Egyszer történik meg ez a különleges csillagászati jelenség nyolcvanévente, és most úgy tűnik, megint eljött az idő

Szabad szemmel is láthatóvá válhat az éjszakai égbolton nóvakitörés miatt a T Coronae Borealis (T CrB) nevű különleges változócsillag.

illusztráció Fotó: MTI/Komka Péter

A közlemény szerint a kettős rendszerben legutóbb 1946-ban következett be nóvakitörés, előtte 1866-ban, és a számítások szerint nemsokára újra rendkívüli felfényesedés tanúi lehetünk. Ekkor az egyébként szabad szemmel láthatatlan csillag egy „új csillag” (latinul: nova stella), azaz nóva formájában megjelenik az égbolton.

A hirtelen felfényesedés után az elhalványulás is rendkívül gyorsan bekövetkezik: a csillagot pár napig lehet megfigyelni szabad szemmel, majd még körülbelül egy hétig binokulárral vagy távcsővel. Ezután a T CrB fokozatosan visszahalványodik nyugalmi fényességére, és azt megtartja még 80 éven át.

A nóvákat különböző osztályokba sorolják az elhalványulás mértéke alapján. Mindezek mellett létezik még egy nóvatípus, amelyet visszatérő nóvának neveznek: ebben az esetben a nóvarobbanás nemcsak egyszer következik be a csillag élete során, hanem bizonyos időközönként, 10–100 éves időskálán ismétlődik, míg végül a csillag egyszer eljut a végső megsemmisülést okozó szupernóva-robbanásig. Jelenleg a Tejútrendszerben tíz visszatérő nóvát ismernek, amelyeknek egyike a T CrB.

A különleges jelenségről részletes beszámoló olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján.