Már a negyedik bíró kezdi újra Simon Gábor perét

Kilenc éve robbant ki az MSZP akkori elnökhelyettesének, Simon Gábornak a gazdasági ügye, ami belpolitikai botránnyá fokozódott. Simon ellen hét éve kezdődött a büntetőper, egyebek mellett több száz millió forintos költségvetési csalás miatt. A per áprilisban újrakezdődik, immár a negyedik bíró tárgyalja majd.

A büntetőeljárásról szóló törvény értelmében bíróváltás esetén újra kell kezdeni a büntetőper tárgyalását, ám nem kell teljes egészében megismételni a már lezajlott bizonyítási eljárást. Várhatóan ezúttal is ez fog történni, csakúgy, mint a korábbi, 2020-as bíróváltáskor. Az új eljáró bíró ismerteti az eddigi bizonyítási eljárás jegyzőkönyveit. 

Információink szerint a Simon-ügy igazságügyi könyvszakértője kiszállt az ügyből, így várhatóan új szakértőt kell majd kirendelni, emiatt az eljárás tovább húzódik.

A még mindig csak első fokon zajló per befejezéséhez legalábbis hónapok kellenek, de az is előfordulhat, hogy csak 2024-re jutnak el addig, ameddig a harmadik bíróval sikerült tavaly decemberre. Akkor nem cáfolta egyik fél sem, hogy a vádhatóság, a védelem és a bíróság is nagyon szeretné már lezárni az eljárást ítélettel. Az akkor és most is biztosra vehető, hogy bármi lesz is az elsőfokú ítélet, a felek közül valaki fellebbezni fog, így másodfokra kerül majd a büntetőügy.

A Magyar Nemzet számolt be róla elsőként, hogy az MSZP-s Simon Gábor még munkaügyi államtitkárként, 2008 januárjától a következő év áprilisáig több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt, összesen mintegy 270 millió forintot helyezett el egy grazi, illetve egy svájci bankban. 

Az MSZP akkori elnöke, Mesterházy Attila a botrány kirobbanásakor hangoztatta: nem a párt pénze van Simonnál, azonban annak eredetéről nem tud semmit.

A vádirat lényege szerint Simon Gábor rövid idő alatt összesen 267 millió forint bevételt szerzett, amely után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A vádhatóság letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta a volt politikusra, akit hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak.

A hamis magánokirat felhasználása alatt azt kell érteni, hogy a 2008 és 2012 közötti vagyon­nyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel.

A másik vád pedig közokirat-hamisítás felbujtása, ami egy, az édesanyja vezetéknevére és Simon keresztnevére kiállított hamis bissau-guineai útlevél miatt szerepel a vádiratban. 

A hamis útlevél néhai Welsz Tamáshoz köthető, aki 2014-ben öngyilkosságot kísérelt meg egy rendőrautó hátsó ülésén, majd a kórházban elhunyt. 

Ebben a vádpontban már jogerősen elítélték a tettestársat, aki Simonra terhelő vallomást tett. Simon egyébként a költségvetésnek okozott vádbeli kárt megtérítette, azt befizette az államkincstárba, így büntetése az első vádpontban akár korlátlanul enyhíthető.

FAJSÚLYOS ÜGYEK

Tóth Erzsébet bírónő jogászi körökben arról ismert, hogy politikailag is fajsúlyos ügyeket vitt és visz jelenleg is. Ő tárgyalja például a végrehajtók vezetője, Schadl György és társai ellen a közelmúltban kezdődött pert. Ő mentette fel 2018-ban első fokon Szabó Pál volt postavezért a Gyurcsány Ferenc közlekedési minisztere és társai ellen indított hűtlen kezelés ügyében, az úgynevezett Postapalota-ügyben. Az ítélet botrányt kavart, lapértesülések szerint a bírónő a szóbeli indoklásában arról kezdett el beszélni, hogy politikai eljárásról van szó, gazdasági koncepciós perről, de a bíróság a vádlottak felmentésével helyreállítja az egyensúlyt.

Borítókép: Az MSZP volt elnökhelyettese, Simon Gábor és védője, Nagy István még egy korábbi bírónő előtt (Fotó: Mirkó István)