Mi történik Magyar Péterrel, ha felfüggesztik a mentelmi jogát?

Ha az Európai Parlament felfüggeszti Magyar Péter mentelmi jogát, akkor a Tisza elnöke kihallgatható lesz gyanúsítottként és megindul az eljárás – mondta kérdésünkre ifj. Lomnici Zoltán. Rámutatott: mindez azonban hónapokig, akár fél évnél is tovább húzódhat, mint az történt a korábbi orosz kém, a jobbikos Kovács Béla ügyében. A korábbi esetek alapján azonban az sem biztos, hogy az EP felfüggeszti a politikus mentelmi jogát, hiszen a globalista fősodorral egyetértőket szinte soha nem adják ki a hatóságoknak. A szakértő szerint az Európai Néppárt 188 képviselője jó eséllyel a mentelmi jog felfüggesztése ellen szavaz majd.

Forrás: Fotó: Purger Tamás

Mentelmi jog

Az Európai Parlament honlapja pontosan leírja, mi az a mentelmi jog és miért van ennek jelentősége. Az EP szerint az garantálja, hogy „az EP-képviselők szabadon gyakorolhassák megbízatásukat, és ne legyenek kitéve önkényes politikai zaklatásnak. Ilyen módon a parlament egészének függetlenségét és feddhetetlenségét biztosítja.” A lényeg, hogy a képviselők véleményük és leadott szavazatuk miatt nem vonhatók bírósági eljárás alá.

Az EP-képviselőket kettős mentelmi jog illeti meg. Saját tagállamukban a nemzeti parlamentek képviselőinek biztosítotthoz hasonló mentelmi joggal rendelkeznek, valamint a többi tagállam területén sem vehetők őrizetbe, vagy nem indítható ellenük bírósági eljárás, kivéve, ha tetten érik az adott politikust.

A mentelmi jog felfüggesztéséről az adott tagállam kérésére az Európai Parlament jogi bizottsága dönt, amely kérhet további információkat is az ügyben. A grémium zárt ülésen határoz a felfüggesztésről, amelyet ajánlásként a teljes EP elé terjeszt és arról végül a parlament szavaz. A képviselő mandátuma nem vész el az esetleges felfüggesztéssel, „a büntetőügyben vétkesnek kimondott EP-képviselő mandátumának megszűnéséről is a tagállami hatóság dönt” – olvasható az EP honlapján. 

Eva Kaili különös esete

A görög szocialista uniós képviselőt, parlamenti alelnököt, Eva Kailit 2022 decemberében vették őrizetbe a brüsszeli korrupciós botrányban egy Katarral kapcsolatban indított nyomozás során. Az ügyben több jelenlegi és volt európai parlamenti képviselő, valamint egyikük asszisztense került rács mögé korrupció, pénzmosás és bűnszövetkezetben való részvétel előzetes vádjával. A belga rendőrség közlése szerint csaknem másfél millió eurót foglaltak le a brüsszeli régióban házkutatások során, a vádak szerint a politikusok milliós összegeket fogadtak el Katartól és Marokkótól, hogy számukra kedvezően alakítsák az európai döntéshozatalt.

Kaili esetében – az alapügyben – nem döntöttek a mentelmi jog felfüggesztéséről, ugyanis a baloldali politikust tetten érték a belga hatóságok. Kaili egyik ügye végül mégis a jogi bizottság elé került: parlamenti asszisztensei anélkül kapták a fizetésüket, hogy megjelentek volna Brüsszelben vagy Strasbourgban, illetve éveken át olyan kiküldetésekért vettek fel térítést, amelyen ott sem voltak.

A görög szocialista politikus élettársa, Francesco Giorgi szintén a vádlottak padjára került, korrupció, pénzmosás és bűnszervezetben való részvétel előzetes vádja merült fel vele szemben a sajtóhírek szerint.

Mi várhat Magyar Péterre?

