Óraátállítás? Ugyan már, az ország, ahol tizenegy időzóna van

Oroszország tizenegy időzónáját a hatalmas földrajzi kiterjedés, gazdasági és politikai szükségletek, valamint történelmi és regionális különbségek alakították ki. A jelenségről Seremet Sándorral, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszéltünk.

Oroszország Forrás: Pexels

Az időzóna, vagyis az azonos standard idő szerint működő területek ötlete a 19. században született meg, és a skót–kanadai feltaláló, Sir Sandford Fleming nevéhez fűződik. 1878-ban Fleming a világot globálisan egységesített időzónákra szerette volna bontani, hogy megszűnjenek az egymást átfedő helyi időszámításokból eredő zavarok. Míg a kisebb országok általában egyetlen időzónát használnak, a hatalmas kiterjedésű országok, mint például Oroszország és az Egyesült Államok, több időzónát határoztak meg maguk számára, hogy a helyi közösségek életritmusa igazodjon a természetes fényviszonyokhoz.

Oroszország például 1919-ben, a bolsevik hatalom megerősödése után osztotta fel magát 11 időzónára, ami egészen a 21. századig alig változott. Az ország 2011-ben eltörölte az éves óraátállítást, majd 2014-ben visszatért a téli időzónához, amely azóta is érvényben van.

Oroszország esetében a több időzónát számos különböző ok indokolja:

1. Földrajzi kiterjedés

Oroszország a világ legnagyobb országa, és több mint 17 millió négyzetkilométeren terül el. Nyugati részétől (Kalinyingrád) a legkeletibb pontjáig (Csukotka) több mint 9000 kilométeres távolság van. Ez önmagában szükségessé teszi, hogy az ország különböző részein különböző időzónák legyenek, hiszen a Föld gömbölyű alakja miatt más és más időpontban van napkelte és napnyugta az egyes területeken.

Oroszország időzónái 

Russia has a whopping 11 time zones within the country, which gives an idea of just how large it is.

— Fact (@Fact) August 22, 2022

2. Kereskedelmi és gazdasági igények

Az időzónák hozzájárulnak ahhoz, hogy az ország különböző részei hatékonyan tudjanak kommunikálni és kereskedni egymással, valamint a nemzetközi partnereikkel.

Az orosz gazdaságban nagy szerepet játszanak az energiahordozók (olaj, gáz), és fontos, hogy ezekkel a nyugat-európai és ázsiai piacokon is megfelelően tudjanak kereskedni. 

A több időzóna lehetővé teszi, hogy az egyes régiók rugalmasan alkalmazkodjanak a nemzetközi kereskedelmi órákhoz.

3. Politikai és közigazgatási döntések

Az időzónák száma Oroszországban történelmileg változott. Egyes időszakokban a kormány döntött úgy, hogy csökkentse vagy növelje az időzónák számát a jobb igazgatás és az ország összetartása érdekében. Például 2010-ben Oroszország tizenegy időzónát használt, de a Dmitrij Medvegyev (aki akkoriban elnök volt) vezette reformok során kilencre csökkentették, ezt elsősorban „adminisztratív célszerűséggel” indokolták, mondja Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. 

Elsősorban a zónák határai változtak. Mi több, itt a fogalmakban is változások történtek. Az orosz nyelvben ugyanis időövek voltak, amelyeket időzónákra alakítottak át. Az övek a földrajzi adottságok mentén, azaz hozzávetőlegesen 15 fokonként voltak meghatározva, gyakran egy-egy adminisztratív területet több időövre osztva.

– mutatott rá Seremet Sándor. 

Jakutföld például hatalmas kiterjedtsége miatt három időövre volt osztva, ezt ekkor egybe vonták össze. A Szamarai régió és az Udmurt Köztársaság átállt a moszkvai időre, aminek következtében egy egész időöv eltűnt (plusz egy óra moszkvai idő szerint), a Kamcsatkai Terület és a Csukotkai Autonóm Kerület pedig csatlakozott a magadani időhöz (plusz nyolc óra Moszkvához képest).

