nyújtunk a hallgatóknak és az oktatóknak. A hallgatók egy kiscsoportos, mentortanárok által felügyelt, nagyon gyakorlatias oktatást kapnak, amelynek hangsúlyos eleme lesz a szakmai gyakorlatok évközi és nyári rendszere. Ezeket a tantervbe építjük, tehát ha Mohácsról kell beszélni, akkor irány a mohácsi csatamező, ahol át lehet érezni a történelmi események atmoszféráját. Ebből látszik, hogy
élményalapú oktatást és ennek a szellemiségét szeretnénk átadni, ez az egésznek a sava-borsa.
– Miben tesznek mást az oktatók?
– Oktatói oldalról hatalmas innovációt akarunk megvalósítani, átjárhatóvá akarjuk tenni a köz- és a felsőoktatás közti merev határt. Több olyan kollégánk lesz, aki hétfőn megtartja a középiskolában a Spartacus-féle rabszolgalázadásról szóló óráját, kedden pedig bejön az egyetemre, és elmondja, hogyan kell tanítani ugyanezt, továbbá milyen módszertant vagy illusztrációkat érdemes hozzá használni. Meggyőződésünk, hogy azok, akik a köznevelésben is dolgoznak, az egyetemi hallgatóknak is tudnak többletet nyújtani az egyetemi oktatásban. A tanári mesterség legjobbjai oktatják majd a jövő tanárait. Ezért óriási presztízse lesz azoknak a középiskolai tanároknak, akik egyetemen is oktatnak. Mi a hús-vér embert, a hallgatót tartjuk szem előtt, hiszen a saját kollégáinkat képezzük, vagyis az egyént helyezzük a középpontba.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!