A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (SZSZKSZ) Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége azon óhajtól vezetve, hogy a két ország közötti baráti kapcsolatok szellemében tovább mélyítsék és szélesítsék az együttműködést a szociális ellátások terén, elhatározták, hogy egyezményt kötnek – így kezdődik az az 1962-es nemzetközi egyezményt kihirdető törvényerejű rendelet, amely a magyar és az ukrán szociális kapcsolatokat, így a nyugdíjügyeket mind a mai napig meghatározza. A helyzet azonban a legkevésbé sem azért bizarr, mert a jogszabály a szovjet időkben készült, és több mint hatvanéves.
Átvette az SZSZKSZ helyét Ukrajna
A nemzetközi egyezmény eredetileg megannyi országra kiterjedt, ám Azerbajdzsán, Belaruszia, Grúzia, Kazahsztán, valamint az Örmény, a Tádzsik, a Türkmén, az Üzbég és a Kirgiz Köztársaság nem tekintette magát az SZSZKSZ jogutódnak, így nem alkalmazták a megállapodást, ami így egy idő után már csak az Oroszországi Föderációra és Ukrajnára vonatkozott. Ám évekkel ezelőtt az oroszokkal is megszületett az 1962-as egyezmény leváltásáról szóló államközi megállapodás, Ukrajnával viszont annak ellenére sem, hogy a sajtóban időről időre felmerült az új egyezség tető alá hozásának lehetősége. Ez – egyes állítások szerint – éppenséggel Ukrajna ellenállása miatt maradt el. Így jutottunk el oda, hogy szomszédunk esetleges uniós csatlakozása súlyos veszélybe sodorná a magyar nyugdíjrendszert.
Miről is állapodtak meg 1962-ben?
Ahhoz, hogy a helyzet komolysága érzékelhető legyen, először érdemes áttekinteni, miről is szól az 1962-es egyezmény és az azt átültető törvényerejű rendelet. A részleteket a Világgazdaság rendezte össze néhány évvel ezelőtt.
Eszerint az egyezmény alkalmazásának fő feltétele a magyar vagy az ukrán állampolgárság. De a nyugdíj folyósítását az dönti el, ki hol él. A lényeg így foglalható össze: a nyugdíjat a két ország közül az állapítja meg, és – ami fontos – folyósítja is, amelynek területén az illető a kérelem beadásakor életvitelszerűen lakik. Például ha valaki átköltözik Ukrajnából, akkor az ország elhagyásának hónapjának végével ottani nyugdíja megszűnik és a következőtől már a magyar állam fizet neki járandóságot. Feltétel persze a nyugdíjkorhatár betöltése. Szintén nem mellékes részlet, hogy a két országban szerzett szolgálati időket össze kell számítani.
Ennél is lényegesebb, hogy ha az áttelepülő személy – tehát például az Ukrajnából Magyarországra költöző idős ember – nem dolgozik tovább, a nyugdíj alapját képező átlagkeresetként azt az összeget kell figyelembe venni, amelyet a hasonló munkakörben, megfelelő képesítéssel az idehaza foglalkoztatottak átlagosan elértek a nyugdíj megállapításának időpontjában.
– Ez a rendelkezés veri ki újra és újra a biztosítékot az Ukrajnából Magyarországra áttelepült nyugdíjasok kapcsán – jegyezte meg öt évvel ezelőtti cikkében a Világgazdaság.
Eddig a DK hergelt ezzel
Merthogy az ukránok magyarországi nyugdíjának témája korábban belpolitikai üggyé fejlődött, illetve fejlesztette a baloldal. Az előzmény az volt, hogy a 2010-es évek közepétől nagyobb számban költöztek át Ukrajnából emberek, leginkább bizonyosan kárpátaljai magyarok a keleti megyékbe, a DK pedig kiváló témának találta ezt egy politikai hecckampányhoz. (Az a DK egyébként, amelyik a háború kapcsán az utóbbi időben elkezdett aggódni az ukrajnai magyar kisebbségért.)
Akárhogy is, a kérdés napirendre került, s nyilvánossá vált, hogy éves szinten tízmilliárdos összeget fordított már akkor az államkassza a szovjet időkben aláírt egyezmény alapján járó nyugdíjak kifizetésére. Azt részletezni is felesleges, hogy az ukrán átlagnyugdíj alacsonyabb, mint a magyar.
Több millió nyugdíjas szakadhat rá Magyarországra
Ezzel el is érkeztünk napjainkig és a probléma lényegéig. Amit tudunk, hogy Ukrajnában becslések szerint annyi nyugdíjas él ma, mint mennyi Magyarország teljes lakossága. Anyagi helyzetükről, biztonságukról egy 2023-as Financial Times-beszámolót érdemes idézni. Akkor ugyanis fennállt a veszélye annak, hogy félmillió közigazgatási alkalmazott, majdnem másfél millió tanár bére mellett késik a tízmillió nyugdíjas járandósága, ha az Európai Unió és az Egyesült Államok nem folyósítja a megígért pénzügyi segítséget. Kérdés, hogy a háború után Ukrajna ki tudja-e majd saját maga fizetni az állami juttatásokat.
Ennél is nagyobb kérdés, miképpen cselekszik a szóban forgó tízmillió nyugdíjas vagy kisebb-nagyobb csoportjaik, ha Ukrajnát felveszik az unióba, megnyílnak a határok, és az ukránok az EU-ban ott telepedhetnek le, ahol akarnak.
Merthogy jelen állás szerint Ukrajna uniós csatlakozása esetén akár több millió ukrán nyugdíjas is megpróbálhatna magyar nyugdíjat szerezni egy olyan megállapodás alapján, amelyet még a Szovjetunió idejében kötött a magyar kommunista párt és amit Ukrajna azóta sem hajlandó módosítani. És akik egyszer eljöttek, azoknak a többsége vissza valószínűleg nem megy. Erre utalnak azok a friss adatok, amelyek szerint a múlt év végére 43 százalékra csökkent az ukrán menekültek körében azoknak az aránya, akik tervezik a hazatérést, szemben a 2022 decemberében mért 74 százalékkal.
Most 7200 milliárdot költ az állam
Érdemes felidézni, hogy jelenleg 2,5 millióan részesülnek nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban. Erre a célra az állam idén 7200 milliárd forintot fordít. Ebből a 13. havi ellátás valamivel több mint 500 milliárd forint. Ha Ukrajna uniós csatlakozása miatt megjelenne a magyar nyugdíjrendszerben több millió ukrán idős, a nyugdíjkassza terhei drasztikusan megnőnének. A hatalmas kiadási kötelezettség vagy azonnal padlóra vinné a magyar költségvetést, vagy a jelenlegi nyugdíjak csökkenéséhez és a 13. havi ellátás megszűnéséhez vezetne.
Véleménynyilvánító szavazás jön
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön nem írta alá az Ukrajnának küldendő katonai segélyről szóló uniós következtetéseket. A kormányfő ezután bejelentette: véleménynyilvánító szavazást kezdeményeznek itthon Ukrajna európai uniós tagságáról. – Nem szeretném, hogyha az emberek feje fölött születne erről döntés, úgyhogy arra jutottam itt a vita végén, hogy kezdeményezni fogunk egy véleménynyilvánító szavazást Ukrajna európai uniós tagságáról.
Úgy fogjuk lebonyolítani, mint a nemzeti konzultációkat szoktuk, gyorsan és egyszerűen. Aztán meglátjuk – fogalmazott a miniszterelnök.
