Horváth Péter a pedagógus-béremelésről: Megkezdődött a felzárkózás a diplomás átlagbérhez

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a telefonok iskolából való kitiltásának kérdéséről is beszélt.

2024. 06. 20. 9:16
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tanév végéhez közeledve került napirendre a köznevelési törvény módosítására vonatkozó javaslat, amely egységes szabályozást hozna az iskolák számára, hogy melyek az iskolába bevihető, ott használható eszközök. Ezt eddig az iskola házirendjében szabályozták, Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint a törvénymódosítás egy olyan általános problémát próbál kezelni, amely szinte a világ összes országában gondot jelent – írta meg az infostart.hu.

Az elnök kiemelte, hogy a jogszabály két különböző kérdést rendez, az egyik a tiltott eszközök listája.

Ebben szerinte az a fontos, hogy az iskolaőrök vagy akár a pedagógusok is lehetőséget kapnak arra, hogy bizonyos esetekben a diákok táskáját megnézhessék, ha esetleg gyanú merül föl. Eddig ezek Horváth Péter szerint nagyon kényes témák voltak a személyiségi jogok miatt.

A másik fontos kérdés, hogy a jogszabály rendezi, hogy milyen korlátokkal lehet majd használni a mobiltelefont. 

Mint fogalmazott, nagyon kíváncsian várják a pontos szabályozást, mert szinte minden diáknak van mobileszköze, és ezeket el is viszik magukkal az iskolába, ennek pedig negatív hatása lehet a tanítási órákra is.

Két nagyon fontos dolog van. Az egyik az, hogy összességében bizonyos korosztály felett a mobiltelefon használata akár egy tanítási órán is lehet hasznos és hatékony, tehát nem lehet teljesen kitiltani, ez egészen biztos, másfelől pedig az egész rendszer felelőssége, szülőké, pedagógusoké, hogy minden korban megmutassuk azt, hogy mire lehet, mire nem szabad és mire tilos használni a mobiltelefont, nehogy valakinek ebből problémája legyen

 – mondta Horváth Péter.

Azt a megoldást tartja a valószínűnek, hogy a mobileszközök nem lennének a diákoknál, hanem bizonyos órákon vagy bizonyos napokon lenne erre engedély, ugyanakkor jelezte, hogy technikailag elég nehéznek látszik minden megoldás. 

Biztosan jelen van ez a probléma, biztosan vannak olyan diákok, akiknél ez valóban ad lehetőséget a fegyelmezetlenségre, ezért is van az, hogy valamilyen központi szabályozást szeretne a kormányzat, viszont a központi szabályozásnak mindig vannak nehézségei, hogy ez hogyan valósítható meg egy adott intézmény életében úgy, hogy ne tegyen a szükséges nagyobb terhet senkire

– emelte ki a pedagóguskar elnöke.

A 2023–24-es tanév számos változást hozott a pedagógusoknak. A jogállási törvény megszületett, januártól igen markáns béremelés jött, ehhez kapcsolódóan új bérsávok vannak, és megkezdődtek az előkészületek a teljesítményértékelésre, ami majd a következőkben fog elindulni. 

A bérrendezésnél 32 százalékkal emelkedtek a pedagógus átlagbérek év elejétől, így megkezdődött a felzárkózás a diplomás átlagbérhez. Az idén ez a 72 százaléka, jövőre pedig a 80 százaléka lehet a tervek szerint.

 Horváth Péter szerint nagyon fontos volt, hogy mindenkinek érezhető fizetésemelést kell kapnia, és ez teljesült, de volt aránytalanság.

Azt kértük és javasoltuk, hogy a későbbiekben, amikor 2025-től reményeink szerint jön a következő jelentősebb béremelés, legyen lehetőségük az intézményeknek a differenciálásra

 – mondta az elnök, és ez nem csak a teljesítményértékelés alapján történhetne, de minden nevelőtestületnek teljesen világos és átlátható szabályokat kellene alkotnia. „Minden intézménynek legyen lehetősége a húszszázalékos következő évre ígért béremelés egy bizonyos részében erről dönteni, hogy ez hogyan szolgálja leginkább az intézmény közösségének az érdekét” – tette hozzá.

A bérrendezés után Horváth Péter szerint vonzóbbá válhat a pedagógusi pálya, már az egy pozitív üzenet, hogy a béreket nem a minimálbérhez, hanem a diplomás átlagbérhez próbálják viszonyítani. És ez már szerinte megmutatkozik abban is, hogy többen jelentkeztek pedagógusképzésre az idén: 

több mint 17 ezren első helyen jelölték meg valamelyik pedagógusképző intézményt. De az elnök szerint az is mutatja a pozitív trendet, hogy az idén kiírt álláspályázatokra is lényegesen többen jelentkeztek

olyanok, akik visszatérnek a pedagóguspályára, és olyanok is, akik nem írták alá a köznevelési foglalkoztatási jogviszonyt, de most mégis szeretnének visszacsatlakozni.

Az új teljesítményértékelési rendszerről azt mondta, az lesz a legfontosabb, hogy az értékelésnél a nevelőtestület számára világosak legyenek a szempontok, az egész folyamat érthető legyen, hogy ki miért, mit kaphat. A pontok negyede bizonyos személyes teljesítménycélok megvalósulásáért jár. A maradék háromnegyed rész a különböző intézményi szempont: munka mennyisége, munka minősége, feladatelvezetés pontossága, kapcsolattartás, kommunikáció. Ennek része a gyerekekkel foglalkozás eredményességére fog vonatkozni.

Borítókép: Horváth Péter (Forrás: Infostart)

Mindent egy helyen az Eb-ről

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.