Milyen Magyarország pozíciója a régióban az innováció és a technológiai fejlesztések terén?
A magyar innováció, a technológiai fejlesztések egyre erőteljesebbek, köszönhetően annak, hogy az elmúlt években jelentős előrelépések történtek. Öt év alatt megdupláztuk a fiatal doktoranduszhallgatók számát. Az elmúlt tíz évben több mint kétszeresére növeltük az egymillió lakosra jutó kutató-fejlesztők számát, most egymillió főre 6500 kutató-fejlesztő jut. Ezzel párhuzamosan megháromszoroztuk a kutatás-fejlesztési és innovációs forrásokat, jelenleg már 1040 milliárd forintot fordítunk erre a területre. Technológiai előrelépést, technológiai fejlesztést jelentenek a hazánkba érkező külföldi befektetők is. Ezért is kapcsoltuk össze az egyetemeket a gazdasági élet szereplőivel, hogy támogassák a technológiai fejlesztéseket, segítsék az előrelépést. Jelenleg minden harmadik magyar kis- és középvállalkozás innovál, azaz újításokkal, modern megoldásokkal javítja a termékeit, szolgáltatásait vagy a folyamatait. A cél, hogy 2030-ra már minden második hazai vállalkozás éljen az innovációs lehetőségekkel és ezáltal Magyarország Európa tíz leginnovatívabb országa közé kerüljön. Ezért indítunk pályázatokat a kkv-szektornak.
Ezzel szemben a kritikusok arról beszélnek, hogy a HUN-REN közérdekű alapítványi fenntartásba kerülése miatt, hasonlóan az egyetemekhez, ez a szervezet is eleshet az uniós forrásoktól.
A HUN-REN esetében semmilyen alapítványról, kuratóriumról vagy olyan szabályozásról nincs szó, mint az egyetemi modellben. Aki ennek ellenkezőjét állítja, az hazudik. Mi több, a magyar tudományos közösséget jelenti fel Brüsszelben, kárt okoz a magyar tudománynak és ezáltal a magyaroknak.
A közalapítványok által fenntartott egyetemek hallgatói elől elzárt uniós Erasmus-, Erasmus+ programokhoz képest a Pannónia-program mennyivel kínál többet?
Nem sárgább, nem savanyúbb, és ráadásul még a miénk is. Komolyra fordítva a szót: a Pannónia-program magasabb támogatásokat kínál, mint az Erasmus, és sokkal jobban illeszkedik a diákok igényeihez. Mondhatni sokkal innovatívabb. Például nem csak európai felsőoktatási intézményekbe lehet eljutni, szélesre tártuk a lehetőséget: a magyar és külföldi egyetemek közötti együttműködésnek köszönhetően a magyar fiatalok a világ legjobb egyetemeire is eljuthatnak. A fiatalok számára kiemelt jelentőséggel bír, hogy a Pannónia-programban teljes kreditelismerést kapnak, így nem kell halasztaniuk. A program pedig egyre népszerűbb, ezen a héten már a háromezredik fiatal utazott el a program segítségével külföldi tanulmányútra.
Mi a helyzet a Horizon-programmal, amelyből kizárták a magyar kutatókat?
Brüsszel itt is jogsértést követ el. Tavaly novemberben az Országgyűlés elfogadta azt a jogszabály-módosítást, ami az alapítványi vezetők összeférhetetlenségére, a határozott kuratóriumi időre vonatkozik. A törvény benyújtása és elfogadása előtt ötször tárgyaltam a bizottság képviselőivel, jeleztük, milyen szabályozás lesz, írásban is megkapták, érdemi észrevételük nem volt. Majd a törvény elfogadása után bővült a jogosulatlan követelések száma. Most már azt is meg akarják szabni, hogy ne csak a kuratóriumi tagokra vonatkozzon az összeférhetetlenség, hanem a kuratórium által fenntartott egyetemek vezetőire is. Jól látható: Brüsszelből akarnak beleszólni, hogy ki lehet egy magyar egyetem vezetője. Ehhez semmi közük sincs. Vagy olyan alapítványokra is ki akarják terjeszteni ezt a szabályozást, amelyek nem egyetemi fenntartók. Mi köze ezen alapítványoknak az Erasmushoz vagy a Horizonhoz?