Ez a felállás sem tartott sokáig, és ahogy 2014-ben visszatértek a téli időre való átálláshoz, ismét tizenegyre növelték az időzónák számát, de az időöv kifejezést már nem használták. 

A visszaállítás során ismét a Szamarai és Udmurt Köztársaság váltott időt, de a többi régióban is igazítottak az időn annak érdekében, hogy az közelebb kerüljön a földrajzi/csillagászati szempontból helyes időhöz. A Duma egészségvédelmi bizottságának számításai szerint Medvegyev órareformja a legtöbb régiót elmozdította a csillagászati időtől. A legnagyobb eltérések – két és fél órával – a Kalinyingrádi régióban keletkeztek, ötvennégy régió egy órával előzte meg a normál időt, és a föderáció nyolcvan alanya közül mindössze hét élt az úgymond helyes időben

– magyarázza Seremet Sándor. 

4. Kulturális és regionális különbségek

Az orosz régiók kulturálisan és földrajzilag is nagyon különbözőek. 

Oroszország európai és ázsiai részei között nemcsak az időzónák, hanem az életstílus, a gazdasági szerkezet és az éghajlati viszonyok is jelentősen eltérnek.

Az időzónák lehetővé teszik, hogy ezek a régiók helyi idő szerint dolgozzanak, ami elősegíti a hatékonyabb működést és az életvitelhez való alkalmazkodást.

5. Nagyvárosok és logisztika

Top 10 most populous Russian cities:

Moscow (13 million)
Saint Petersburg (6M)
Kiev (3M)
Minsk (2M)
Novosibirsk (1.6M)
Yekaterinburg (1.5M)
Kazan (1.3M)
Nizhny Novgorod (1.25M)
Chelyabinsk (1.2M)
Krasnoyarsk (1.1M)

— Russians With Attitude (@RWApodcast) March 24, 2024

Oroszország számos fontos városa különböző időzónákban helyezkedik el, mint például Moszkva, Szentpétervár, Jekatyerinburg, Novoszibirszk vagy Vlagyivosztok. Az ország hatalmas mérete miatt szükség van az időzónákra, hogy a helyi logisztikai, közlekedési és kommunikációs rendszerek zökkenőmentesen működjenek.

Kínai modell

Mindezen okok ellenére sokan úgy vélik, hogy Oroszország képes lenne kisebb időzóna-különbségekkel is működni, ha Kínáról vennének példát. Kína hatalmas mérete ellenére hivatalosan egy időzónában van. Seremet Sándor szerint mivel Oroszország hatalmas kiterjedésű ország, hosszanti elnyúlása miatt az időzónák kialakítása nemcsak indokolt, de természetes is. 

Az időbe való beleavatkozás, bár járhatott adminisztratív egyszerűsítésekkel, ennek gyakorlati megvalósítása során több kellemetlenség is felmerült, és végül a csekély adminisztratív előnyök sem igazolták a módosításokat

– vallja a kutató. 

Különböző vizsgálatok kimutatták, hogy az időváltozás sok ember bioritmusát elrontotta. Orosz orvosok szerint sok orosz álmatlanságban szenved az óra váltását követő első öt napban, még a sürgősségi orvosokra is gyakrabban van szükség. Szakértők szerint Oroszországban a téli–nyári óraátállításnak nincs értelme az energiamegtakarítás szempontjából sem. Az Orosz Tudományos Akadémia Földrajzi Intézetének szakemberei úgy számoltak, hogy ez csak 0,1–0,3 százalék energiát takarít meg Oroszországban. Ennek oka: egy olyan északi országban, mint Oroszország, nyáron világosság és télen sötétség van, függetlenül attól, hogy az órákat átállítják-e vagy sem.

 

Borítókép: A Vörös tér Moszvában (Forrás: Pexels)