A politikai közélet szereplőinek, így Magyar Péternek is joga van véleményt nyilvánítani, akár éles hangnemben is, különösen politikai kérdésekben. Ez azonban nem jelent korlátlan felhatalmazást arra, hogy a sajtó munkatársait nyilvánosan megalázza, fenyegető kijelentéseket tegyen velük szemben, vagy akár közvetett módon bátorítsa híveit az újságírók zaklatására. A politikai kommunikáció szabadsága nem terjedhet ki a másik ember személyiségi jogainak, emberi méltóságának vagy testi épségének sérelmére – mondta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász azzal kapcsolatban, hogy Magyar Péter rendszeresen és nyilvánosan megjegyzéseket tesz azokra az újságírókra, akik olyan kérdéseket akarnak feltenni, amelyek kínosak neki.
Mint ismert: Magyar Péter múlt héten is több alkalommal tett sértő megjegyzést a rendezvényein tudósító újságírókra. A Tisza Párt elnöke oroszul fenyegette a Hír TV riporterét a színpadon, miután már a rendezvény elején is gúnyolódott vele. Egy másik helyszínen a Tisza Párt elnöke ingerülten reagált, hívei pedig nem csupán verbálisan, hanem fizikailag is inzultálták a Mandiner riporterét, aki csupán kérdéseket akart feltenni a baloldali politikusnak. A politikus a zalaegerszegi fórumán hétfőn egy megafonos hölgyet propagandistázott le, a mikrofonban azt ordibálva, hogy a nő ötmillió forintot keres.
Tapsoljuk meg a bátor propagandistát
– üvöltötte, majd drónnal követték a nőt. A baloldali politikus egy korábban kiszivárgott hangfelvételen ráadásul arról beszélt, a Dunába lökné a Hír TV munkatársait.
Mi lehet Magyar Péter kijelentéseinek következménye?
Ifj. Lomnici Zoltán szerint az újságírók tevékenysége a demokratikus közélet része, és jogállamban elengedhetetlen, hogy a sajtó képviselői biztonságban, zavartalanul végezhessék munkájukat – politikai hovatartozástól függetlenül. – Aki e jogukat erőszakkal korlátozza, az nem csupán egy szakmát támad, hanem a demokrácia alapvető működését kérdőjelezi meg – tette hozzá a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója. A szakértő rámutatott, ha
Magyar Péter olyan kijelentéseket tett, amelyek erőszakos cselekményekre (például a Dunába lökné az újságírókat) vagy gyűlöletre buzdítanak, az könnyen megfelelhet a gyűlöletbeszéd definíciójának.
Az ilyen kijelentések a közvélemény előtt történő felbujtásnak minősülhetnek, különösen, ha azok arra ösztönzik a hallgatóságot, hogy fizikai támadásokat hajtsanak végre az újságírók ellen.
Az újságírók fokozott védelmére lehet szükség?
A szakértőt megkérdeztük arról is, szerinte az újságírók védelme érdekében szükség lehet-e további jogvédelem biztosítására. – Az alaptörvény rögzíti a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság jogát. Amennyiben egy közéleti szereplő magatartása tartósan félelemkeltő, megfélemlítő vagy akár fizikai fenyegetést is hordozó módon hat a sajtó munkatársaira, úgy a jogalkotónak az alaptörvényből eredő pozitív kötelezettsége lehet, hogy e csoport védelmét megerősítse.
Ennek egyik formája lehetne a büntető törvénykönyv olyan módosítása, amely kifejezetten nevesítené az újságírót mint védett személyt bizonyos tényállások, például a zaklatás vagy a testi sértés esetében.
Alternatív megoldásként az is elképzelhető, hogy a jogalkotó az újságírókra külön büntetőjogi védelmi kategóriát alkot, hasonlóan a közfeladatot ellátó személyekhez – válaszolta.
Borítókép: Magyar Péter újságíróval kiabál (Fotó: Fazekas Máté)
