A 2023–24-es tanév számos változást hozott a pedagógusoknak. A jogállási törvény megszületett, januártól igen markáns béremelés jött, ehhez kapcsolódóan új bérsávok vannak, és megkezdődtek az előkészületek a teljesítményértékelésre, ami majd a következőkben fog elindulni.
A bérrendezésnél 32 százalékkal emelkedtek a pedagógus átlagbérek év elejétől, így megkezdődött a felzárkózás a diplomás átlagbérhez. Az idén ez a 72 százaléka, jövőre pedig a 80 százaléka lehet a tervek szerint.
Horváth Péter szerint nagyon fontos volt, hogy mindenkinek érezhető fizetésemelést kell kapnia, és ez teljesült, de volt aránytalanság.
Azt kértük és javasoltuk, hogy a későbbiekben, amikor 2025-től reményeink szerint jön a következő jelentősebb béremelés, legyen lehetőségük az intézményeknek a differenciálásra
– mondta az elnök, és ez nem csak a teljesítményértékelés alapján történhetne, de minden nevelőtestületnek teljesen világos és átlátható szabályokat kellene alkotnia. „Minden intézménynek legyen lehetősége a húszszázalékos következő évre ígért béremelés egy bizonyos részében erről dönteni, hogy ez hogyan szolgálja leginkább az intézmény közösségének az érdekét” – tette hozzá.
A bérrendezés után Horváth Péter szerint vonzóbbá válhat a pedagógusi pálya, már az egy pozitív üzenet, hogy a béreket nem a minimálbérhez, hanem a diplomás átlagbérhez próbálják viszonyítani. És ez már szerinte megmutatkozik abban is, hogy többen jelentkeztek pedagógusképzésre az idén:
több mint 17 ezren első helyen jelölték meg valamelyik pedagógusképző intézményt. De az elnök szerint az is mutatja a pozitív trendet, hogy az idén kiírt álláspályázatokra is lényegesen többen jelentkeztek
olyanok, akik visszatérnek a pedagóguspályára, és olyanok is, akik nem írták alá a köznevelési foglalkoztatási jogviszonyt, de most mégis szeretnének visszacsatlakozni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!