Nemzeti alapon nyugvó, Budapest-fókuszú think tank épül, mert a főváros problémái fővárosi megoldásokat igényelnek. A célunk, hogy a Budapest Műhely olyan szakmai tér legyen, ahol mindenki szóhoz jut, aki a főváros jövőjéért tenni akar – nyilatkozta Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapítója, kutatási és elemzési igazgatója a Mandinernek.
Budapest óriási kiterjedésű város, és egyben a legnépesebb metropolisz is a Kárpát-medencében. 222 Margit-szigetnyi területről beszélünk, ami közel 1,7 millió ember otthona. Ugyanakkor egy nagyon összetett városról van szó, ez részben a változatos domborzati viszonyoknak, részben pedig az egymástól igencsak eltérő városrészeknek köszönhető.
Budapest sokfélesége viszont nem áll össze egy harmonikus egésszé. Szigetszerűen működnek elemek, területek – gondolok itt a kertvárosi, belvárosi, iparterületi egységekre –, hiányzik ezek összehangolása, egymást erősítő működtetése, és hiányzik az ehhez szükséges tudás is – mondta Kőrösi Koppány, majd hozzátette:
Budapest egy folyamatosan változó, dinamikus metropolisz, amelynek fejlődése komoly szakmai megalapozottságot igényel.
Az elmúlt évtizedek során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy hiányzik egy olyan szakmai tudásközpont, amely a főváros működésével, dinamikájával, specialitásaival és fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket rendszerezett formában vizsgálja, és amely Budapest fejlesztésére koncentrál.
A Budapest Műhely ennek az igénynek a felismeréséből jött létre. Célunk egy olyan nemzeti alapon nyugvó, Budapest-fókuszú szakmai műhely megteremtése, amely egyesíti a különböző területeken szerzett tudást, elősegíti a hosszú távú városfejlesztési koncepciók kidolgozását, és hidat képez a szakma és a döntéshozók között – nyilatkozta a Budapest Műhely alapítója, kutatási és elemzési igazgatója, majd kifejtette:
Budapestről bátran elmondható, hogy Magyarország szellemi központja. Egyetemi központ, itt vannak a legnagyobb kutatás-fejlesztési bázisok, itt van a magyar tudományos, művészeti közélet központja. Vannak kiváló szakmai műhelyek is.
Ez a jelentős tudás ugyanakkor nem hasznosul a főváros érdekében, holott egy folyamatosan változó, dinamikus metropolisz fejlődéséhez komoly szakmai megalapozottság szükségeltetik. Ezért arra gondoltunk, városfejlesztéssel foglalkozó szakemberek, hogy egyfelől most már ideje lenne összeállni, megosztani a szakmai tapasztalatokat, másfelől nagyon fontosnak tartom, hogy az eddig felhalmozott tudást végre hasznosítani tudjuk.
A Budapest Műhellyel egy olyan szakmai tudásközpont jön létre, amely a főváros fejlesztésére koncentrál. Nemzeti alapon nyugvó, Budapest-fókuszú szakmai műhely épül.
És hogy milyennek képzeljük el a fővárost húsz, harminc év múlva? A városfejlesztés távlatos műfaj, gyermekeinknek építjük a jövőt. Azt szeretnénk elérni, hogy az előbb említett szigetszerű működés, tudásfelhalmozás helyett a városlakók igényeinek megismerésére és a szakmai, érdekképviseleti szervezetek, civil és lakóközösségek, vállalkozók közötti párbeszéd kialakítására kerüljön a hangsúly – mondta Kőrösi Koppány.
A teljes interjú ide kattintva érhető el.
