Manipulációs kerekasztal: csak hebegnek-habognak a balos közvélemény-kutatók a koordinált, torzított méréseikről

Ironizálás, méltatlankodás és hallgatás: jellemzően így írhatók le a baloldali közvélemény-kutató intézetek reakciói, amikor lapunk és a Telex arról kérdezte őket, hogy pontosan miként készítették és hangolták össze azokat a torzító méréseket, amelyekkel a Tisza Pártnak kedvező módon igyekeztek befolyásolni a közvéleményt. A manipulációs kerekasztal létezését a hat intézet vezetőjéből csupán kettő tagadta.

Forrás: KEMMA

Komoly zavart okozhatott a baloldali közvélemény-kutatóknál, hogy megírtuk: az elmúlt hetekben egymással egyeztetve, koordináltan publikáltak olyan felméréseket, amelyek a Tisza Párt népszerűségének életszerűtlenül meredek emelkedését mutatták. Ugyanis lapunk, valamint a Telex kérdéseire meglehetősen vegyes, egymásnak is ellentmondó reakciókat adtak, s nagy részük nem is tagadta a manipulációs kerekasztal létezését.

Az intézetek közti kartellezés lényege, hogy az utóbbi hetekben több baloldali közvélemény-kutató cég hozott nyilvánosságra olyan felméréseket, amelyek azt a látszatot keltették, hogy folyamatosan csökken a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt támogatottsága közötti különbség, sőt Magyar Péter alakulata népszerűségben már le is előzte a kormánypártokat. Eközben más meghatározó intézetek továbbra is stabil – hét-tíz százalékos – előnyt mértek a kormánypártok javára. A szokatlanul nagy, bőven a hibahatár feletti különbség az egyes felmérések eredménye között, illetve az, hogy a baloldali kötődésű cégek – köztük a 21 Kutatóközpont, a Medián, a Publicus, az Idea, a Republikon és a Závecz – koordináltan, egymást követően közzétett kutatásai egyértelmű tendenciát rajzolnak fel a Tisza Párt gyors emelkedéséről, nem lehet a véletlen műve.

Úgy tudjuk, az említett intézetek ismét rendszeresen egyeztetnek, torzított méréseiket koordináltan, egymáshoz igazítva, előre eltervezett ütemezésben publikálják és tévesztik meg velük a közvéleményt. 

Az érintett szervezeteknél arról érdeklődtünk, hogy mikor, miként, milyen formában és csatornákon egyeztettek a Magyar Péterék javára láthatóan elfogult mérésekről.

A Tisza Párt áttörését először mérő 21 Kutatóközpont vezetője, Róna Dániel lapunknak nem kívánt nyilatkozni. Ezen a ponton fontos megjegyezni, hogy a cég korábbi munkatársa, Seprenyi Anita jelenleg Magyar Péter közvetlen környezetében, a politikus asszisztenseként tevékenykedik. Rónát egyébként megkereste a Telex is. A portál kérdésére elmondta, nem egyeztettek sem most, sem máskor az eredményeik publikálásáról más intézetekkel. Róna Dániel a 2022-es hatalmas baloldali vereség után lényegesen bőbeszédűbb és őszintébb volt. A 444.hu-nak nyilatkozva nem kevesebbet állított, mint hogy a 2022-es választás előtt a baloldal közös kampánycsapata létrehozott egy kutatói tanács nevű intézményt, amelybe több közvélemény-kutatót is meghívtak. Úgy vélte továbbá: „van abban igazság”, hogy a nyilvánosság elé került kutatások egy része azt a látszatot keltette, szoros a verseny, s ezeket a méréseket az ellenzéki választók befolyásolása céljával publikálták.

Lapunk megkereste a Mediánt is, amely a 21 Kutatóközpont mellett szintén komoly szerepet vállal a kerekasztal működésében. 

Hann Endre semmilyen formában nem válaszolt a kérdéseinkre. Pedig lett volna mire magyarázatot adnia. 

Mint ismert, a Medián mérte a Tisza Párt legnagyobb előnyét a Fidesszel szemben: a november 5-én közölt közvélemény-kutatásában Magyar Péter formációja hét százalékkal, a hibahatár többszörösével vezetett a kormánypártokkal szemben, a minap pedig arról publikáltak egyedülállónak mondható mérést, hogy Magyar Orbán Viktor miniszterelnököt is előzi népszerűségben. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Medián és a 21 Kutatóközpont kiváló kapcsolatát jelzi, hogy májusban közös felmérést végeztek a HVG megbízásából a főpolgármester-jelöltek – köztük Karácsony Gergely – támogatottságáról. Információink szerint egyébként Róna Dániel a Medián-vezér, Hann Endre régi munkatársa.

Bár a Medián első embere most hallgat, a már említett, 444-es cikkben ő is felejthetetlen nyilatkozatot adott. Hann Endre akkor elismerte, tudomása van közvélemény-manipulációkról, hamis felmérésekről. Igaznak nevezte, hogy voltak olyan kutatások, illetve inkább közlemények, amik kimondottan a közvéleményt befolyásoló céllal készültek. 

Pulai András, a Publicus vezetője azon kevesek közé tartozik, akik reagáltak kérdéseinkre, ám a Facebook-oldalán is megosztott, ironizáló válaszát még a Telex is mérsékelt komolyságúnak nevezte.

Nem kaptunk választ a Závecz Research és az Idea Intézet vezetőjének feltett kérdéseinkre sem. Az utóbbi élén álló Böcskei Balázs a Telexnek nyilatkozva tagadta a manipulációs kerekasztal létezését, Závecz pedig egyszerűen mesébe illő álhírnek és nevetséges fantáziálásnak nevezte a balos elemzőközpont összehangolt működését.

Horn Gábor, a Republikon Intézetet fenntartó alapítvány elnöke ugyancsak nem reagált lapunk érdeklődésére. A Telex megkeresésére viszont viccelődve próbálta elvenni a kérdések élét: „Cégünk nem vesz részt sem itthon, sem a New York–Tel-Aviv-tengelyben egyeztetéseken”, valamint „Én és kollégáim az urakat sem kerek, sem hosszúkás asztal mellett nem láttam még együtt”. 

Összességében elmondható, hogy a baloldali közvélemény-kutató cégek semmilyen formában nem válaszoltak azokra a kérdésekre, amelyek a valóságtól elrugaszkodó méréseik koordinált, politikai célokból történő publikálására vonatkoztak.