A magyarok hetven százaléka bizakodóan tekint a jövő évre, és javulásra számít az élete különböző területein – derült ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) által készített legfrissebb kutatásából.
A lapunkhoz eljuttatott reprezentatív felmérés eredményei szerint a jövőt illetően minden kérdésében a nagycsaládosok, a kisgyermeket nevelők és a fiatalok a legoptimistábbnak, sokan pedig bíznak abban, hogy a háborús helyzet enyhül.
A 2024-es évet értékelve a megkérdezettek 62 százaléka pozitívan nyilatkozott, különösen a 18–29 éves korosztály (67 százalék), a nagycsaládosok és a kisgyermeket nevelők tartották jó évnek az ideit, de a házasok körében is átlagot meghaladó volt a pozitív válaszok aránya (63 százalék).
A 2025-ös évet illetően tízből hét magyar bizakodóan tekint az új évre: a válaszadók 55 százaléka jó évet vár, 15 százalékuk szerint pedig kiemelkedően jó év lesz 2025. A legoptimistább csoportok közé tartoznak a kisgyermeket nevelők (83), a nagycsaládosok (82 százalék) és a fiatalok (77 százalék), de a gyermekes családok (71 százalék) is derűlátóbbak, mint a gyermektelenek (66 százalék).
Minden negyedik magyar 2025-től a háborús helyzet javulását várja, miközben minden harmadik szerint nem lesz változás.
A válaszadók közül többen vannak azok, akik szerint vége lesz a háborúnak, csak minden ötödik ember gondolja úgy, hogy nem. Ebben a kérdésben is a harminc év alatti fiatalok, a nyugdíjasok, a községekben élők és a gyermeket nevelők az optimistábbak. A gazdaság és a családok helyzetét, valamint a jövedelmek és az életszínvonal változásait illetően megoszlanak a vélemények:
egyharmad az aránya az optimistáknak, ahogy a pesszimistáknak és a változatlanságra számítóknak is.
A saját életükre vonatkozóan a magyarok 46-67 százaléka változatlanságra, 23 százaléka javulásra, 19 százaléka pedig romlásra számít. Kiemelendő azonban, hogy a boldogságérzetük, a hangulatuk, az anyagi helyzetük, a családi kapcsolataik, az életszínvonaluk, az egészségügyi állapotuk és a lakáskörülményeik tekintetében az optimisták aránya minden esetben magasabb, mint a pesszimistáké.
Saját helyzetük alakulását illetően a 18–29 évesek, a nagycsaládosok és a kisgyermeket nevelők, a boldogságérzetük javulását illetően pedig a többgyermekes családok a legoptimistábbak.
A válaszadók a családi kapcsolataikat, illetve a lakhatási körülményeiket tartják a legstabilabbnak, ötödük a családi kapcsolatok javulására számít, negyedük pedig lakhatási körülményei javulásában bízik.
