Már holnap bejelenthetik a 2025-ös minimálbér-megállapodás részleteit – ezt lehet tudni eddig a tárgyalásokról
Küszöbön a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodás megkötése, miután jelentősen közeledtek az álláspontok a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának hétfői ülésén. A Világgazdaság információi szerint már holnap, azaz szerdán megtörténhet az utolsó részletek tisztázása. Az, hogy végül a minimálbér mennyivel emelkedik 2025-ben, azon is múlhat, hogy a kormány hajlandó-e hozzájárulni a vállalkozók terheinek csökkentéséhez.
Mivel jó néhány részletkérdés még tisztázásra vár és ezért az utolsó pillanatokban is lehet még változás, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülésén születhet meg a 2025-ös minimálbér-megállapodás – tudta meg a Világgazdaság.
Hétfőn találkoztak egymással a munkaadók, a szakszervezetek és a kormány képviselői, ahol információink szerint mindhárom oldal tett egymásnak engedményeket, így a felek nagyon közel jutottak a tárgyalások lezárásához.
Minimálbér 2025: a vártnál rosszabb GDP-adat után bekeményítettek a vállalkozók
Ugyanakkor konkrét részleteket nem árultak el a lapunknak nyilatkozó szereplők, ami a tárgyalások ezen szakaszában szintén arra utal, hogy közel a befejezés. Ezt erősíti, hogy a megállapodás szövegezését is elindították. Most minden, az egyeztetésen részt vevő szervezet a saját szervezeteivel kell hogy egyeztesse a megállapodás részleteit, emiatt még megfogalmazódhatnak alternatív javaslatok.
Úgy tudjuk, azt azonban korántsem lehet biztosra venni, hogy végül tényleg megadják a vállalkozók a két számjegyű százalékos minimálbér-emelést 2025-ben. Korábban ugyanis többé-kevésbé elfogadták azt a forgatókönyvet, hogy jövőre 10, 2026-ban 12, majd 2027-ben 14 százalékkal emeljék a kötelező legkisebb munkabér összegét.
Ez következett abból is, hogy van részmegállapodás a felek között, miszerint 2027-re el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát a minimálbérnek, ebből pedig következik, hogy évente átlagosan kell 12 százalékkal emelni a minimálbért, így az egyes éves emelési mértékek eltérőek lehetnek.
Ugyanakkor a harmadik negyedéves, vártnál jóval rosszabb GDP-adat után már túlzónak találták a munkaadók jövőre megadni a 10 százalékos emelést, helyette Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára lapunknak korábban a 8 százalékos növelés mellett érvelt. Ezzel együtt nem zárt ki a két számjegyű emelést, azonban jelezte, hogy ehhez kormányzati szerepvállalásra és adócsökkentésre lenne szükség.
Kompromisszumos megoldás születhet
Nem tudjuk pontosan, hogy a kormányzat mennyiben járul hozzá a vállalkozók terheinek csökkentéséhez, legyen szó bármilyen járulékcsökkentésről vagy kkv-kat segítő támogatási programokról. Utóbbi esélyét növeli, hogy a Demján Sándor-program ezekben a hetekben indult el, amin keresztül jelentős forrásokat csoportosítottak át a vállalkozások támogatására.
Így elképzelhető, hogy a három oldal között megszülető kompromisszum jegyében 2025. január elsejével végül nem tíz, hanem 9 százalékkal emelkedik a minimálbér.
Ha így lesz, akkor egy ekkora emeléssel a jelenlegi 266 500 forintról 290 480 forintra nőhet a legkisebb kötelező munkabér összege, majd 2026-ban és 2027-ben ennél nagyobb mértékű emelést kaphatnak a minimálbéren foglalkoztatottak.
A garantált bérminimum esetében 7 százalék körüli emelésről hallottunk, ez azért nehezebb kérdés, mert jóval nagyobb kört, közel 750 ezer főt érint. A 7 százalékos emelés azt jelentené, hogy a szakmunkás-minimálbér 2025. január elsejével a mostani 326 000 forintról 348 800 forintra emelkedne. Azt feltételezve, hogy jövőre átlagosan 3,2 százalékkal nő az infláció, a minimálbér vásárlóértéke közel 6 százalékkal, a garantált bérminimumé 4 százalékkal növekedhet.
Ismét többéves bérmegállapodás jöhet
Azt viszont szinte biztosra lehet venni, hogy 2016 után újabb hároméves bérmegállapodást kötnek a szociális partnerek, amit nem véletlenül óriási várakozás előz meg. A mai napig teljes egyetértés van a munkaadók és a szakszervezetek között abban, hogy az akkori hatéves bérmegállapodás sikertörténet.
A megállapodásnak köszönhetően ugyanis 45 százalékkal nőttek a reálbérek, miközben jelentősen csökkentek a vállalkozói terhek.
Hat év alatt – 2017. január elsejétől 2022-ig – az alábbi módon emelkedett a két legkisebb bérelem:
– a minimálbér bruttó 111 ezer forintról 200 ezer forintra,
– a garantált bérminimum pedig bruttó 129 ezerről 260 ezer forintra nőtt, és ezzel párhuzamosan
– a kormány a szociális hozzájárulási adót a korábbi 27-ről 13 százalékra mérsékelte.
A nagyarányú emelések jelentős hatással voltak a hazai bérdinamikára, miután mindkét bérelem közvetlenül egymillió főt érint, közvetve pedig kétmilliót, így a teljes bérskálát maga előtt tolta. Ennek pedig az lett az eredménye, hogy míg 2016-ban bruttó 263 200 forint volt az átlagkereset, 2022-ben már 515 800 forint lett, tehát itt is majdnem kétszeres volt a növekedés.
2028-ra jöhet az ezereurós minimálbér
Épp emiatt tűnik megalapozottnak az a kormányzati várakozás, hogy 2028-ra elérje az ezer eurót a minimálbér és az egymillió forintot a bruttó átlagkereset, utóbbihoz ráadásul elég lenne évente 9 százalék körüli bérdinamika a következő pár évben. Noha az elmúlt időszakban a magas infláció is közrejátszott ebben, de jócskán 10 százalék fölött nőttek a hazai keresetek. Márpedig a munkaerőhiány súlyosbodni fog Magyarországon a következő néhány évben, ami garantálja a bérek dinamikus felzárkózását.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
