Sértené a jogállamiságot a tervezett uniós hitelfelvétel – hívta fel a figyelmet legfrissebb elemzésében a XXI. Század Intézet. Petri Bernadett, a XXI. Század Intézet kutatója elemzésében azt vizsgálta meg, milyen kockázatai vannak az EU hitelfelvételi terveinek és miért az európai demokrácia elengedhetetlen eszköze a tagállami vétó intézménye.
Felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a március 15-i ünnep alkalmából tartott beszédében többek között a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartását, a nemzeti vétó megerősítését és az európai béke megteremtését követelte 12 pontban.
Mint írta, a miniszterelnök újraértelmezte az 1848-as forradalom követeléseit, és a „Mit kíván a magyar nemzet” aktuális kiáltványaként fogalmazta meg az Európai Unióval szembeni elvárásait. 1848 óta talán most a legidőszerűbb összefoglalni a magyar szuverenitás alapkövetelményeit, a nemzetek Európáját, a törvénytelenül elvont hatáskörök visszaadását és a nemzeti főhatalom utolsó bástyája, a vétójog megerősítését.
„Unokáink jövőjét ne zálogosítsák el, az unió adósságát pedig számolják fel”
– fogalmaz a 12 pontos felsorolás hatodik pontja, amely Petri szerint egy igen aktuális felhívás Brüsszel felé.
Petri Bernadett rámutatott: az Európai Bizottság ugyanis éppen arra törekszik, hogy bebiztosítsa az EU és Ukrajna felfegyverzéséhez szükséges jelentős összegű hitelfelvételét: jogi trükkel akadályozná meg, hogy Magyarország megvétózhassa az EU tervezett kölcsönfelvételét, ráadásul mindezt éppen a szolidaritás elvére hivatkozva.
Az intézet kifejtette: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy kiszivárogtatott levél szerint olyan eljárási megoldást szorgalmaz, amelyhez elég lenne a tagállamok minősített többsége, azaz vezetőik 55 százalékának támogatása, ha az egyetértő országok legalább az EU teljes lakosságának 65 százalékát képviselik. A jogtechnikai trükkhöz az EU működéséről szóló szerződés 122. cikkét használnák fel, amely lehetővé teszi, hogy a tagok közötti szolidaritás szellemében hozzanak gazdasági intézkedéseket az államok az Európai Bizottság javaslatára.
Az elmúlt években rendszerszinten alkalmazta Brüsszel a szolidaritási elvet az orosz–ukrán háború következtében előállt energiakrízis kapcsán, amit az Európai Parlament (EP) ki is kért magának, hiszen ilyen esetekben az EP-t ki lehet hagyni az eljárásból, a döntést ugyanis a Tanács hozza meg az Európai Bizottság javaslata alapján, az EP-t arról csak utólag értesíti.
Az újabb hitelfelvétel egyik kockázata, hogy a szakértők szerint rendkívül veszélyes adósságspirálhoz vezethet, valamint az az üzenet, amit a tagállamok megkerülésével kierőszakolt hitelfelvétel hordoz sem túl kedvező
– emelte ki.
Mint írta, a cikkely alkalmazása csak vészhelyzetben lehetséges, elháríthatatlan természeti katasztrófa, vagy éppen az Európai Unió valamely országát fenyegető konkrét háborús cselekmények esetén lehetne alkalmazni. Így erre hivatkozva az Európai Unió már nem csupán Ukrajna háborús finanszírozójaként kíván fellépni, hanem háborús félként határozza meg magát, és így akar belebocsátkozni a háborús konfliktusba – magyarázta Petri Bernadett.
