„A jövő évben, 2025-ben tovább szorgalmazzuk azon bioetikai kérdések rendezését, melyek olyan modern eljárások engedélyezését tennék lehetővé, mint a petesejt-donáció, szociális petesejtfagyasztás, preimplantációs genetikai szűrés, ezek ugyanis még eredményesebbé tennék a hazai lombikellátást” – közölte az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága (OKFŐ HRI).
Felidézték, Magyarországon a művi beavatkozással történő megtermékenyítésről szóló rendeletet még 1981-ben fogalmazták meg, a több évtizedes szövegrészek felülvizsgálata egyre sürgetőbbé vált. „Az igazgatóság 2022-ben jött létre, a fennállása óta, az elmúlt két évben eddig példátlan módon számos, helyenként már régóta esedékes változás, jogszabály-módosítás történt, reagálva a szakma és a páciensek igényeire” – fogalmaztak.
Az idő fogságában
A WHO felmérése szerint világszerte a lakosság 17 százaléka érintett valamilyen termékenységi zavarban, ami azt jelenti, hogy minden hatodik férfi és nő meddőségi problémával küzd, az elmúlt két évtizedben a nemzőképesség a felére csökkent. Az életmódbeli tényezők, a környezeti hatások mellett a legnagyobb probléma a tájékozatlanságból fakad, a legtöbben ugyanis vágynak a családra, csak kifutnak az időből.
Az OKFŐ HRI 18–49 évesek körében végzett kutatása is ezt bizonyítja, a válaszadók közül legtöbben a stabil párkapcsolat hiánya miatt kénytelenek halogatni az első gyermekük születését, a gyermektelen nők tíz százaléka csak negyvenéves kora utánra tervezi az első gyermeke megszületését.
Ám negyven év felett csupán minden nyolcadik petesejt életképes, 45 év felett pedig minden negyvenedik petesejt. Ez az jelenti, hogy egy negyvenéves nő esetében nyolc hónap alatt lehet esély arra, hogy természetes úton várandós legyen, ugyanakkor még ha sikerül is teherbe esnie, ezeknek a várandósságoknak a fele vetéléssel végződik, továbbá magasabb lehet a magzatnál a genetikai rendellenességek gyakorisága is.

Kevesebb kockázat, több gyermek
Az igazgatóság emlékeztetett, miután a kormány 2019-ben arról döntött, hogy a lombikcentrumokat állami tulajdonba veszi, százszázalékos támogatottságúvá váltak a meddőségi kezelések során felmerülő kivizsgálások, diagnosztikai ellátások és szükséges gyógyszerek a nők 45 éves koráig. Fontos előrelépés volt az is, hogy a későbbi felhasználás céljából lefagyasztott embriók tárolási ideje öt évről 15 évre módosult, mely egyszeri alkalommal további 15 évig hosszabbítható meg. A szabályozással egyben időt nyertek azok a párok, akik fagyasztva tárolt embrióik sorsáról még nem rendelkeztek.