Óriási válságban van az európai ipar, amely továbbra sem tud túllendülni a háború okozta megrázkódtatásokon és az unió által a helyzetre adott válaszok okozta sokkból – írta a VG.
Nem mutat közel sem jó képet az európai gazdaságról a legújabb termelési adat, amely alapján úgy tűnik, amíg tart az orosz–ukrán háború, addig az európai külpiacok szenvedni fognak.
Júniusban az Eurostat, azaz az Európai Unió statisztikai hivatalának első becslése szerint az előző év azonos időszakához képest a szezonálisan kiigazított ipari termelés az euróövezetben 3,9 százalékkal, a EU-ban pedig 3,2 százalékkal mérséklődött
– mutatott rá a lap.
Lejtmenetben a tartós fogyasztási cikkek
Ami az egyes termékcsoportok gyártását illeti, az EU-ban az ipari termelés:
- a közbenső termékek esetében 1,2 százalékkal csökkent,
- az energia tekintetében 2,6 százalékkal nőtt,
- a beruházási javak esetében 7,1 százalékkal csökkent,
- a tartós fogyasztási cikkeknél 2,0 százalékkal csökkent,
- a nem tartós fogyasztási cikkek esetében 0,9 százalékkal nőtt.
Havi bázison a legnagyobb csökkenést Írországban (–7,8 százalék), Belgiumban (–6,5 százalék), Horvátországban és Portugáliában (–3,7 százalék) regisztrálták. A legnagyobb növekedést pedig Romániában (4 százalék), Finnországban (3,6 százalék) és Szlovákiában (2,1 százalék).
Közben az Eurostat korrigálta a májusi adatokat is, amelyek az első becslésnél is rosszabbak lettek, így az euróövezetben –0,6 százalékról –0,9 százalékra, az EU-ban pedig –0,8 százalékról –1,2 százalékra módosult. Az éves százalékos változást az euróövezetben –2,9 százalékról –3,3 százalékra, az EU-ban pedig –2,5 százalékról –2,9 százalékra módosították.
Magyarországon sincs jó formában az ipar, amely 3,7 százalékkal csökkent júniusban, de még a magyarnál is rosszabb számot produkált a német feldolgozóipar, ahol 4,1 százalékkal esett vissza az ágazat teljesítménye. Mint arról a kormány többször is nyilatkozott, mindezért az ipar teljesítményének helyreállításához békére van szükség. A háború miatt gyengélkednek ugyanis az európai külpiacaink is – különösen a német gazdaság –, amelyet a vállalatok a gyakorlatban csökkenő keresletként érzékelnek. Vagyis csak a béke hatására állhat helyre a kereslet, így az ipar teljesítménye is, a magyar növekedés pedig ismét elérheti a dinamikus, négyszázalékos szintet – emlékeztetett a lap.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (balra) és Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Oroszország elleni új szankciócsomagról szóló sajtónyilatkozatot követően (Fotó: Valeria Mongelli/Hans Lucas/Hans Lucas via AFP)
