Következő mérkőzések
Franciaország
18:002024. július 01.
Belgium
Portugália
21:002024. július 01.
Szlovénia

Az idők végezetéig is bíróságra járhat az MSZP „sírásója”

Sokan a Magyar Szocialista Párt (MSZP) sírásójának is tartják Simon Gábort, az MSZP egykori elnökhelyettesét. Kétségtelen, hogy az egykor meghatározó párt mélyrepülése 2014 februárjában kezdődött, Simon Gábor bukásával. Hét éve jár bíróságra, de még mindig nincs elsőfokú ítélet sem, s a negyedik bíró próbálja megfejteni a rejtélyt, bűnözött-e a pártvezető, vagy sem.

2023. 07. 28. 5:55
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kilenc éve, a 2014 februárjában kirobbanó botrány alapjaiban rengette meg a Magyar Szocialista Pártot. (MSZP). Alelnökük, Simon Gábor hozta lehetetlen helyzetbe pártját, az akkor elkezdődött erodálódás napjainkra kétszázalékos törpepárttá zsugorította az egykori meghatározó baloldali alakulatot.

A 2014-es választások előtt derült ki, hogy Simon Gábor 2008 és 2012 között képviselői vagyonnyilatkozataiban és adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, valamint az államtitkári tisztségéért kapott bevételeit tüntette fel, miközben Svájcban, majd Ausztriában nyitott bankszámláin nagy összegű devizát helyezett el.

Simon Gábor, védőjével, Nagy Istvánnal. Fotó: Teknős Miklós

Simon már hetedik éve jár bíróságra – a per 2016-ban kezdődött – nagy összegű költségvetési csalás, valamint hamis okirat-felhasználás vádja miatt. Még munkaügyi államtitkárként, 2008 januárjától a következő év áprilisáig több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt, összesen 267 millió forint értékben helyezett el egy grazi, illetve egy svájci bankban.

 

A vád szerint 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A 267 millió forintról Simon azt mondta, azok vállalkozások bevételei, amelyek után nem kell adózni. Ennek ellenére a büntetőeljárás kezdetekor szja és ekho címén befizette az államkincstárba a vádban szereplő 128 millió forintot.

Jogászok szerint Simon azzal, hogy befizette az államkincstárba a kimutatott adóhiányt, elismerte bűnösségét. Simon persze nem ismer be semmit a mai napig sem. Nem tartja magát bűnösnek.

 

Miért ítélhetik el?

A volt szocialista prominenst felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is megvádolták, amiért minden bizonnyal el is fogják ítélni, hiszen Simon vádlott-társa ellen indult büntetőeljárás már véget ért, a bíróság megrovásban részesítette a férfit, aki részletes – Simonra kedvezőtlen – beismerő vallomást tett.

Ez a vádpont a politikai kalandorként ismert Welsz Tamás 2014. márciusi, furcsa öngyilkossága után került elő. Welsz egy rendőrautó hátsó ülésén lett rosszul, azt mondta a rendőröknek, hogy afrikai kígyómérget vett be, majd egy budai mentőállomáson az életét vesztette. Néhai Welsz Tamás hagyatékából mások mellett Simon Gáborra nézve is terhelő dokumentumok kerültek elő. Eszerint Simon édesanyja nevére, Gabriel Derdák néven kiállított, hamisított bissau-guineai diplomata-útlevél került elő, amivel Simon vádlott-társa negyvenmillió forintos számlát nyitott egy budapesti pénzintézetben.

Mi a harmadik vádpont?

A harmadik vádpontban csak akkor ítélhetik el, ha az elsőben is elmarasztalja a bíróság, mivel a két vádpont összefügg egymással. A volt baloldali politikust nyolcrendbeli hamis magánokirat felhasználásával is terheli a vádirat. Ez utóbbiból három a politikus valótlan tartalmú vagyonnyilatkozata miatt történt, Simon ugyanis a svájci és az osztrák számlákon heverő, több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában, ugyanakkor a külföldi bankokban sajátjaként nyilatkozott róla.

Nem tudni, mikor lesz ítélet

Kiszámíthatatlan, hogy mikor lesz jogerős ítélet Simon Gábor perében. Első fokon már a negyedik bíró tárgyalja az ügyet, áprilisban kezdődött szinte újra az eljárás. Azért szinte, mert a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a bizonyítási eljárást nem kell teljesen az elejétől kezdeni, hanem az eddigi bizonyítási eljárás iratait ismertetni kell a tárgyaláson. Ez fog folytatódni szeptemberben.

Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, az ügy immár negyedik bírája, Tóth Erzsébet kezdésként leszögezte: arra törekszik, hogy minél gyorsabban lezárja az ügyet. A vádat képviselő ügyésszel és a vádlottal, valamint a védelemmel egyetértésben az újrakezdett tárgyaláson el is tekintettek a vádirat ismertetésétől. Ennek ellenére csak feltételezhető, hogy még idén elsőfokú ítélet születik a törpepárttá zsugorodott MSZP egykori második emberének a perében.

Borítókép: Simon Gábor (középen) a védőjét, Nagy Istvánt helyettesítő ügyvéd és a negyedik bírónő társaságában a folyosón (Fotó: Teknős Miklós)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.