A baloldali sajtó ismét beleszállt a Biodóm beruházásba, de megint csak nagyot hibáztak

„Állatjólléti szempontból így a kifutók most a jelenleg bennük lakó állatok igényeihez vannak igazítva” – reagált a Magyar Nemzet kérdésére Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője, miután a máig befejezetlen Biodóm új kifutójának bemutatása után a baloldali sajtó azt sugallta, hogy rossz körülmények között tartják az állatokat. Ám ez nem igaz, ugyanis a kifutó az eredeti tervek szerint még nem készült el, midössze egy ideiglenes átalakítás zajlott.

Forrás: MTI

„Betonfalra festett virágok előtt kókadozó lovak” címmel közölt írást a Telex, amelyben azt sugallják, hogy az állatok rossz körülmények közt élnek és kókadoznak a tűző napon. A baloldali lap néhány fotó alapján mondott véleményt, és a kritika után azt is megjegyezeték: „a Biodóm projektet még a fővároshoz tartozó állatkert előző igazgatója, Persányi Miklós lobbizta ki Tarlós István főpolgármestersége alatt, az eredeti felállás szerint a kivitelezést a kormány finanszírozta, a beruházást pedig az állatkert felügyelte.” 

Csakhogy a Fővárosi Állat- és Növénykert a baloldali vezetésű főváros intézménye, jelenleg Karácsony Gergely főpolgármester alá tartozik. Az igazság pedig az, hogy a jelenlegi, és nem a több mint öt éve leköszönt önkormányzat vagy állatkerti vezetés döntött a kifutó ideiglenes átalakításáról és megnyitásáról. 

Lapunk megkérdezte az állatkertet, hogy valóban rossz körülmények között élnek-e a kifutóban látható állatok.

 Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

– Állatjólléti szempontból így a kifutók most a jelenleg bennük lakó állatok igényeihez vannak igazítva. A férőhelyek igen tágasak, nagyságuk és egyéb adottságaik a vonatkozó előírásokat többszörösen meghaladják. A kifutóban természetesen napsütötte és árnyékos helyek is vannak, ez nemcsak a most a kifutókban lakó állatok, hanem lényegében minden állat esetében fontos szempont. 

Érdemes azonban megjegyezni: a pusztán legelő szürkemarhagulyának olyan sok árnyékban azért nincs része, délibábos, rekkenő hőségben annál inkább. Hasonló a helyzet a tevék vagy a Szaharában őshonos sörényes juhok esetében, ők is elég jól alkalmazkodtak azokhoz az élőhelyekhez, ahol viszonylag kevés az árnyék. A pusztához, a belső-ázsiai kontinentális sivatagokhoz vagy a Szaharához képest mindenesetre lényegesen több árnyékot találnak a Biodóm kifutóiban

– húzta alá a Magyar Nemzetnek Hanga Zoltán, a fővárosi intézmény szóvivője, aki azt is megjegyezte: szomorúan tapasztalták, hogy pár fénykép, és nem helyszíni tapasztalatok alapján fogalmaztak meg nem túl barátságos véleményt az új kifutóról.

Hanga azt is elmondta: a Biodómhoz tartozó szabadtéri kifutókat szerették volna benépesíteni, állatok bemutatására használni, amíg a beruházás szünetel. Mini ismert: a Biodóm beruházásra, amit az állatkert egykori vezetése lobbizott ki és mendzselt végig, a kormány biztosított forrást, ám a pénz nem lett elég a befejezéshez. A kormányzat felajánlotta, hogy az egykori Vidámpark szélére tervezett Hermina garázsra szánt, a fővárosnak már átadott körülbelül hatmilliárd forint összegű állami támogatás a felesleges parkolóház megépítése helyett átcsoportosítható és felhasználható a Biodóm épületének befejezésére, de emellett körülbelül ugyanekkora arányban a fővárosnak is bele kellett volna nyúlnia a saját zsebébe ahhoz, hogy az állatkert be tudja fejezni a beruházást, amire egyelőre nem látszik hajlandóság.

A beruházás áll, ezért döntött arról az állatkert, hogy legalább a külső kifutórészt hasonítsa.

– Még nem tudjuk beköltöztetni azokat az állatokat, amelyeket eredetileg ezekbe a kifutókba szántunk – orrszarvú, törpecsimpánz, elefánt –, hiszen ezeknek az állatoknak a fogadásához még olyan munkálatokra lenne szükség, amelyek a beruházás folytatásával valósulhatnak majd meg. 

Ezért most olyan állatokkal népesítettük be, amelyeknek kisebb módosításokkal, saját erőből alkalmassá tudtuk tenni a kifutókat

– indokolt Hanga Zoltán, aki felsorolta, hogy jelenleg magyar szürkemarhák, bivalyok, sörényes juhok és tevék kerültek oda. Ezen felül a hucul lovak számára, amelyek továbbra is a régi karámjukban laknak, az új helyen egy olyan kifutót alakítottak ki, ahol lehetőség lesz majd arra, hogy a gyerekek az állatkerti munkatársak felügyelete mellett felüljenek a lovak hátára.

Az ideiglenes kifutóba tevék is kerültek  Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

– A bemutatott állatok kiválasztása egy nagyon alapos, minden részletet mérlegelő folyamat eredménye volt. A kifutók abban az értelemben ugyan még nincsenek készen, hogy nem tarthatunk még bennük például csimpánzokat, de kész vannak abban az értelemben, hogy minden elkészült, amely a most bekerült állatok tartásához, elhelyezéséhez szükséges – hangsúlyozta a szóvivő. A Biodóm tervezésének időszaka 2017-ben zárult le, az építés-kivitelezés során a kifutók ezen tervek szerint épültek, de a készültség még nem volt olyan mértékű, hogy abban az eredetileg tervezett állatokat elhelyezzék.

Természetesen ezek a kisebb átalakítások műszakilag nem jelentenek visszafordíthatatlan változásokat

– tette hozzá Hanga Zoltán.

A kifutók ideiglenes benépesítése nem az első olyan lépés, amellyel az állatkert a beruházás szüneteltetése idején is igyekszik hasznosítani a Biodóm már elkészült létesítményeit. Már a múlt év végén a területen látható volt a Sárkány éve lampionfesztivál, majd idén márciusban a Fénydóm fényművészeti tárlat helyszíne is a Biodóm volt. Mindezek mellett tartottak már a létesítményben családi musical-előadást, a fővárosi önkormányzat által szervezett állásbörzét és több más programot is. Ezeken az eseményeken összesen hatvanezernél is több látogató vett részt.