Nagy Márton: Évek óta azt hallgatjuk, hogy Budapestnek nincs pénze

Elégtelenre értékeli pénzügyekből és szolidaritásból a főváros vezetését a nemzetgazdasági miniszter.

2025. 02. 13. 10:28
Fotó: Csudai Sándor Forrás: photo: [ Sandor Csudai ] www.csudaisandor.com
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy Márton pénzügyekből és szolidaritásból elégtelenre értékeli a főváros vezetését csütörtöki Facebook-bejegyzésében, költségvetési szakértők kölcsönadását kínálva fel a főváros kaotikus pénzügyeinek rendbetételéhez. A nemzetgazdasági miniszter a bejegyzésben hét pontban foglalta össze értékelésének hátterét.

„Budapest hazánk legfejlettebb és Európa egyik legfejlettebb területe, az EU-s fejlettségi szint 168 százalékán áll. Ez azt jelenti, hogy Budapest és egyes vármegyék között a fejlettségbeli különbség akár háromszoros is lehet” – állapította meg.

A város iparűzési adóbevétele folyamatosan emelkedik, már csaknem háromszázmilliárd forintot ér el, ennek ellenére csődközeli állapotba züllesztette a fővárost Budapest vezetése – tette hozzá.

„A vidék felzárkóztatása mindannyiunk közös érdeke. Minden nap azért dolgozunk, hogy a vidék folyamatosan léphessen egyet előre. Ebből Budapestnek, mint a legfejlettebb területnek is ki kell vennie a részét. Amennyiben ezt a főváros vezetése kétségbe vonja vagy nem fogadja el, úgy az ország és a vidék érdeke ellen tesz” – írta.

A gazdagabb települések által fizetett szolidaritási hozzájárulás nagy segítséget jelent tehát a szegényebb önkormányzatok számára. Ez így igazságos, hiszen a gazdagabb települések az elmúlt években több száz milliárd forintnyi támogatást kaptak beruházásaikhoz, fejlesztéseikhez – áll a felsorolásban.

A jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak, a szolidaritási hozzájárulás rendszerét a Fővárosi Törvényszék, a Kúria és az Alkotmánybíróság is megerősítette. Minden önkormányzatra ugyan azok az objektív szabályok érvényesek, azok fizetnek több hozzájárulást, amelyeknek  nőtt az iparűzési adóbevétele. Budapest vezetése nem állhat a törvények felett, a hozzájárulást a fővárosnak is meg kell fizetnie – rögzíti a miniszter.

„Évek óta azt hallgatjuk, hogy Budapestnek nincs pénze, ezért alapvető fejlesztések maradnak el.”

„Ezzel szemben Rákosrendező kapcsán mégis csak kiderült, hogy van a fővárosnak sok tíz milliárd forintja, amiből megvásárolja a területet, elviszi onnan szemetet és mentesíti a talaj szennyezettségét is. Az adásvételi dokumentum 25. oldala V.4. pontja szerint a vevő a fejlesztés előtt köteles a területet megtisztítani, ha annak költsége nem haladja meg a vételár (nettó 50,9 milliárd forint) 50 százalékát. Ha ez a költség magasabb, akkor külön megállapodásban lehet szabályozni a költségmegosztást. A tisztítást követően pedig a főváros megfejleszti a területet várhatóan több száz milliárd forintból” – áll a bejegyzésben.

Hangulatkeltés helyett Budapest vezetése tegyen eleget a fizetési kötelezettségeinek, először fizesse ki a Rákosrendező vételárát, utána tisztítsa ki a területeket és közben a törvényeknek megfelelve fizesse meg az adókat, a szolidaritási hozzájárulást és egyéb kötelezettségeit – fogalmazott Nagy Márton.

A „főváros pénzügyei kaotikusak, ha kell a rendbetételhez kölcsönadunk megfelelő költségvetési szakértőket!” – írta a bejegyzésében a miniszter.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.