Brüsszel lábbal tiporja az egyetemi és kutatási szabadságot – hangsúlyozta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetője a Demokrata hetilap legújabb számában megjelent interjúban.
A miniszter elmondta: a felsőoktatás jogi szabályozása és működtetése nemzeti hatáskörbe tartozik, vagyis az uniónak nincs köze ezekhez a kérdésekhez. Ennek ellenére készek voltak tárgyalni és kompromisszumot kötni, hogy ne kelljen elszenvedni a jogellenes szankciókat – emelte ki. Hankó Balázs emlékeztetett:
a magyar kormány azt a követelést nem fogadta el, hogy a nemzetközi NGO-k is delegálhassanak tagokat az egyetemi kuratóriumokba.
Az Országgyűlés november 4-én végül elfogadta azt a bizottsággal egyeztetett törvénymódosítást, amely kezelte a többi brüsszeli kifogást. Ezt követően újabb feltételek születtek: nemcsak az egyetemi alapítványokra, hanem minden más, történelemmel, kultúrával foglalkozó alapítványra ki kellene terjeszteni a Brüsszel által követelt előírásokat – idézte fel a miniszter, hozzátéve: az új követelésekből látható, nem tettek le arról, hogy elvonják az egyetemek önkormányzatiságát.
Diszkriminációs per
Az egyetemek által, a diákjaikat és kutatóikat ért diszkrimináció miatt indított perekről Hankó Balázs elmondta: az Európai Unió Bírósága egy év után befogadta a pereket, amelyek várhatóan idén elkezdődhetnek. Hozzátette: fontolgatják, hogy a magyar állam szintén pert indít az Európai Bizottság újabb döntése ellen.
A Pannónia programról elmondta: az első félévben háromezer magyar fiatal jutott el a világ vezető egyetemeire Szingapúrtól Angliáig, Amerikáig. Vagyis ezerrel többen, mintha az Erasmust vették volna igénybe. Ráadásul a Pannónia-ösztöndíjak magasabbak az uniósnál, és a hazai intézmények elfogadják a külföldön töltött féléveket.
A HU-rizont programban harminc pályázat támogatásáról döntöttek, 400-400 millió forintos keretösszeggel gazdálkodhatnak a kutatócsoportok.
A pályázatok kiváló minősége miatt az ország az eredetileg tervezett nyolcmilliárd helyett 12 milliárd forintot szán e pályázatok támogatására.
A kialakult partnerkapcsolatok figyelemre méltók, a világ legjobb száz egyetemének valamelyikével zajlanak együttműködések. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az államháztartáson kívüli gazdasági társasági formában szeretne működni a jövőben, ehhez módosítani kellett a felsőoktatási törvényt. Várhatóan a jövő év első felében már új struktúrában működhet majd az intézmény, ahol a fenntartó jogát meghatározó magyar vállalat vagy vállatok vásárolhatják meg, forrásbevonást és így egyben béremelést is hozva.
Az állam hosszú távú megrendelői szerződést köt az állami ösztöndíjas helyekre, kutatási tevékenységre.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE) vonatkozó kérdésre kiemelte: várják az ELTE tudományos közösségének javaslatait is. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt kutatói hálózatának átalakításáról, a Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózatról a miniszter elmondta: a múlt év végén megjelent törvény a Magyar Kutatási Hálózat javaslatára és egyetértésével született. Aki ezt támadja, az a magyar tudományos közösséget támadja – hangsúlyozta. Hozzátette: idén mintegy 18 milliárd forint jut a hálózati intézmények támogatására, amiből jelentős bérfejlesztés is történhet. Még év elején elindítanak egy 26 milliárdos pályázatot a kutatási infrastruktúra fejlesztésére, 2027-re pedig megduplázódik a kutatóhálózat finanszírozása, elérve a 97 milliárd forintot.
