A beteg lábszárából kivett 15 centiméteres ideget ültettek be egy érzőideg és a szem szaruhártyája közé, hogy a páciens visszanyerhesse a szaruhártya érzékelési funkcióját – közölte a Semmelweis Egyetem. A speciális műtétet hazánkban először végezték el, a beavatkozást a Semmelweis Egyetem plasztikai sebészei és szemészei közösen hajtották végre.
Mitől alakulhat ki szaruhártya érzékelési zavar?
Diabétesz, tumorok, központi, perifériás idegproblémák, arcidegbénulás, vírusos fertőzések, sclerosis multiplex és akár veleszületett agybetegségek is okozhatnak olyan szaruhártyaidegi elváltozásokat, amely során a beteg szemfelszíne elveszti érzékelési képességét. Ez azt jelenti, hogy például nem kezd el automatikusan könnyezni a szeme, vagy nem csukja be, ha belerepül egy bogár.
Ennek orvoslására honosított meg egy, az Amerikai Rekonstrukciós Mikrosebészeti Társaság éves konferenciáján látott speciális eljárást a Semmelweis Egyetemen Klárik Zoltán. A Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika plasztikai sebésze kifejtette: ezt a technikát olyan kórképeknél használják, amikor a szemfelszín érzéketlensége miatt nem érzi a beteg, ha valamilyen sérülés keletkezik a szaruhártyán, vagyis nem megfelelő a szem védekezési mechanizmusa.
– Ennek következtében az is előfordulhat, hogy a beteg elveszíti a pislogási reflexét, a könny nem mossa át a szemét, ezért az folyamatos irritációnak van kitéve. Emellett hiányoznak azok az idegek által termelt fehérjék, amelyek a szaruhártya hámjának épségéért, újraképződéséért felelnek. Ez oda vezethet, hogy fekélyek alakulhatnak ki a szemen, amelyek végül vakságot is okozhatnak – magyarázta a plasztikai sebész.
Az első műtétet egy középkorú nőn végezték el el, a speciális beavatkozás során a beteg lábszárából úgy vettek ki egy 15 centiméteres idegszálat, hogy az a lábban se okozzon funkcióromlást.
Az én feladatom az volt, hogy a lábszárból kivett vastag ideget több rostra osszam, mikroszkóp alatt megvarrjam őket, majd a homloknál kialakított, egy úgynevezett bőr alatti alagútrendszeren keresztül átvezessük az ideget az ép oldalról
– ismertette Klárik Zoltán.
A műtétet ezt követően a szemészeti csapat folytatta Füst Ágnes vezetésével, aki a szemhéjon keresztül illesztette be a szemfelszínbe az ideget, majd a kötőhártya alatt elvezetve a szaruhártya körül öt pontban fixálták. Az orvosoknak nem volt egyszerű dolguk, a beszámoló szerint az operációs mikroszkóp alatt varrták a milliméteres vastagságú képleteket.
– Az operáció legnehezebb része éppen annak megszervezése volt, hogy milyen sorrendben végezzük a műtét lépéseit, hogy a plasztikai sebész és a szemészeti team felváltva tudjon dolgozni – árulta el Füst Ágnes. A műtét négy órát igényelt.