Október huszonhetedikétől, azaz holnaptól újra megkezdődik a téli időszámítás.
Az óraátállítás során nincs más dolgunk, mint hajnali három órakor egy órával visszatekerni a mutatót, egészen pontosan hajnali kettőre, és kész is.
Érdemes kiemelni ugyanakkor, hogy a gyakorlatnak bár sokan örülhetnek a visszakapott egyórányi időért, azonban az elmúlt években egyre több ellenzője is akadt a gyakorlatnak, sőt többször felmerült, hogy el is törlik azt. Az óraátállítás ellenzői közül a legtöbben azt emelik ki, hogy egészségügyileg rendkívül megterhelő lehet egyes emberek szervezetére a hatvanperces eltérés.
Kozák Norbert, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ neurológusa a Haon érdeklődésére korábban kifejtette: a szervezetnek van egy „belső órája”, amely szabályozza a bioritmus működését. Ennek már egy egyórás változás is problémát tud okozni, de ha valaki repülővel utazik, akkor még intenzívebben lehet érzékelni az időeltolódást. A keringési és hormonális rendszernek is van napszaki szabályozása, és ha ez felborul, akkor fáradtabbak és ingerlékenyebbek lehetünk. Továbbá elmondta, hogy néhány napig a vérnyomás is ingadozhat, illetve statisztikai kimutatások alapján komolyabb keringési betegségekre is hajlamos lehet a szervezet.
De akkor mi értelme az óraátállításnak?
Az óraátállítás támogatói szerint az időszámítás váltása
energiatakarékossági szempontból indokolt, mivel a világosabb órák hosszabb nappalokat biztosítanak.
Első alkalommal 1916-ban vezették be a nyári időszámítás rendszerét az Egyesült Államokban, és még ugyanebben az évben hazánk is átvette a rendszert. Az óraátállítás kisebb-nagyobb kihagyásokkal működött hazánkban egészen 1954-ig, majd 1958 és 1979 között teljesen megszűnt. Ezután 1980-ban vezették be újra a gyakorlatot, és később, 1997-ben az Európai Unió is egységesítette a tagállamokban a használatát.
Az ellenzők azonban egészségügyi kockázatokat említenek, különösen a bioritmusra gyakorolt negatív hatásokat, melyek befolyásolják az alvási ciklusokat és a közérzetet is, emiatt már sokszor felmerült a gyakorlat eltörlése. Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy évvel ezelőtt, a Kormányinfón azt mondta:
– A nyári és téli időszámítás váltakozását egységesen lenne értelme eltörölni, mert másként külön időzónában leszünk a szomszéd országokhoz képest. Ha ilyen döntés születik, támogatnák azt, hogy a nyári időszámítás maradjon – válaszolt újságírói kérdésre akkor a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Magyarországon és számos más európai országban egyre többen támogatják az állandó idő bevezetését, bár a téli vagy nyári idő végleges választása továbbra is vitás kérdés – a témáról ide kattintva érhető el részletes beszámolónk.
