– A magyaroknak ma azért kell szabadságharcot vívniuk, hogy gyermekeit normalitásra, a keresztény értékek tiszteletére és megtartására nevelhessék – hangsúlyozta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton a székelyudvarhelyi március 15-i ünnepségen.
Soltész Miklós ünnepi beszédében rámutatott: – Az 1848-as magyar forradalom Európa egyetlen békés, vértelen megmozdulása volt, majd a folyamatos támadások és provokációk kényszerítették ki a magyar történelem legnemesebb szabadságharcát, amelynek sorsát aztán megpecsételték a nagyhatalmi játszmák.
Felidézte: – A márciusi ifjak egyike, a 200 éve született Jókai Mór az alig 19 évvel későbbi kiegyezéskor újrafogalmazta a magyarok előtt álló feladatokat, küldetésüket. Szerinte minden kornak értelmeznie kell az egyenlőség, szabadság, testvériség üzenetét.
Az egyenlőséget máshogy értelmezik nyugaton, mint mi itt keleten. Ők úgy gondolják, hogy gazdagok, legalábbis anyagiakban, ezért diktálhatnak, utasíthatnak, fenyegetőzhetnek. Mi tudjuk, hogy itt, keleten évszázadokig védtük őket is a hódoltságoktól. És mi is tudunk nekik adni, nem keveset: mégpedig a lelket
– hangoztatta a politikus. – Nyugaton a szabadság eszméjét is fölcserélték a szabadosságnak a teremtett világ értékeit kiforgató, értéktelen ideológiájára – tette hozzá.
Mi semmi mást nem akarunk ma, de ahhoz ragaszkodunk, hogy gyermekeinket, fiataljainkat normalitásra, a keresztény értékek tiszteletére és megtartására nevelhessük. Ez a mi szabadságharcunk
– fogalmazott Soltész Miklós.
Az elnyomás a modern korban sem ért véget
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke ünnepi beszédében a magyarság mindenkori küzdelmét ihlető, azokhoz erőt adó örökségként jellemezte az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, amely modern nemzetté tette a magyar népet.
Úgy értékelte: – Az erdélyi magyarságot körülvevő mai állapotok méltatlanok ahhoz, hogy a közösség a legszentebb ünnepén a jelen és a jövő felé fordítsa a tekintetét, de meg kell tennie, ha tovább akarja gyarapítani szabadságát. Az Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári ígéretek máig nem teljesültek maradéktalanul.
Nagy adóssága ez a román államnak az erdélyi, romániai magyarokkal szemben. De mindaz, amit elértünk 35 év alatt, több, mint amennyivel a kommunizmus alatt és előtte, a két világháború között rendelkeztünk. És a szabadság mégis veszélybe került, mégis veszélybe kerülhet
– figyelmeztetett a szónok, a tavalyi választásokon előretört, parlamenti súlyukat megsokszorozó, szélsőséges, magyarellenes erőkre utalva.
