A fővárosi drogstratégia a balliberális politikai erők és a mögöttük álló drogliberalizációs lobbi érdekei mentén született – fogalmazott Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Felidézte, a stratégiát 2023 decemberében, az utolsó közgyűlésen fogadta el a testület, a jegyzőkönyv szerint egyhangúlag, ami azért sántít, mert a Fidesz–KDNP képviselői nem voltak bent a teremben. Az egyetlen, hivatalból bevont és nem a liberalizációs lobbihoz tartozó szakember, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vezetője, aggályainak és kritikájának hangot is adott.
Karácsonyék a kormánnyal fizettetnének
A baloldal által elfogadott stratégiában az áll: a jelenlegi szigorú, a büntetőjogi tiltást középpontba helyező megközelítést felül kell vizsgálni és jelentős befektetésekre van szükség a megelőzés, a kezelés és az ártalomcsökkentés terén.
Mivel a főváros csődközeli helyzetben van gazdaságilag, az alkotók átvágták a gordiuszi csomót azzal, hogy a nemzeti drogellenes stratégia irányaival homlokegyenest ellenkező javaslataikat a kormánnyal fizettetnék ki.
Azt írták: mivel állami források, koordináció nélkül nem lehetséges jó drogpolitika és az önkormányzatnak korlátozott lehetőségei vannak, a fővárosi drogstratégia számos javaslatot megfogalmazott a kormányzat számára is.
Valós cselekvés nélküli stratégia
Téglásy Kristóf szerint még jobban kilóg a lóláb a több éves stratégiához illesztett 2024-es cselekvési tervnél, amit nem sokkal a választások előtt, idén április 2-án fogadott el a Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (BKEF). A dokumentum 2024. március elseje és 2025. február 28. közötti időszakra ír elő tevékenységeket, amelyek három fő kategóriára oszlanak. Az első az információcsere a szakma és a lakosság között, a második a szolgáltatási kataszter felállítása, amelyben áttekinthetővé válnak a fővárosban szolgáltatást nyújtó szervezetek, valamint az elérhető szolgáltatások és programok, a harmadik pedig az együttműködések segítése és kialakítása az ellátórendszerben. A cselekvési terv öt nagy csoportban 23 intézkedést tartalmaz, amiből a dokumentum szerint mindössze kettőnek van forrásigénye.
Az irományban olyan semmitmondó „intézkedések” olvashatók, mint javaslattétel szakmai konferenciákra, workshopok szervezésére, a BRFK-t érintő javaslatok áttekintése, különös figyelemmel a BRFK és a fővárosi rendészet együttműködésének felülvizsgálatára vagy értékelési feladatok támogatása és indikátorok meghatározása.
A DKI stratégiai igazgatója úgy értékelte, hogy ezek azok a feladatok, amelyeket egyszerűen ki lehet pipálni és jelenteni, hogy a cselekvési tervet majdnem teljesen megvalósították. Az a két tevékenység, ami forrást is igényelne, kiegészítést is kapott, amiben szó szerint a következő mondat szerepel:
[…] megvalósítása csak fővárosi vagy kerületi források bevonásával lehetséges. Ezen források rendelkezésre állását a fővárosi önkormányzat jelenleg biztosítani nem tudja.
Téglásy Kristóf úgy vélekedett: az is nagy kérdés, hogy a fővárosi önkormányzat közgyűlése mikor tud felállni, mikor tudnak vezetőket, cégvezetőket, intézményvezetőket választani, akik közül többen a BKEF tagjai, és ők mikor tudják elkezdeni a munkát. Az október 1-jei dátumhoz képest is mindössze öt hónapjuk lenne a 23 intézkedés végrehajtására, beleértve a karácsonyi leállást, ráadásul a fővárosban politikai patthelyzet alakult ki. A stratégiai igazgató leszögezte: a budapestiek érdeke az – beleértve az itt élő szerhasználókat is –, hogy Karácsonyék lejjebb adjanak a liberális vágyálmaikból és konszenzusos, végrehajtható, finanszírozható stratégiát, illetve cselekvési tervet dolgozzanak ki.