Mi a megoldás, hova pályázhatnak a magyar kutatók?
A Horizon-program helyett létrehoztuk a HU-rizont programot, amelynek keretében 30 egyetem összesen 12 milliárd forintos kutatási támogatást kapott. A magyar egyetemek kötik össze Keletet Nyugattal, a gazdasági semlegességhez ezzel biztosítva annak előfeltételét, a kutatási semlegességet. Ez azonban nem befolyásolja a tényt, hogy Brüsszel jogot sért és beavatkozna a magyar szuverenitásba. Ideje megfontolni azt, hogy az Európai Bíróságon megtámadjuk ezt az újabb diszkriminatív brüsszeli döntést.
Áttérve a munkáshitelre, hány fiatal és milyen összegben vette fel a kamatmentes kölcsönt?
A 17 és 25 év közötti dolgozó fiataloknak január 1-jétől áll rendelkezésükre a szabad felhasználású munkáshitel, amely négymillió forintot biztosít kamatmentesen. Tíz év alatt kell a hitelt törleszteni, ez átlagosan 33 ezer forintos havi részletet jelent. A hitelfelvételre több mint 300 ezer fiatal jogosult. Az első hetek tapasztalatai alapján a munkáshitel sikeres. Már több mint kétezren igényelték, és átlagosan 3,7-3,8 millió forint felvételét kérelmezték.
Áttérve a családpolitikára, miként segíti a kormány családpolitikája a középosztályt és annak a megerősítését?
2023 még a háborús sokk éve volt, tavaly elkezdtünk kilábalni a recesszióból, idén már a gazdasági növekedés éve lesz. A gazdasági növekedéssel újra majd többet tudunk fordítani a családok támogatására, a bérek emelésére. Ha pusztán az idei évet nézem, családtámogatásra 3754 milliárd forintot fordítunk. Ez 447 milliárd forinttal több, mint tavalyi.. Az adókedvezményekkel és más egyéb juttatásokkal 754 milliárd forint marad a családoknál. A családi adókedvezményt megduplázzuk. Ennek köszönhetően - az elmúlt évekhez hasonlóan - tovább erősödik a gyermekes családok vagyoni helyzete. A kormányt az a szempont vezérli, hogy a családtámogatási rendszer minden élethelyzetben segítse a családok előrelépését. Nekünk az a célunk, hogy a családok mellett álljunk, stabilitást, kiszámíthatóságot biztosítsunk, tovább szélesedjen és erősödjön a középosztály Így a családpolitikán alapja a gyermeket vállaló családok anyagi biztonságának erősítése minden élethelyzetben, és a családok önbecsülésének, becsületének megvédése a családüldöző ideológiákkal szemben. Azt is fontos kimondani, hogy miközben hazánkban a családok támogatása az első, addig a brüsszeli politikában családüldözés zajlik . Ma a cancel culture és a woke eredményeként a hagyományos családmodellt, a teremtett világ rendjét akarják megbontani. Ezért y óriási jelentőségű, hogy Donald Trump már az elnöki beiktatásán egyértelművé tette az Egyesült Államok kormánynak hivatalos irányelvét: csak két nem létezik, férfi és nő.
A népesedési adatok ismét csökkenő születésszámot mutatnak.
A demográfiai kérdéseket, főleg a 2020-as évek óta, számos külső tényező befolyásolta negatívan, a Covid, a háború, az energiaválság. Mindezek mellett látni kell, hogy Európában erősen visszaesett a gyermekvállalás, a visszaesés Magyarországon ehhez képest feleolyan arányú. Azonban van egy öröklött hatás, egy régi bűn, aminek hosszú az árnyéka. Ez pedig az, hogy a mai napig érezzük a Bokros-csomag hatását: nem születtek meg a Ratkó-dédunokák, és ennek „köszönhetően” jelenleg 322 ezerrel kevesebb a szülőképes korú nő. Ami miatt több mint 210 ezerrel kevesebb gyermek született meg 2010 óta. Azonban a 2010 óta elindult családpolitikai fordulat következtében sikerült erősíteni a gyermekvállalási kedvet, az intézkedéseknek köszönhetően 212 ezerrel többen jöttek világra. Ha ezt a tavalyi évre fordítom le, akkor a 2010-es fordulat nélkül 66 ezren születtek volna, a tényleges születésszám meghaladta a 77 ezret, és a Bokros-csomag negatív hatása nélkül elértük volna a százezres születést.
