Március 15. az az ünnep, amely évről évre összehozza a magyarságot itthon és a határokon túl egyaránt, az 1848–49-es forradalmat kivétel nélkül minden magyar magáénak vallhatja, és vallja is, bárhol is éljen e világban – fogalmazott Beneda Attila. A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családügyekért felelős helyettes államtitkára a Bács-Kiskun vármegyei Kiskunmajsán, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott városi ünnepségen azt mondta, hogy
minden magyarnak joga van e jeles napot emlékezetébe vésni és szívébe zárni, megélni az ünnepet és benne az ünnep örömét a nemzeti lobogó színeivel.
A helyettes államtitkár kiemelte: az elnyomás, az önkény formája talán más, de a tartalma az évszázadok alatt mit sem változott. – Ma is emberöltőről emberöltőre tapasztaljuk, hogy mások próbálják nekünk megmondani, hogyan és kikkel éljünk, milyen törvényeket hozzunk és milyeneket töröljünk el – hangsúlyozta, hozzátéve, a magyarok azonban nem szeretik, ha más mondja meg, miképpen éljenek. – Így volt ez 170 évvel ezelőtt is, és így van ez ma is, akárcsak a ’48-as hősöknek, nekünk is meg kell küzdenünk a szabadságért, a külső és belső szabadságért, az összetartozásért és a biztonságért. Szerencsére hazánk jelenleg a világ egyik legbiztonságosabb országa, és ez olyan helyzet, amelyet meg kell tudni védeni, mert rendkívül törékeny – emelte ki. Hozzátette,
Magyarország egy múltjára és kultúrájára büszke, erős európai ország, és egyrészt meg kell őriznünk olyannak, amilyennek szeretnénk, másrészt a ’48-as hősök iránti tiszteletből és hálából meg kell tennünk mindent, hogy a nemzet független maradjon, szellemben és lélekben pedig gyarapodjon.
– Március 15-e nemzeti öntudatunk világítótornya, varázsa abban áll, hogy ilyenkor a nemzet emlékezete, minden történelmi áldozatunk és a szabadságért folytatott küzdelmünk egyetlen egy napban sűrűsödik össze – mondta.
Hozzátette, ahogyan az áprilisi törvények nélkül nincs ’48-as forradalom, ugyanúgy nem lehetünk meg mi sem az alaptörvény nélkül, amely kimondja, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam és védelmezi az állampolgárait. – Az alaptörvény pedig a mai kor kihívása szerint tovább is megy és védi a házasság intézményét, védi a családot, támogatja a gyermekvállalást.
Jogszabályba fektetett erkölcsi és társadalmi normák nélkül hazánk teljesen más lenne, talán nem lehetne jövőbe vetett hitről, családokról, gyermekekről, támogatásokról sem beszélni.
Ahogy Kossuth Lajos fogalmaz, a haza örök, és nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz, ezt tartja szem előtt és ezen dolgozik minden erejével a magyar kormány – mondta.
A politikus hangsúlyozta: a forradalmárok és a szabadságharcosok sem elsősorban saját maguk, hanem a jövő nemzedék, és így a nagybetűs nemzet sorsán akartak javítani, hogy ők és ezáltal mi is már egy szabadabb, önmagáért kiálló nemzet polgárai lehessünk. – Bár a küzdelem elbukott, de jól tudjuk, hogy az áldozat nem volt hiábavaló – mutatott rá. Beneda Attila azt is mondta: ha máshogy nem tudunk emlékezni, bárhol is vagyunk ezen a világon, 18 óra 48 perckor álljunk meg egy pillanatra és gondoljunk a hősökre, köszönjük meg nekik, hogy küzdelmükkel értünk is harcoltak, áldozatukkal pedig jobb életet teremtettek.
– Legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk, magyarnak születtünk, mert magyarnak lenni kiváltság, felelősség és küldetés is
– zárta beszédét.
