Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) 2024 novemberi jelentése szerint valószínűleg az idei lesz a mérések kezdete óta a legmelegebb év, egyben az első, amelynek átlaghőmérséklete több mint másfél fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet.
A rekordokat döntögető esőzések és áradások, trópusi ciklonok, hőhullámok, aszályok, pusztító bozót- és erdőtüzek „az új realitást jelentik, ízelítők a jövőnkből”.
Az év végéhez közeledve az MTI összegyűjtötte a súlyos természeti katasztrófákat, amelyek 2024-ben sújtották a világot.
Az év legsúlyosabb természeti katasztrófái
2024. január 1., Japán: Honsu szigetének északi részén, a Noto-félszigeten kipattant 7,6-os erősségű földrengés és az ezt követő szökőár 240 ember halálát okozta.
2024. január 9., Egyesült Államok: Megkezdődött a tornádószezon az Egyesült Államokban. A szokásosnál melegebb időjárás következtében decemberig 1640 tornádót jegyeztek fel (ez tíz éve a legnagyobb szám), a legtöbb és legsúlyosabb szélvihar áprilisban és májusban az ország középső részén pusztított. A tornádók 53 halálos áldozatot követeltek és 25 milliárd dollár anyagi kárt okoztak.
2024. január, Kongói Demokratikus Köztársaság: Az elmúlt 60 év leghevesebb, december óta tartó esőzéseiben és áradásaiban legalább háromszáz ember halt meg.
2024. február 26–március 2., Egyesült Államok: Texasban az állam történetének legnagyobb bozóttüze csaknem 4400 négyzetkilométernyi területet égetett fel és két ember életét oltotta ki. Az Egyesült Államokban szeptemberig majdnem negyvenezer erdő- és bozóttüzet regisztráltak, amelyek harmincezer négyzetkilométernyi területet égettek fel.
2024. április 3., Tajvan: Legkevesebb 17 ember vesztette életét és ezernél többen sebesültek meg az elmúlt 25 év legnagyobb, 7,2-es erősségű földrengésében.
2024. április 29–május 12., Brazília: A déli Rio Grande do Sul államban a heves esőzések miatt több folyó is kilépett a medréből, az áradásokban és földcsuszamlásokban 181 ember vesztette életét, ez volt Brazília történetében nyolcvan év óta a legsúlyosabb árvíz.
2024. április, Kelet-Afrika: Az El Nino időjárási jelenség okozta özönvízszerű esőzéseket követő áradások humanitárius katasztrófához vezettek, több mint négyszázan haltak meg Burundiban, Kenyában és Tanzániában, több ezer ember menekült el a térségből. Augusztusban az El Nino miatt már súlyos aszály pusztított a kontinens déli részén.
2024. április, Oroszország: A korai és hirtelen hóolvadás az elmúlt évtizedek legsúlyosabb áradását okozta az Urál-hegységben és Nyugat-Szibériában, a folyók rekordokat döntő magas vízállása miatt több mint százezer embert kellett evakuálni, az Ural folyó április 7-én elöntötte a kétszázezer lakosú Orszk települést.
2024. április–június, Délkelet-Ázsia: A térséget sújtó, nem egyszer ötven fokot is meghaladó hőhullámok miatt több mint ötvenen haltak meg. A májusban és júniusban Pakisztán déli részét sújtó elhúzódó hőhullámban a hőmérséklet helyenként az 57 fokot is elérte, legalább 560 ember vesztette életét, a legtöbben Karacsiban.
2024. május 9–11., Mexikó: Egyes területeken az ötven fokot is meghaladta a hőmérséklet, az északkeleti San Luis Potosí államban legalább 24 ember vesztette életét a kánikula alatt.
2024. május 10., Afganisztán: A heves esőzések okozta villámárvizek következtében 315 ember halt meg.
2024. május 24., Pápua Új-Guinea: Az ország középső részén, Enga tartomány több településén földcsuszamlások voltak, a hivatalos adatok szerint 670, más becslések szerint kétezernél is több ember halt meg. A katasztrófa oka az óceánban kipattant földrengés és a heves esőzések mellett az aranybányászat volt.
2024. május–június, Dél-Ázsia: A szokásosnál korábban kezdődött és hevesebb monszunszezon Bangladesben, Indiában, Nepálban, Pakisztánban és Indonéziában okozott súlyos károkat, az özönvízszerű esőzéseket követő árvizek, földcsuszamlások több száz ember életét követelték, több százezren maradtak otthon nélkül.
2024. május–október, Csád: Az ország középső és délnyugati részén a szokatlanul heves esőzések és viharok okozta áradásokban legkevesebb 576 ember vesztette életét, kétszázezren vesztették el otthonukat.
2024. június 2–4., Németország: Az ország déli részén a tartós és heves heves esőzések okozta árvizekben öten lelték halálukat.
2024. június 14–18., Szaúd-Arábia: A perzselő hőségben mintegy 1300 ember vesztette életét a mekkai zarándoklaton, a mekkai nagymecsetnél a hőmérséklet az 52 fokot is elérte.
2024. június 23–26., Egyesült Államok: Az ország több középső tagállamában a napok óta tartó, a folyókon rekord vízszintet hozó esőzések miatt rendkívüli állapotot rendeltek el, az árvizekben két ember vesztette életét.
2024. június 28–július 11., Közép-Amerika: A Karib-tenger térségét, a Yucatán-félszigetet és az Egyesült Államokban Texas partvidékét letaroló, csak Kanada fölött feloszló Beryl hurrikán 77 emberéletet követelt, egyedül az Egyesült Államokban nyolcmilliárd dollár kárt okozott.
