Nem helytálló az a Népszavában napvilágot látott megállapítás, miszerint hazánkban a 18. életév a kábítószert kipróbálók átlagéletkora – mondta lapunknak Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DkI) egy nemrég publikált kutatásról, ami a magyarországi drogfogyasztási szokásokat vizsgálta. Szerinte a felmérés egyik problémája a módszertannal van, ugyanis ebben csak 18 év felettieket mérnek, nem kérdezik meg az ennél fiatalabbakat.
Kérdőjeles módszertan
Ez azért is fontos lenne, mert a szintén négyévente elvégzett, 16 év körüli fiatalokat vizsgáló, ESPAD elnevezésű európai uniós kutatás már 2019-ben azt hozta ki, hogy Magyarországon a kábítószer első kipróbálásának átlagéletkora 14 és 16 év közé esett, ami egyébként nem tér el az uniós átlagtól. Ez azt jelenti, hogy hazánkban már hat évvel ezelőtt voltak fiatalok, akik 14 éves korukban kipróbáltak valamilyen kábítószert, ráadásul az is kiderült, hogy 16 évesen minden ötödik fiatal, vagyis húsz százalékuk drogozott legalább egyszer.
Megfigyelhető az a tendencia, hogy egyre fiatalabbak próbálják ki a szereket, és uniós kutatási adatok alapján is kijelenthető, hogy az első kipróbálási kor 14 év körül van
– szögezte le a DkI stratégiai igazgatója.
Mint a drogszakértő ismertette, a kutatásról egyelőre nem lehet többet tudni annál, mint amennyit annak vezetője a baloldali lapnak nyilatkozott, és ami aztán elterjedt a sajtóban. A kutatás neve Országos lakossági adatfelvétel az addiktológiai problémákról, ezt négyévente végzik, és azt mérik vele, hogy merre haladnak a kábítószer-fogyasztás trendjei a 18–64 év közötti korosztályban. A tanulmányhoz a legutóbbi adatokat 2023-ban vették fel, de az azokból készült jelentést még nem hozták nyilvánosságra, csak a kutatásvezető nyilatkozatából tudnak kiindulni. – Jó lenne, ha legalább egy gyorsjelentést elérhetővé tennének a tavaly előtti kutatásról – jelezte a stratégiai igazgató.
Nincs összefüggés
Téglásy Kristóf jelezte, hogy
a drogfogyasztás növekedése és a gazdasági helyzet között nincs szoros összefüggés.
Bár vannak Magyarországon olyan hátrányos helyzetű térségek, ahol többnyire az olcsón, négy-ötszáz forintért beszerezhető és nagyon romboló hatású dizájnerdrogokat – például herbált, biofüvet vagy kristályt – használnak, ezzel együtt a fiatalok körében népszerű marihuánafogyasztás, valamint a felsőbb társadalmi rétegek világában elterjedtebb kokainfogyasztás szintúgy növekszik. – Feltehetően a kutatási módszertan a nagyon nehezen elérhető mélyrétegekbe nem tudott eljutni, és a celebvilágból sem biztos, hogy értékelhető válaszokat tudtak szerezni. Általánosságban nem igaz, hogy hazánkban olyan rossz gazdasági helyzet van, ami miatt az emberek kábítószerhez nyúlnak. Nem ez a kábítószerezés oka – fogalmazott.
Nem üldözik a fogyasztókat
A lakossági felmérés szakértője arról is beszélt, hogy azért lehetnek pontatlanok a drogfogyasztási szokásokról szerzett adataik, mert a fogyasztók úgy érzik, üldözik őket, emiatt nem vallják be az igazságot. Erről a mentegetőzésről Téglásy Kristóf úgy vélekedett, hogy semmiképpen nem állja meg a helyét, mert bár Magyarországon a zéró tolerancia elve érvényesül, jogrendszerünk mégis számos lehetőséget ad az eljárás alá vont egyszerű fogyasztóknak a súlyos büntetés elkerülésére. Ilyen az elterelés intézménye, de számos egyéb módon lezárható egy hivatalos eljárás, amelyben csupán enyhébb következményekkel kell számolni, például megrovással vagy próbára bocsátással, ha az ügy egyáltalán eljut idáig, és nem zárják le hamarabb.
Azért nem jönnek ki a kutatás adatai a maguk valójában, mert a felmérést végzők sem a kokainhasználó elitrétegekhez, sem a sokszor zárt, hátrányos helyzetben lévő közösségekhez nem jutnak el, hiszen nem közéjük tartoznak, ezért nem engedik be őket
– mutatott rá Téglásy Kristóf.
Hozzátette, a lakossági kutatás vezetője azt állította, hogy náluk kicsit több mint 11 százalékra jött ki azoknak az aránya, akik már használtak kábítószert, bár azt ő is elismerte, hogy ez az arány inkább 36 százalék körülire tehető, vagyis az adataik messze vannak a valóságtól. A tényleges számok valószínűleg sokkal rosszabbak annál, mint amit ők mérni tudnak, de ez nem azért van, mert az utcán üldözik a kábítószer-fogyasztókat, hanem a társadalmi csoportok bonyolult elérhetősége miatt – jelentette ki a DkI stratégiai igazgatója.
