A világ legjobb dolga magyarnak lenni – mondta a kulturális és innovációs miniszter a Rákóczi Szabadegyetem szombati panelbeszélgetésén, Sátoraljaújhelyen. Hankó Balázs leszögezte, magyarrá nyelvünk és kultúránk tesz, e két dolog folyton érő kovászként érleltek nemzetté minket. A folyamatosan érlelt kulturális kovásznak pedig az is a feladata, hogy a következő nemzedékeket is a nemzettesthez érlelje – fogalmazott.
A tárcavezető szerint a kultúra egyenes gerincet ad és határoktól függetlenül nemzetté formálja a magyarságot, amihez az olyan értékőrző szervezetek, mint a Rákóczi Szövetség is hozzájárulnak. – A nemzetünknek küldetése van, ezért az az elvárás, hogy
a magyar fiataloknak törekedniük kell arra, hogy mindig jobbnak kell lenni másoknál
– emelte ki Hankó Balázs, hozzátéve, a minisztérium feladata ehhez a lehetőséget biztosítani.
Vonzóbbak lettek a magyar egyetemek
A miniszter célként jelölte meg, hogy a magyar egyetemeket a világ élmezőnyébe emeljék. Közölte, jó úton haladnak a cél eléréséhez, 12 hazai felsőoktatási intézmény már a világ legjobb öt százalékában szerepel. Kiemelte,
a magyar felsőoktatás vonzóképesebb lett, amit igazol az is, hogy egyre több a jelentkező.
– Azokat a képzési területeket tudjuk megerősíteni, amelyek a társadalom és a gazdaság szempontjából fontosak – fogalmazott.
A miniszter közlése szerint büszkék arra, hogy minden második fiatal vidéki egyetemre jelentkezett, és hogy növekszik a műszaki-informatika területén a jelentkezők, illetve a felvettek száma. Hozzátette, tízből hat diák a szakképzést választja, amit az elkövetkezendő időszakban hétre akarnak növelni, ami azért fontos, mert ez a terület a műszaki felsőoktatási képzés előszobája is.
A fiatalok küldetései
Hankó Balázs azt mondta, a fiataloknak küldetést kell adni, legyen az akár szakképzés, akár felsőoktatás. – Mindenkinek van egy küldetése, ami a hivatásából fakad – fogalmazott, kiemelve, hogy a
fiataloknak van egy másik küldetése is, az pedig a család, az a közösség, ami jövőt teremt nekünk.
Eddig harminc intézkedéssel, 3300 milliárd forinttal segítették a családokat, ez meghaladja a bruttó hazai termék (GDP) négy százalékát.
