Az időzóna, vagyis az azonos standard idő szerint működő területek ötlete a 19. században született meg, és a skót–kanadai feltaláló, Sir Sandford Fleming nevéhez fűződik. 1878-ban Fleming a világot globálisan egységesített időzónákra szerette volna bontani, hogy megszűnjenek az egymást átfedő helyi időszámításokból eredő zavarok. Míg a kisebb országok általában egyetlen időzónát használnak, a hatalmas kiterjedésű országok, mint például Oroszország és az Egyesült Államok, több időzónát határoztak meg maguk számára, hogy a helyi közösségek életritmusa igazodjon a természetes fényviszonyokhoz.
Óraátállítás? Ugyan már, az ország, ahol tizenegy időzóna van
Oroszország tizenegy időzónáját a hatalmas földrajzi kiterjedés, gazdasági és politikai szükségletek, valamint történelmi és regionális különbségek alakították ki. A jelenségről Seremet Sándorral, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszéltünk.
Oroszország például 1919-ben, a bolsevik hatalom megerősödése után osztotta fel magát 11 időzónára, ami egészen a 21. századig alig változott. Az ország 2011-ben eltörölte az éves óraátállítást, majd 2014-ben visszatért a téli időzónához, amely azóta is érvényben van.
Oroszország esetében a több időzónát számos különböző ok indokolja:
1. Földrajzi kiterjedés
Oroszország a világ legnagyobb országa, és több mint 17 millió négyzetkilométeren terül el. Nyugati részétől (Kalinyingrád) a legkeletibb pontjáig (Csukotka) több mint 9000 kilométeres távolság van. Ez önmagában szükségessé teszi, hogy az ország különböző részein különböző időzónák legyenek, hiszen a Föld gömbölyű alakja miatt más és más időpontban van napkelte és napnyugta az egyes területeken.
2. Kereskedelmi és gazdasági igények
Az időzónák hozzájárulnak ahhoz, hogy az ország különböző részei hatékonyan tudjanak kommunikálni és kereskedni egymással, valamint a nemzetközi partnereikkel.
Az orosz gazdaságban nagy szerepet játszanak az energiahordozók (olaj, gáz), és fontos, hogy ezekkel a nyugat-európai és ázsiai piacokon is megfelelően tudjanak kereskedni.
A több időzóna lehetővé teszi, hogy az egyes régiók rugalmasan alkalmazkodjanak a nemzetközi kereskedelmi órákhoz.
További Külföld híreink
3. Politikai és közigazgatási döntések
Az időzónák száma Oroszországban történelmileg változott. Egyes időszakokban a kormány döntött úgy, hogy csökkentse vagy növelje az időzónák számát a jobb igazgatás és az ország összetartása érdekében. Például 2010-ben Oroszország tizenegy időzónát használt, de a Dmitrij Medvegyev (aki akkoriban elnök volt) vezette reformok során kilencre csökkentették, ezt elsősorban „adminisztratív célszerűséggel” indokolták, mondja Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
Elsősorban a zónák határai változtak. Mi több, itt a fogalmakban is változások történtek. Az orosz nyelvben ugyanis időövek voltak, amelyeket időzónákra alakítottak át. Az övek a földrajzi adottságok mentén, azaz hozzávetőlegesen 15 fokonként voltak meghatározva, gyakran egy-egy adminisztratív területet több időövre osztva.
– mutatott rá Seremet Sándor.
Jakutföld például hatalmas kiterjedtsége miatt három időövre volt osztva, ezt ekkor egybe vonták össze. A Szamarai régió és az Udmurt Köztársaság átállt a moszkvai időre, aminek következtében egy egész időöv eltűnt (plusz egy óra moszkvai idő szerint), a Kamcsatkai Terület és a Csukotkai Autonóm Kerület pedig csatlakozott a magadani időhöz (plusz nyolc óra Moszkvához képest).
Ez a felállás sem tartott sokáig, és ahogy 2014-ben visszatértek a téli időre való átálláshoz, ismét tizenegyre növelték az időzónák számát, de az időöv kifejezést már nem használták.
A visszaállítás során ismét a Szamarai és Udmurt Köztársaság váltott időt, de a többi régióban is igazítottak az időn annak érdekében, hogy az közelebb kerüljön a földrajzi/csillagászati szempontból helyes időhöz. A Duma egészségvédelmi bizottságának számításai szerint Medvegyev órareformja a legtöbb régiót elmozdította a csillagászati időtől. A legnagyobb eltérések – két és fél órával – a Kalinyingrádi régióban keletkeztek, ötvennégy régió egy órával előzte meg a normál időt, és a föderáció nyolcvan alanya közül mindössze hét élt az úgymond helyes időben
– magyarázza Seremet Sándor.
4. Kulturális és regionális különbségek
Az orosz régiók kulturálisan és földrajzilag is nagyon különbözőek.
Oroszország európai és ázsiai részei között nemcsak az időzónák, hanem az életstílus, a gazdasági szerkezet és az éghajlati viszonyok is jelentősen eltérnek.