Milyen konkrét tervei vannak a minisztériumnak a magyar kultúra külföldi népszerűsítésére?
A magyar kultúra a nemzeti büszkeségünk, határokon átívelve összeköti a magyarságot szerte a Kárpát-medencében és világszerte. Éppen ezért nemcsak az a feladatunk, hogy éljük és megéljük a magyar kultúrát, hanem azt a nemzetközi erőtérben is meg kell jelenítenünk. Főleg most, amikor Európa egyre inkább elveszti az identitását. Ilyenkor még nagyobb a jelentősége annak, hogy egy nemzet büszkén megmutatja a saját kultúráját, hagyományait, szokásait, értékrendjét. A nemzetközi térben a magyar kultúra egyik legsikeresebb programja tavaly a magyar–török kulturális évad volt, ahol a tervezett száz helyett 170 programot sikerült megszerveznünk, és több millió török érdeklődőt értünk el a magyar kulturális programokkal. Az idei évben ezt továbbvisszük és kiegészítjük egy innovációs évaddal. Ősztől pedig indul a magyar–szerb kulturális évad. Az a cél, hogy a magyar kultúrát Közép-Európában és a Nyugat-Balkánon is egyre erőteljesebben jelenítsük meg, érzékeltetve, hogy az élő kultúrák kölcsönösen hatottak, hatnak egymásra. A magyar kultúra külföldi bemutatásában meghatározó szerepe van a Liszt Intézeteknek. Mások mellett olyan utazó nagykövetünk van, mint Balázs János zongoraművész és az általa életre hívott Cziffra-fesztivál. A magyar turisztika rekordokat döntöget, ezért az ideérkező külföldieket is meg kell tudnunk szólítani, be kell nekik mutatni a magyar kultúrát. Jó hír, hogy a múzeumaink külföldi látogatottsága is kiemelt, a Szépművészeti Múzeum a világ legnépszerűbb művészeti múzeumainak listáján a 86. Nem ok nélkül! Olyan kiállításokat rendeznek, amelyek komoly lenyomatot hagynak az ide érkező külföldiekben is.
Hogyan kívánják azt megelőzni, hogy Magyarországra is beszivárogjon az identitásvesztés, amit rendszeresen emlegetnek a nyugati világ kapcsán?
Ez mindenkinek a feladata, a családjainké, fiataljainké, az időseinké. Mi ehhez Európában és a világon is szinte egyedülálló kulturális programrendszert alakítottunk ki, és az Európai Unió átlagának a dupláját költjük a magyar kultúrára. Minden korosztály számára elérhetővé tesszük a kulturális értékeket: az ovisoknak a Vitéz László-programmal, az iskolásoknak a Lázár Ervin-programmal, amelyet 2025-ben már külhoni területeken is elindítunk. Februártól indul el a felsőoktatásban a Csontváry KultKredit. Tizenegy egyetemen a szabadon választható kurzusok keretében kreditet kapnak azok a diákok, akik múzeumba, színházba, klasszikus, népzenekoncertre vagy néptáncelőadásra járnak. A programhoz ez említett egyetemeken kívül már 44 kulturális intézmény is csatlakozott, a jegyeket ők biztosítják a fiataloknak. Kiemelt jelentőségű a Déryné-program, amelynek segítségével a kistelepülésekre és a külhoni színházakba is eljuttatjuk az előadásokat. Méltán mondhatjuk, hogy 2025 a kultúra Kárpát-medencei éve.
