„Egyre többen végzik el az iskolai tanulmányaikat a roma közösségekben, de folyamatosan nő az érettségizettek vagy felsőfokú végzettségűek aránya is” – közölte a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) a roma közösség elmúlt években elért eredményeit.
A szervezet egyúttal felidézte, idén már 35. alkalommal ünneplik világszerte a nemzetközi roma napot, amely a kultúra ápolása mellett a roma embereket érintő társadalmi ügyekre is igyekszik felhívni a figyelmet, valamint azokat a kihívásokat, amelyekre társadalomnak közösen kell megoldást találnia.
Többen tanulnak tovább, de a család is fontos érték maradt
„Az utolsó két népszámlálás adatait áttekintve látjuk, hogy míg 2011-ben a 15 éves és idősebbek 1,2 százaléka rendelkezett felsőfokú oklevéllel, addig 2022-re ez az arány csaknem két és félszeresére, 2,9 százalékra nőtt. Az érettségizettek aránya öt százalékról 11 százalékra nőtt. Ezen túl az alapfokú végzettség tekintetében is jelentős javulás mutatkozik: az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb végzettségűek aránya 23 százalékról 13 százalékra csökkent” – sorolta a KINCS, kiemelve, hogy:
a roma családok stabilitása kulcsfontosságú, a KINCS által roma közösségek körében végzett értékkutatás alapján a megkérdezettek 95 százaléka számára a család a legfontosabb érték.
A családi kapcsolataival tízből kilenc válaszadó többnyire vagy mindig elégedett. A család után viszont az egészség és a munka a legfontosabbak számukra. Munkájával tíz romából hét elégedett, és csaknem ennyien a főnöküket is megbecsülik. Anyagi helyzetével azonban tíz megkérdezettből négy nem, vagy csak ritkán elégedett. A romák kétharmada boldognak érzi magát, fele pedig teljes mértékben vagy inkább elégedett az életével.
A KINCS arra is kitért, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a foglalkoztatásban növekedés tapasztalható, 2015-ben 40,1 százalék, 2024-ben a munkaképes roma emberek 49,4 százaléka dolgozott bejelentett munkahelyen. A roma népesség körében a munkanélküliségi ráta 2015-höz képest hét százalékponttal csökkent: 27,8 százalékról 21,1 százalékra.
A nem dolgozó és nem tanuló (NEET) fiatalok aránya is csökkenést mutat: 2015-ben 41 százalék, 2024-ben pedig kicsivel több, mint 36 százalék volt. A korai iskolaelhagyók száma stagnál, ők azok, akik 18–24 éves korukra nem szereznek szakmát.
Jobban és jobb életkörülmények között élnek a romák
„A népszámlálási adatokat összevetve látható, hogy a lakhatási körülményekben is szembetűnő változások történtek. A közcsatornába bekapcsolt lakások aránya 48 százalékról csaknem 69 százalékra emelkedett, miközben a vezetékes ivóvízzel rendelkező lakások aránya 81 százalékról 91 százalékra nőtt. Ugyanakkor még mindig a fatüzeléses fűtés a legelterjedtebb a romák körében: 2011-ben a háztartások majd 74 százaléka, 2022-ben a 63 százaléka tüzelt fával. A javuló tendenciát mutatja, hogy a gázfűtéses háztartások száma 8,1 százalékponttal nőtt, 2011-ben 27 százalék, 2022-ben 35 százalék volt az arány” – jelezték az eredményeket.
A KINCS a roma nők és lányok körében végzett kutatásai szerint:
egyre nagyobb szerepet vállalnak a karrierépítésben a nők: 79,6 százalékuk szeretne szakmát és/vagy érettségit szerezni, 17 százalékuk pedig diplomát is. Az anyák azt szeretnék, hogy lányaik tovább tanuljanak.
A roma lányok az első gyermeküket 23-24 évesen tervezik a világra hozni, és átlagosan két gyermekben gondolkodnak. A válaszadók 89 százaléka szerint pedig a megfelelő partner, valamint az anyagi és környezeti biztonság a legfontosabb feltétel a családalapításhoz.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
