2015 augusztusában Észak-Korea bejelentette, hogy új időzónát vezet be, amelyet „phenjani időnek” neveztek el. Ez az időzóna 30 perccel eltért a korábbi, Dél-Koreával és Japánnal közös időzónától (Korea Standard Time – KST). A döntés célja az volt, hogy Észak-Korea elhatárolódjon Japán gyarmati múltjától, amely 1910 és 1945 között befolyásolta a Koreai-félszigetet.
A phenjani idő visszaállítása egy 1954 előtti időzónára egyértelmű politikai gesztus volt, amellyel Észak-Korea demonstrálni kívánta függetlenségét és eltávolodását a japán gyarmati hatásoktól.
Érdekes fordulat következett be azonban 2018-ban, amikor Észak-Korea újra összehangolta időzónáját Dél-Koreával. Ezt a döntést a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok javulása és az északi és déli vezetők közötti találkozók eredményeként hozták meg. Az időzónák összehangolása szimbolikus lépés volt a Koreai-félsziget egysége iránti törekvés jeleként, és a két ország közötti enyhülés egyik szimbolikus gesztusa lett.
Észak-Korea nem gyakorolja a nyári–téli időszámításra való átállást, ahogyan sok más ország sem a kelet-ázsiai térségben. Az ország egész évben ugyanazt az időzónát használja, követve a Korea Standard Time (UTC+9) időzónát. Az óraátállítás elkerülése egy praktikus döntés, amely illeszkedik az ország egyéb politikai döntéseihez, hiszen az elszigetelt rezsim nem követi a nemzetközi trendeket, és a belső rendszer saját szabályai szerint működik.
Kim Dzsong Un és az analóg óra szimbolikája
Észak-Korea vezetője, Kim Dzsong Un gyakran mutatkozik olyan környezetben, ahol az analóg órák prominens szerepet kapnak. Az analóg órák használata az észak-koreai vezető részéről mély szimbolikus jelentéssel bír. Az ország hivatalos kommunikációja és propagandaanyagai gyakran hangsúlyozzák a tradicionális értékeket és a nemzeti identitást, amelyhez az analóg óra használata jól illeszkedik.
Kim Dzsong Un egyes nyilvános megjelenésein, például hivatalos találkozókon vagy beszédeken, szándékosan látható egy analóg óra, ami a múlt tiszteletét és a hagyományok fenntartását is szimbolizálhatja. Az óra ugyanakkor a precizitás és a fegyelem jelképe is lehet az észak-koreai vezetés számára, amely gyakran jeleníti meg az ország vezetőit olyan pozícióban, ahol az idő pontos követése kulcsfontosságú.
Észak-Koreában az idő nem csupán egy praktikus tényező, hanem a politika eszköze is. A phenjani idő bevezetése, majd annak megszüntetése jól mutatja, hogyan használja az ország az időzónákat politikai üzenetek közvetítésére. A világ többi részétől való elszigetelődés szimbolikus gesztusait gyakran kísérik olyan döntések, amelyek az idő, a hagyományok és a nemzeti identitás fontosságára hívják fel a figyelmet.
Borítókép: Kim Dzsong Un és a karórája (Fotó: AFP)
