Az idők végezetéig is bíróságra járhat az MSZP „sírásója”

Sokan a Magyar Szocialista Párt (MSZP) sírásójának is tartják Simon Gábort, az MSZP egykori elnökhelyettesét. Kétségtelen, hogy az egykor meghatározó párt mélyrepülése 2014 februárjában kezdődött, Simon Gábor bukásával. Hét éve jár bíróságra, de még mindig nincs elsőfokú ítélet sem, s a negyedik bíró próbálja megfejteni a rejtélyt, bűnözött-e a pártvezető, vagy sem.

A vád szerint 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A 267 millió forintról Simon azt mondta, azok vállalkozások bevételei, amelyek után nem kell adózni. Ennek ellenére a büntetőeljárás kezdetekor szja és ekho címén befizette az államkincstárba a vádban szereplő 128 millió forintot.

Jogászok szerint Simon azzal, hogy befizette az államkincstárba a kimutatott adóhiányt, elismerte bűnösségét. Simon persze nem ismer be semmit a mai napig sem. Nem tartja magát bűnösnek.

 

Miért ítélhetik el?

A volt szocialista prominenst felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is megvádolták, amiért minden bizonnyal el is fogják ítélni, hiszen Simon vádlott-társa ellen indult büntetőeljárás már véget ért, a bíróság megrovásban részesítette a férfit, aki részletes – Simonra kedvezőtlen – beismerő vallomást tett.

Ez a vádpont a politikai kalandorként ismert Welsz Tamás 2014. márciusi, furcsa öngyilkossága után került elő. Welsz egy rendőrautó hátsó ülésén lett rosszul, azt mondta a rendőröknek, hogy afrikai kígyómérget vett be, majd egy budai mentőállomáson az életét vesztette. Néhai Welsz Tamás hagyatékából mások mellett Simon Gáborra nézve is terhelő dokumentumok kerültek elő. Eszerint Simon édesanyja nevére, Gabriel Derdák néven kiállított, hamisított bissau-guineai diplomata-útlevél került elő, amivel Simon vádlott-társa negyvenmillió forintos számlát nyitott egy budapesti pénzintézetben.

Mi a harmadik vádpont?

A harmadik vádpontban csak akkor ítélhetik el, ha az elsőben is elmarasztalja a bíróság, mivel a két vádpont összefügg egymással. A volt baloldali politikust nyolcrendbeli hamis magánokirat felhasználásával is terheli a vádirat. Ez utóbbiból három a politikus valótlan tartalmú vagyonnyilatkozata miatt történt, Simon ugyanis a svájci és az osztrák számlákon heverő, több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában, ugyanakkor a külföldi bankokban sajátjaként nyilatkozott róla.

Nem tudni, mikor lesz ítélet

Kiszámíthatatlan, hogy mikor lesz jogerős ítélet Simon Gábor perében. Első fokon már a negyedik bíró tárgyalja az ügyet, áprilisban kezdődött szinte újra az eljárás. Azért szinte, mert a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a bizonyítási eljárást nem kell teljesen az elejétől kezdeni, hanem az eddigi bizonyítási eljárás iratait ismertetni kell a tárgyaláson. Ez fog folytatódni szeptemberben.

Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, az ügy immár negyedik bírája, Tóth Erzsébet kezdésként leszögezte: arra törekszik, hogy minél gyorsabban lezárja az ügyet. A vádat képviselő ügyésszel és a vádlottal, valamint a védelemmel egyetértésben az újrakezdett tárgyaláson el is tekintettek a vádirat ismertetésétől. Ennek ellenére csak feltételezhető, hogy még idén elsőfokú ítélet születik a törpepárttá zsugorodott MSZP egykori második emberének a perében.

Borítókép: Simon Gábor (középen) a védőjét, Nagy Istvánt helyettesítő ügyvéd és a negyedik bírónő társaságában a folyosón (Fotó: Teknős Miklós)