Pintér Sándor megszólalt, elmondta, mi várható az egészségügyben

Több fontos bejelentést tett.

Pintér Sándor Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Beszélt arról is, az a célkitűzés, hogy

csináljuk meg Európa egyik legjobban vezetett egészségügyi rendszerét. Nem a leggazdagabbat, hanem az adott körülmények között a legjobbat.

Felelevenítette, hogy 2017-ben kezdett foglalkozni az egészségüggyel, akkor még informatikáért felelős miniszterként. Akkor úgy látta, nem kellőképpen fejlett a rendszer, így elkezdték az EESZT kidolgozását, ami 2017 óta működik is. 

Visszaemlékezett arra is, hogy a koronavírus-járvány idején Orbán Viktor utasítására lett az operatív törzs egyik vezetője. Azt mondta, nem volt könnyű dolguk, mert nem lehetett tudni, hány ágy áll rendelkezésre, illetve hogy hány orvos fogható rendre. Mivel nehéz volt a vezetés összefogása, dandártábornokot jelölt ki, hogy megszerezze a szükséges információkat. 

Hosszan beszélt a Magyar Orvosi Kamara javaslatairól is, amelyeket azután is beépítettek a kormányzati politikába, miután miniszter lett. Az első javaslat a paraszolvencia kivezetése volt, és bár ez szerinte csak 80-90 százalékban történt meg, azt reméli, hamarosan százszázalékosan hálapénzmentes lesz az egészségügy. 

Pintér Sándor bejelentette, hogy központosítják az anyagellátás területét, a raktár, ahol az összes eszközt tárolni fogják, Pátyon lesz, ezzel egy időben 26 egyéb raktárat szüntetnek meg. További újdonság lesz a digitális lázlap, amelynek kísérleti fázisa januárban indul, egyelőre egyetlen kórház egyetlen osztályán tesztelik majd. 

Tájékoztatott arról is, hogy szigorúan ellenőrzik az ellátásokat, miután több mint kétszáz olyan orvost találtak, akiket teljes munkaidőben foglalkoztatnak az állami egészségügyben, és augusztus 31-ig 50-nél kevesebb beteget láttak el. 

Akad olyan, aki az állami munkahelyén hasonlóan kevés beteget látott el, magánban viszont ezernyolcszázat.

 Emiatt bevezetik a normarendszert, amely azt írja elő, hogy egy orvosnak hány beteget kell ellátnia. 

Növelné az ellenőrök számát is, belőlük most összesen száz van, de a belügyminiszter úgy látja, háromszáz ellenőrnek kellene működnie az egészségügyben. Szóba került még egy égető probléma, amelyre már meg is találták a megoldást. A betegek az empátia hiányáról, modortalanságról, durvaságról panaszkodnak az egészségüggyel kapcsolatban, amelyen a tárcavezető szerint lehet változtatni, hiszen a rendőrségen is sikerült annak idején. „Korábban az volt a közvélekedés, hogy minden rendőr bunkó, mostanra viszont elismert lett ez a szakma is Magyarországon” – fogalmazott. Elárulta azt is, az egészségügyi személyzet hozzáállásának javítása érdekében 

az országos kórházi főigazgató évi kétszeri oktatást rendelt el.