Számunkra az, hogy magyarok vagyunk, egy összekötő kapocs, ahogy a vallás és a család is össze tudja kovácsolni a közösségünket – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett az Identitás mint politikai fegyver című konferencián. A belügyminiszter-helyettes szerint a férfi és a nő kiegészíti egymást, sok dolgot egy apa nem tud megadni a gyermekének, amit csak egy anya tud, és ez fordítva is igaz.
A liberális a továbbtanult kommunista
A baloldali liberálisok mást látnak abban, mint az értékalapokon gondolkodók: nekik magyarnak lenni kirekesztés, mert szerintük aki magyarnak vallja magát, az a többieket lenézi. A liberálisok úgy vélik, hogy ha valaki magyarnak vallja magát, akkor szerinte a magyarok jobbak, mint a többiek, amivel kirekeszti őket, vagy ha valaki katolikus, akkor a nem katolikusokat rekeszti ki. – A liberálisok a különböző identitásokban az ellentéteket látják, nem az értékeket, pedig jó dolog az, hogy az ember családba születik, mert ezzel egy közösség részévé válik – fejtette ki az államtitkár.
Rétvári Bence kijelentette: a liberális a továbbtanult kommunista, „a múltat végképp eltörölni” jelmondatát most vörösből szivárványba csomagolták, ezt hívják ma cancel culture-nek, azaz az eltörlés kultúrájának. A liberálisoknál mindig mindenki nulla kilométernél indul, minden pillanat egy újrakezdés pillanata, mert így lehet megtalálni a boldogságot, akár egy új országban, vagy egy új nemmel. – A biztonságot és a jólétet a keresztény alapokon nyugvó európai kultúra tudja megadni.
Mi nemzetben gondolkodunk, aminek van identitása, a baloldali liberálisoknál csak a lakosság létezik, nekik az identitás a fogyasztásban valósul meg
– mutatott rá a belügyminiszter-helyettes.
SZDSZ-ből Kutyapárt
Rétvári Bende úgy fogalmazott: közös identitásunk van, ami közös értékeken nyugszik.
A baloldali liberálisok az 1990-es években értékrelativista hozzáállást képviseltek, ma már értéktagadó hozzáállást, amit régen az SZDSZ mentalitása mutatott, azt ma a Kutyapárté mutatja.
Most azt mondják, hogy nincs érték, régebben legalább világnézeti semlegességéről és az emberek maguk módján vallásosságáról beszéltek. Ma jön a nyitott társadalom, aminek nincs célja és a nihilizmust támogatja, mert azt mondják, hogy ahány ember, annyi értékrend, nem beszélhetünk közös értékrendről. A balliberálisok szerint nincs léc és nem kell alkalmazkodni, mert akkor egy közös értékrendünk lenne, de ennek a létezését ők tagadják. – Között értékrendre szükség van, mert az a gyengét védi az erősebbel szemben, ezért a gyengék összefognak. Ebből jön létre az erkölcs, a jog és a norma, ennek a megvalósítása a közös értékrendet vallók egyik legfőbb küldetése – mutatott rá az államtitkár.
Az identitás a kiszolgáltatottakat védi
Rétvári Bence példaként említette: amikor egy nagy multi pert indít hazánkkal szemben a nagy infláció idején, az állam azt mondja a gyengék védelmében, hogy korlátozza az inflációt, a bíróság szerint viszont nincs ilyen morál, hogy a gyengét kell védeni és a multi javára ítél. Ez az egoista identitás, ami az erőset védi – mutatott rá az államtitkár, hozzátéve hogy ezzel az egyén válik kiszolgáltatottá az identitás tagadásától. Úgy vélte, különbség az is, hogy a közös értékrendet vallóknak karizmatikus vezetőre van szükségük, akik pedig tagadják a közös identitást, azok az intézményi demokráciában hisznek, nem a közös morálban.
Az államtitkár úgy vélekedett, hogy nekünk van identitásunk, a liberálisok pedig abból próbáltak filozófiát csinálni, hogy identitás nélküli identitást faragjanak, de ez egy csapda, ilyen nincs, az identitás tagadása kiüresedéshez vezet. Az ateista csupán három másodpercig létezik, mert utána materialistává változik. A balliberálisok tíz évvel ezelőtt a migrációt gondolták a legfontosabbnak, ahogy most is, ami azt jelenti, hogy nem történt előrehaladás, tehát nem a migráció jelenti a megoldást.
– Akiknek van identitásuk, lenyomják azokat, akik sokan vannak, de nincs identitásuk, ezért nekünk fontos a saját identitásunk megőrzése, mert így tudjuk megvédeni az önazonosságunkat és a szuverenitásunkat. A másik oldal a diszkriminációra és a bűntudatra épít, mert ezzel befolyásolhatóvá tudja tenni a híveit. Az identitás számunkra a legfontosabb pajzs, ami megvéd minket
– mondta Rétvári Bence.
Kellenek a hősök a nemzettudathoz
Immár több mint harminc helyszínen több mint hétezer diák vesz részt az MCC programjain, ahol a magasrendű és mentorált tanulás platformjai találhatók – mondta Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója. Mint hangsúlyozta, a felvételi módszerük teljesítményelvű, náluk a tehetség és a szorgalom számít, ha pedig valaki ezt a közösségért kívánja kamatoztatni, akkor az MCC-n van a helye. A főigazgató azt tapasztalta, hogy egyre kevesebb fiatal olvas, így egyre kevesebb időt töltenek elmélyülő tevékenységgel, ami a figyelmük hanyatlásához vezet.
– Ha olyan hősökkel találkoznak már nagyon korán, akik nem a mi hőseink, akkor a gyerekeket nehéz lesz visszavezetni a nemzeti tudathoz, ez pedig az identitás fontos része, a nemzet egyik alappillére. Ezt ápolni kell többek között az irodalom, a népmesék és a kortárs művek segítségével
– mutatott rá.
Szalai Zoltán szerint figyelni kell a hamis locsogásra, amikor egy egyént vagy közösséget nem teljesítményalapon ítélnek meg. Nem szabad a szabadságunknak sérülni, az egyetemen sem kerülhetnek ki művek a könyvtárakból a sérelempolitika miatt. Identitásunkat, amely családunkból és nemzetünkből fakad, nem törheti meg külső agresszió. Nem hagyhatjuk, hogy a hagyományt a tudatból kiseprűzzék és optimizmussal tekinthetünk az identitásért folytatott harcunkra. Nagy harc folyik a kollektív emlékezet kisajátításáért, mert az emlékezet azé, aki megműveli – fogalmazott az MCC főigazgatója.
