Robert C. Castel az iráni ellenzékkel kapcsolatban elmondta, tisztában kell lenni vele, hogy van egy alapvető ellentmondás Iránban. A legtöbb ellenzék a világ bármelyik országában még mindig hazafi, ez Iránban is így van. Ezért a legtöbb ellenzéki Iránban is elzárkózik attól, hogy nyíltan felvállalja egy idegen hatalom támogatását, amelyik a hazájára támad.
Ez alól talán az egyetlen kivétel Iránban az egyik legjelentősebb ellenzéki szervezet, a Mudzsa Hadin-halk, amely a múltban komoly támogatást nyújtott Szaddám Huszeinnek, jelenleg pedig Izraelnek
– hívta fel rá a figyelmet.
A szakértő elmondása alapján az ellenzéket három csoportra lehet elkülöníteni, az előbb említett Mudzsa Hadin-halk a síita iszlám és a marxizmus egy különleges egyvelegét hirdeti. Erőszakosan lépnek fel és a rendszer ellen külföldi hatalmakat is hajlandóak támogatni. A csendes, és alkalmanként nem túl csendes háború a teheráni rezsim és a Mudzsa Hadin-halk között hosszú évtizedek után is változatlan hévvel dúl.
A másik ellenzéki mozgalom a Royalisták, vezetőjük a koronaherceg. A harmadik tömörülés a liberális nyugat felé forduló ellenzéki körök összessége.
Láttunk olyan képeket és mémeket az interneten a támadás előtt, amelyek arra hívtak fel, hogy ide üssetek, ide lőjetek. A támadás után ez egy nehezen vállalható álláspont az iráni nép szemében
– emelte ki.
Amit az ellenzék meg fog tenni, az a fényképek kiszivárogtatása. Sokszor az életük kockáztatásával juttatnak ki képeket a támadás eredményeiről, hogy cáfolják Irán narratíváját és hogy bemutassák a rendszer gyengeségét – húzta alá.
A több fronton vívott háborúval kapcsolatban kifejtette, hogy Izrael egyszerre hét fronton is harcol, Libanonban, Gázában, Ciszjordániában, az iraki síita milíciák ellen, a jemeni húszik ellen, Irán ellen, és a Szíriában állomásozó síita milíciák ellen is.
A Hamászt gyakorlatilag legyőzték, a Hezbollah a katonai vereség felé halad, látjuk, mi történik Bejrútban, látjuk, mi történik Dél-Libanonban.
A tegnapi támadásról és annak hatásáról elmondta, fontos, hogy a támadás során milyen arányban találták el a célpontokat a rakéták, de a fontosabb kérdés, hogy milyen arányú pusztítást végeztek. Valamint lényeges kérdés még, hogy Izrael információs hadviselése hogyan fogja ezt kihasználni.
Van egy kinetikus komponens és egy információs hadviselési komponens
– tette hozzá.
Arra, hogy mekkora a valódi pusztítás, akkor fogunk tudni biztos választ adni, ha a műholdfelvételek megjelennek. Én azt hiszem, úgy Izrael, mint az Egyesült Államok tisztában van a támadás mértékével.
Konkrétumokat a műholdfelvételek megismerése után tudunk mondani
– hangsúlyozta Robert C. Castel.
Irán vagy visszavág, vagy politikai és katonai megfontolásokból nem folytatja a háborút. Ha visszavágnak, két forgatókönyv lehetséges. Az egyik egy szimmetrikus támadás, a másik proxyk segítségével történik – hívta fel rá a figyelmet.
Ami lehet akár terrortámadás izraeli vagy zsidó célpontok ellen a világban.
Ez a támadás Teheránban egy nagyon fontos pontja volt a konfliktusnak, mert a fő kérdés, hogy Irán képes-e megvédeni a légterét az izraeli légitámadásoktól.
Ha nem, akkor a háború lezárásának irányába kell elmozdulniuk, mert kormányépületek, az atomprogram ki van téve Izrael támadásának. Ha az iráni légvédelem elégségesen ellátta a feladatát, az olyan pajzsot jelent, ami mögé bújva Irán tovább eszkalálhatja a háborút
– világított rá.
Borítókép: Ballisztikus rakéta a becsapódás után (Fotó:AFP)
Iráni-izraeli konfliktus 
