Negyedszer kezdték újra az MSZP volt elnökhelyettesének a perét

Negyedszer is újrakezdték a Fővárosi Törvényszéken Simon Gábornak, az MSZP egykori elnökhelyettesének a büntetőperét. Az egykori nagy kormányzópárt eltűnőben a süllyesztőben, a volt második ember pedig hét éve jár bíróságra, egyebek mellett több száz millió forintos költségvetési csalás vádja miatt.

Fotó: Teknős Miklós

Az immár negyedik bíró, Tóth Erzsébet ma kezdésként leszögezte: nem kívánja indokolatlanul elhúzni az eljárást, sőt arra törekszik, hogy minél gyorsabban lezárja az ügyet. A vádat képviselő ügyésszel és a vádlottal, valamint a védelemmel egyetértésben az újrakezdett tárgyaláson el is tekintettek a vádirat ismertetésétől.

Simon Gábor (középen) a védőjét, Nagy Istvánt helyettesítő ügyvéd és a negyedik bírónő társaságában a folyosón (Fotó: Teknős Miklós)

A vádirat lényege szerint Simon Gábor rövid idő alatt összesen 267 millió forint bevételt szerzett, amely után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.

A vádhatóság letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta a volt baloldali politikusra, akit hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak.

A hamis magánokirat felhasználása alatt azt kell érteni, hogy a 2008 és 2012 közötti vagyon­nyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel.

A másik vád pedig közokirat-hamisítás felbujtása, ami egy, az édesanyja vezetéknevére és Simon keresztnevére kiállított hamis bissau-guineai útlevél miatt szerepel a vádiratban. 

A hamis útlevél néhai Welsz Tamáshoz köthető, aki 2014-ben öngyilkosságot kísérelt meg egy rendőrautó hátsó ülésén, majd a kórházban elhunyt. 

Ebben a vádpontban már jogerősen elítélték a tettestársat, aki Simonra terhelő vallomást tett. Simon Gábor egyébként a költségvetésnek okozott vádbeli kárt megtérítette, azt befizette az államkincstárba, így büntetése az első vádpontban akár korlátlanul enyhíthető.

Simon Gábor ügyvédek társaságában belép a tárgyalóterembe (Fotó: Teknős Miklós)

A büntetőeljárásról szóló törvény értelmében bíróváltás esetén újra kell kezdeni a büntetőper tárgyalását, ám nem kell teljes egészében kell megismételni a már lezajlott bizonyítási eljárást. Ezúttal is ez történik, csakúgy, mint a korábbi, 2020-as bíróváltáskor. Az új eljáró bíró ismertetni fogja az eddigi bizonyítási eljárás jegyzőkönyveit. 

Ma egyébként Simon Gábor fenntartotta korábbi, egyébként egybehangzó vallomásait, így azokat sem olvassák fel újra. A védelem pedig közölte: új adószakértőt kérnek fel az ügyben, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól is várnak még az üggyel kapcsolatos iratokat. Mindezek ismertetésére a szeptemberre várható következő tárgyalási napon kerülhet sor.  

A bírónőről

Tóth Erzsébet bírónő jogászi körökben arról ismert, hogy politikailag is fajsúlyos ügyeket vitt és visz jelenleg is. Ő tárgyalja például a végrehajtók vezetője, Schadl György és társai ellen a közelmúltban kezdődött pert. Ő mentette fel 2018-ban első fokon Szabó Pál volt postavezért a Gyurcsány Ferenc közlekedési minisztere és társai ellen indított hűtlen kezelés ügyében, az úgynevezett Postapalota-ügyben. Az ítélet hatalmas botrányt váltott ki, lapértesülések szerint a bírónő a szóbeli indokolásában arról kezdett el beszélni, hogy politikai eljárásról van szó, gazdasági koncepciós perről, de a bíróság a vádlottak felmentésével helyreállítja az egyensúlyt.

Borítókép: Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese a Fővárosi Törvényszék folyosóján ma (Fotó: Teknős Miklós)