– A büntetőeljárásról szóló törvény alapján mentelmi joggal rendelkező képviselő esetében nyomozni lehet, csak gyanúsítottként nem hallgatható ki az illető – válaszolta kérdésünkre ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója.

A szakértő kiemelte: a brüsszeli gyakorlat szerint a globalista fősodorral egyetértőket szinte soha nem adják ki a hatóságoknak, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárás pedig rendkívül hosszas, végső soron nem jogi, hanem politikai alapon, egy politikai testület, az EP hozza meg a döntést a felfüggesztés tárgyában. A jogi szakbizottság ugyan ajánlást tesz az EP-nek, de a véleményük semmilyen kötőerővel nem bír, az jogi értelemben irreleváns az EP számára. – Az Európai Néppárt (EPP) 188 képviselője szinte biztos, hogy a mentelmi jog felfüggesztése ellen fog szavazni – emelte ki ifj. Lomnici Zoltán.

Az alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy amennyiben a mentelmi jog felfüggesztésére nem kerül sor, abban az esetben az ügyészség nem emelhet vádat az érintettel szemben. Ha azonban felfüggesztik a mentelmi jogát, le lehet folytatni a büntetőeljárást.

Bűnözők az EP-ben

Ifj. Lomnici Zoltán számos esetet idézett fel. Ilaria Salist bűnszervezetben, bűnsegédként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés kísérletével gyanúsították meg Magyarországon, miután társaival ártatlan emberekre támadtak az utcán Budapesten, azonban az olasz Zöldek és Olasz Baloldal Szövetsége párt felvette őt az EP-listájára, és 2024-ben mandátumot szerzett, így a szélsőbaloldali politikus jelenleg is szabadlábon van. Pedig amennyiben a bíróság jogerős ítéletben kimondta volna a bűnösségét, akár 16 évig terjedő fegyházbüntetésre is ítélhették volna.

2023 februárjában az EP megszavazta Marc Tarabella és Andrea Cozzolino mentelmi jogának felfüggesztését – folytatta ifj. Lomnici Zoltán. Kiemelte: mindketten az – Eva Kaili nevével fémjelzett – „Qatargate” korrupciós botrányhoz köthetők és azzal vádolják őket, hogy Katar és Marokkó politikai támogatásáért cserébe kenőpénzeket fogadtak el. A jogi bizottság egyhangúan javasolta a felfüggesztést, amelyet a belga hatóságok kérelme alapján hajtottak végre.

Az EP 2023 júniusában megszavazta Alexis Georgoulis görög EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, akit nemi erőszakkal és testi sértéssel vádolnak egy 2020-as brüsszeli eset kapcsán. Emellett felfüggesztették Maria Spyraki mentelmi jogát is, akit csalással gyanúsítottak meg.

Az EP 2023 áprilisában ugyanakkor úgy döntött, nem függeszti fel Nils Usakovs és Andris Ameriks EP-képviselők mentelmi jogát. Lettország ezt kenőpénz és hivatali visszaélés vádjai miatt kérte. Az EP jogi bizottsága azt javasolta, hogy maradjon meg a mentelmi joguk, mivel a vádak politikai indíttatásúak lehetnek.

A szakértő kiemelte Kovács Béla esetét is, akit az Alkotmányvédelmi Hivatal jelentett fel az ügyészségen az EU intézményei ellen, Oroszország javára folytatott kémkedés gyanúja miatt. A Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy az EP függessze fel a jobbikos Kovács mentelmi jogát. Az Európai Parlament hónapokig nem tárgyalta az ügyet, amely 2015 januárja helyett csak márciusban került terítékre és végül október közepén szavaztak róla, megvonva Kovács Béla mentelmi jogát, így kihallgathatóvá vált. A politikust később el is ítélték kémkedésért, és azóta is Oroszországban bujkál.

Borítókép: Magyar Péter (Fotó: Purger Tamás)