Erősödő Fideszt és apadó Tiszát hozhat 2025

A kormányoldal túl tudja majd tenni magát a 2024-es év nehéz­ségein, mert mindezek ellenére sikerült a magyarországi erőviszonyokat nyugodt mederben tartani – véli Tóth Erik. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint a jövő nagy kérdése, hogy az orosz–ukrán háború várható lezárása és a gazdasági helyzet javulása után mi lesz az ellenzékkel, tovább növekedhet-e Magyar Péter pártjának népszerűsége, és mi lesz a népszerűségüket vesztett kis pártokkal.

– Mindezek ellenére számos olyan sikert elért a kabinet, amelyeknek köszönhetően sikerült a magyarországi erőviszonyokat nyugodt mederben tartani: a kormány a legfontosabb szakpolitikai ügyekben az optimista várakozásokat is felülmúlta, és számos külpolitikai sikert ért el vagy járult hozzá azok bekövetkeztéhez – tette hozzá.

Biztató kilátások

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy megmaradt és az idei évtől tovább bővül az így is példa nélküli családtámogatási rendszer; a rezsicsökkentés nem esett áldozatul az irreális és meggondolatlan európai szankciós csomagok által okozott energiapolitikai sokkoknak; az illegális bevándorlással szembeni határozott elutasító álláspontot még úgy sem sikerült megtörni, hogy már komoly anyagi erőforrások elvételével támad Brüsszel. Emellett a reálbérek alakulása ismét növekedő pályára állt, a külföldi működőtőke beáramlása pedig töretlen volt. Az utóbbi kapcsán Tóth Erik megjegyezte, hogy 2025-ben a gazdasági kormányzás kaphat új lendületet, az idén számos olyan gyár épül meg vagy kezdi meg a termelést, amelynek jelentős hozzáadott értéke lehet – elsősorban a gazdasági semlegesség politikájának köszönhetően – ahhoz, hogy a GDP-növekedés visszatérjen a három–öt százalék közötti tartományba.

A magyar nemzetgazdaság így valóban Nyugat és Kelet találkozási pontja lesz a Kárpát-medencében. Ami a nemzetközi építkezést illeti, a tavalyi év két legfontosabb eseménye a Patrióták Európáért frakció létrehozása és a békepárti nemzetközi koalíció alapjainak lefektetése volt, amelyben a magyar miniszterelnöknek óriá­si, elévülhetetlen érdemei vannak

– húzta alá a kutatási igazgató.

Szerinte a Fidesz–KDNP helyzete – figyelembe véve a tavalyi évet – kedvező: az EP-választást toronymagasan megnyerte a párt- és kormányzószövetség, ráadásul az eredmények alapján még komoly tartalékokat is mozgósíthat – elsősorban a gazdasági konjunktúraérzet erősítésével. Donald Trump visszatérése pedig valódi esélyt teremt arra, hogy az orosz–ukrán konfliktust a magyar nemzeti érdek szempontjából helyes és szükséges módon, békés úton rendezzék a felek.

Botránypolitizáló Magyar Péter

Annak kapcsán, hogy mit lehet várni 2025-ben Magyar Pétertől, az elemző kijelentette: a Tisza Párt elnöke már számos baloldali program- és kampányelemet elsajátított, ideértve a botránypolitizálást is. – Az ő ambíciója egy olyan gyűjtőpárt létrehozása és megerősítése, amely 2026-ban önállóan is képes lehet felvenni a versenyt a Fidesszel. Ezt a tervet Gyurcsány Ferenc vetette papírra, de úgy tűnik, hogy más fogja végrehajtani – véli Tóth Erik. Szerinte a Tisza Párt 2025-ben a folyamatos láthatóság fenntartásáért tesz majd: Magyar Péter szeretne egy személyben az ellenzéki politizálás gravitációs pontja lenni, miközben alternatívát szeretne állítani azoknak is, akik billegő szavazók.

Magyar karaktere azonban több okból sem ideális arra, hogy pártpolitikai törésvonalakon átnyúlva tudjon szimpatizánsokat gyűjteni egy új, képlékeny platformon

– rögzítette az elemző.

Tóth Erik szerint ennek egyik oka Magyar Péter politikai karrierjének eredettörténete, a Tisza elnöke ugyanis egy olyan ember, aki elárulta az egykori politikai közösségét, de mindenekelőtt a saját feleségét és családját, nem tud tiszta lappal indulni. Ami ezután jött, az csak a ráadás: botrány egy szórakozóhelyen, élettársával egymás kölcsönös lehallgatása, telefonlopás, szavazók becsmérlése.

A szakértő szerint ezek mind olyan esetek, amelyek a korábbi tapasztalatok szerint nem segítették az éppen aktuális ellenzéki politikust abban, hogy sikert érhessen el. Tóth Erik felhívta a figyelmet arra, hogy az országgyűlési választás közeledtével a beágyazottság országos szinten kiemelt fontosságú lesz, így Magyar Péternek nemcsak 106 egyéni jelöltre van szüksége, hanem rendszeres jelenlétre az összes vármegyében és a több mint 3100 településen, sőt az országhatáron túl is.

Kérdéses, hogy az az ember, aki a saját maga által kiválasztott EP-képviselőinek sem engedte meg, hogy a jóváhagyása nélkül nyilatkozzanak, mit fog tenni akkor, amikor mindezt minimum 106, országos szinten több ezer ember esetében kell kontrollálnia. A Tisza Párt – csakúgy, mint a többi baloldali szervezet – feladatának tekinti azt is, hogy minél rosszabb helyzetbe hozza a legitim módon megválasztott magyar kabinetet

– fogalmazott Tóth Erik.

Szerinte ez a politika arra alkalmas volt, hogy az ellenzéki magszavazókat – akiket még Márki-Zay Péter is meg tudott szólítani – a Tisza mellé állítsa, azonban 2025 egyik igazi kérdése az, hogy tovább növekedhet-e Magyar Péter pártjának népszerűsége.

Eljelentéktelenedő törpepártok

A baloldali kis pártok helyzetét vizsgálva az elemző közölte, hogy vannak olyan ellenzéki formációk, amelyeknek valódi létezését gúnyosan eddig egymás között ők maguk is megkérdőjelezték. – A Párbeszéd, a Jobbik és az MSZP esetében senki sem tudja, hogy merre van az előre, ami a tavalyi EP-választáson is tökéletesen megmutatkozott. Ezek a pártok nagyrészt csak abból élnek, hogy bekerültek az ellenzéki közös listának köszönhetően a törvényhozásba 2022-ben, önállóan nem sokra mentek volna – tette hozzá Tóth Erik. Kérdésnek nevezte, hogy lesz-e, és ha igen, milyen konstrukciójú együttműködés közöttük, de biztosnak tartja, hogy előbb vagy utóbb a teljes ellenzéki kooperáció ötlete is felmerül, ahogy az is, hogy Magyar Péter megpróbál mindenkit leszalámizni 2026-ra. – Látva a többi baloldali párt állapotát, erre talán minden esélye meg is lesz idén – vetítette előre a szakértő.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)