Az elmúlt években rendszerszinten alkalmazta Brüsszel a szolidaritási elvet az orosz–ukrán háború következtében előállt energiakrízis kapcsán, amit az Európai Parlament (EP) ki is kért magának, hiszen ilyen esetekben az EP-t ki lehet hagyni az eljárásból, a döntést ugyanis a Tanács hozza meg az Európai Bizottság javaslata alapján, az EP-t arról csak utólag értesíti.
Az újabb hitelfelvétel egyik kockázata, hogy a szakértők szerint rendkívül veszélyes adósságspirálhoz vezethet, valamint az az üzenet, amit a tagállamok megkerülésével kierőszakolt hitelfelvétel hordoz sem túl kedvező
– emelte ki.
Mint írta, a cikkely alkalmazása csak vészhelyzetben lehetséges, elháríthatatlan természeti katasztrófa, vagy éppen az Európai Unió valamely országát fenyegető konkrét háborús cselekmények esetén lehetne alkalmazni. Így erre hivatkozva az Európai Unió már nem csupán Ukrajna háborús finanszírozójaként kíván fellépni, hanem háborús félként határozza meg magát, és így akar belebocsátkozni a háborús konfliktusba – magyarázta Petri Bernadett.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!