2024. július 21–22., Etiópia: Az afrikai ország déli részén földcsuszamlások következtében 257 ember vesztette életét.
2024. július 24–28., Egyesült Államok: Rendkívüli hőség tombolt a nyugati partvidéken, a kaliforniai és oregoni erdőtűzben több mint egymillió hektárnyi területet perzselődött fel, emberek ezreit telepítették ki.
2024. július 30., India: Az ország déli részén fekvő Kerala állam hegyeiben a heves esők okozta földcsuszamlásokban több mint négyszáz ember vesztette életét, az áldozatok magas számához a nagyméretű erdőirtás és a lakóépületek rossz minősége is hozzájárult.
2024. augusztus 31–szeptember 8., Délkelet-Ázsia: Az év legnagyobb, Jagi névre keresztelt tájfunja Dél-Kínát, a Fülöp-szigeteket, Laoszt, Thaiföldet, Mianmart és Vietnámot sújtotta, a több mint hatszáz halálos áldozat túlnyomó többsége Vietnámban és Mianmarban a szupertájfunt követő áradások és földcsuszamlások miatt vesztette életét. Az anyagi károkat 16 milliárd dollárra becsülik.
2024. szeptember 14–21., Közép-Európa: A minden addiginál erősebb, Csehországot, Lengyelországot, Ausztriát, Romániát és Magyarországot is elérő, Boris néven jegyzett mediterrán ciklon okozta heves esőzések és áradások miatt 27 ember vesztette életét. A Dunán levonuló árhullám a folyó magyarországi szakaszán is gondokat okozott, a tetőző vízállás Budapesten 830 centiméter volt.
2024. szeptember 27–28., Nepál: Mintegy kétszáz ember halt meg a heves monszunesők következtében, amelyek legalább kétszáz helyen idéztek elő árvizeket és földcsuszamlásokat.
2024. szeptember, Közép- és Nyugat-Afrika: Legalább ezer ember halt meg és egymilliónál is többnek kellett elhagynia otthonát a 14 országot sújtó, harminc éve nem tapasztalt nagyságú esőzések okozta áradások miatt. Afrikát rendkívül súlyosan érinti a globális klímaváltozás, a Száhel-övezet hőmérséklete gyorsabban emelkedik, mint a globális átlag, az árvizek tovább súlyosbítják a térség szegény és fejletlen országainak helyzetét.
2024. szeptember, Portugália: Az ország északi és középső részén pusztító, a hőség és szárazság okozta, a szél által gerjesztett erdőtüzekben legalább hét ember vesztette életét.
2024. szeptember–október, Dél-Amerika: Az Amazonas vidékén uralkodó extrém hőség és szárazság következtében több mint 350 ezer erdőtüzet jegyeztek fel Dél-Amerikában (ezek háromnegyedét Brazíliában), ezzel megdőlt a 2007-es rekord. Az El Nino-jelenség következtében a kontinensen télen is harminc fok fölötti hőmérsékletet mértek, Brazíliát hét évtizede a legsúlyosabb aszály sújtotta, amely veszélyeztette az energiatermelést és a nagyvárosok ivóvízellátását is.
2024. szeptember–október, Egyesült Államok: Rendkívüli hurrikán- és árvízhullám sújtotta az Egyesült Államok délkeleti részét, az elemi csapások több száz halálos áldozatot követeltek. A szeptember 24-én keletkezett és öt nappal később feloszlott Helene hurrikán, a 2005-ös Katrina óta a legpusztítóbb szélvihar 250 ember halálát okozta, a Florida partjait október 5-én elérő Milton, minden idők második legnagyobb trópusi szélvihara miatt a szövetségi állam történetének legnagyobb kötelező kitelepítését rendelték el.
2024. október 19–29., Fülöp-szigetek: Az ország északi régióján végigsöprő, majd még a vietnámi-laoszi határt is elérő Trami trópusi vihar, a heves esőzések okozta áradások és földcsuszamlások több mint kétszáz ember életét oltották ki.
2024. október 29., Spanyolország: Az ország keleti tartományaiban egy nap alatt majdnem egy teljes évnek megfelelő mennyiségű csapadék hullott le. A következő napokban újabb villámárvizek alakultak ki a térségben, az ország történetének egyik legsúlyosabb elemi csapásában, amely a legnagyobb pusztítást Valenciában okozta, 234 ember vesztette életét.
2024. november 3., Indonézia: Kitört a Flores szigetén fekvő Laki-laki vulkán, a természeti katasztrófa tíz emberéletet követelt, a levegőbe került nagy mennyiségű hamu miatt repülőjáratokat kellett törölni.
2024. november 27., Dél-Korea: Több mint száz éve nem tapasztalt havazás bénította meg Szöulban a légi és közúti közlekedést, a hóviharban legalább két ember meghalt.
2024. december 7., Nagy-Britannia: A Brit-szigeteken végigvonuló, Darragh névre keresztelt, Franciaországban és Hollandiában is komoly károkat okozó vihar négy halálos áldozatot követelt.
2024. december, Délkelet-Ázsia: A hónap elején rendkívül súlyos árvizek sújtották Thaiföldet és Malajziát, a monszunok miatt öt nap alatt félévnyi csapadék hullott, az áradások miatt harminc ember halt meg és százezreket kellett kitelepíteni.