Az időzónák lehetővé teszik, hogy ezek a régiók helyi idő szerint dolgozzanak, ami elősegíti a hatékonyabb működést és az életvitelhez való alkalmazkodást.
5. Nagyvárosok és logisztika
Oroszország számos fontos városa különböző időzónákban helyezkedik el, mint például Moszkva, Szentpétervár, Jekatyerinburg, Novoszibirszk vagy Vlagyivosztok. Az ország hatalmas mérete miatt szükség van az időzónákra, hogy a helyi logisztikai, közlekedési és kommunikációs rendszerek zökkenőmentesen működjenek.
Kínai modell
Mindezen okok ellenére sokan úgy vélik, hogy Oroszország képes lenne kisebb időzóna-különbségekkel is működni, ha Kínáról vennének példát. Kína hatalmas mérete ellenére hivatalosan egy időzónában van. Seremet Sándor szerint mivel Oroszország hatalmas kiterjedésű ország, hosszanti elnyúlása miatt az időzónák kialakítása nemcsak indokolt, de természetes is.
További Külföld híreink
Az időbe való beleavatkozás, bár járhatott adminisztratív egyszerűsítésekkel, ennek gyakorlati megvalósítása során több kellemetlenség is felmerült, és végül a csekély adminisztratív előnyök sem igazolták a módosításokat
– vallja a kutató.
Különböző vizsgálatok kimutatták, hogy az időváltozás sok ember bioritmusát elrontotta. Orosz orvosok szerint sok orosz álmatlanságban szenved az óra váltását követő első öt napban, még a sürgősségi orvosokra is gyakrabban van szükség. Szakértők szerint Oroszországban a téli–nyári óraátállításnak nincs értelme az energiamegtakarítás szempontjából sem. Az Orosz Tudományos Akadémia Földrajzi Intézetének szakemberei úgy számoltak, hogy ez csak 0,1–0,3 százalék energiát takarít meg Oroszországban. Ennek oka: egy olyan északi országban, mint Oroszország, nyáron világosság és télen sötétség van, függetlenül attól, hogy az órákat átállítják-e vagy sem.
Borítókép: A Vörös tér Moszvában (Forrás: Pexels)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezAz izraeli hadsereg nyilvánosságra hozta az Irán elleni csapás felvételeit
Nézze meg a videót!
Illegális tengeri migráció Európa partjai felé
Tavaly Európában a 484 ezer kitoloncolási határozat mindössze húsz százalékát sikerült végrehajtani.
Von der Leyen nem lesz boldog Deutsch Tamás üzenetétől
„Mi, Patrióták egy olyan uniós költségvetést szeretnénk, amely tiszteletben tartja a nemzeti szuverenitást és véget vet a tagállamok elleni brüsszeli támadásoknak”
Dől a lé Ukrajnába
A világ hét legfejlettebb országát tömörítő G7 országcsoport Washingtonban bejelentette, hogy „hozzávetőlegesen 50 milliárd dollár” kölcsönt nyújt Ukrajnának.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Dömötör Csaba: Magyar Péter cinikusan kétségbe vonja, hogy a migráció bármilyen közbiztonsági problémákat okozna Ausztriában
Irgalmatlanul nagy bakot lőtt a Tisza Párt, a szakértelemnek nyoma sincs + kép
Mindenkit kiakasztott: Vomberg Frigyes ordítva zavarta el a Séfek Séfe versenyzőjét
Lázár János elment Békéscsabára és amit ott bejelentett, azt alig lehet felfogni: rákötik a magyar autópályát a románra, de ez csak a kezdet
Ámul a világ, Gulácsi Pétert drogtesztre küldik
Súlyos feszültség alakult ki a Békés Vármegyében a Tisza Párt berkein belül
Igen, erről van szó!
Szinte végigtámadta a meccset a Puskás Akadémia, mégis rabolt tőle egy pontot a DVTK
Keserű bejelentés, a Liverpool sztárja nem játszhat az Arsenal ellen
Rasovszky Kristóffal valami váratlan történt Hongkongban
A világhírű, Kossuth-díjas magyar művész kiállt Orbán Viktor terve mellett
Tüntetést szervezett Ábrahám Róbert a Batthyány térre, mert a sajtó elhallgatja a Lakatos-ügyet
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezAz izraeli hadsereg nyilvánosságra hozta az Irán elleni csapás felvételeit
Nézze meg a videót!
Illegális tengeri migráció Európa partjai felé
Tavaly Európában a 484 ezer kitoloncolási határozat mindössze húsz százalékát sikerült végrehajtani.
Von der Leyen nem lesz boldog Deutsch Tamás üzenetétől
„Mi, Patrióták egy olyan uniós költségvetést szeretnénk, amely tiszteletben tartja a nemzeti szuverenitást és véget vet a tagállamok elleni brüsszeli támadásoknak”
Dől a lé Ukrajnába
A világ hét legfejlettebb országát tömörítő G7 országcsoport Washingtonban bejelentette, hogy „hozzávetőlegesen 50 milliárd dollár” kölcsönt nyújt Ukrajnának.