A CIA-közeli amerikai alapítvány is támogatta a Helsinki Bizottságot

Gender érzékenyítés, menekültügy, civil társadalom megerősítése – ezen tevékenységekre kapta a legtöbb pénzt tavaly a Helsinki Bizottság. A külföldi támogatók között feltűnik a guruló dollároknál is aktívan szerepet játszó National Endowment for Democracy, de nagyvonalú volt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa, valamint az Európai Bizottság is.

Busás összeggel támogatják nemzetközi szervezetek a Helsinki Bizottságot. Forrás: Facebook

A Helsinki Bizottságot is támogató NED az ellenzékhez érkezett guruló dollárok kapcsán került a nemzetbiztonság látókörébe (Fotó: Kurucz Árpád)

A guruló dollárok, azaz a baloldal külföldi finanszírozása miatt kirobbant hazai botrányban ismertté vált amerikai szervezet, 

a National Endowment for Democracy (NED) sem fukarkodott, összesen három projektben mintegy 100 millió forintnyi támogatást nyújtott a szervezetnek a demokrácia és a jogállamiság építésére, ebből tavaly 22 milliót használt fel a Helsinki Bizottság.

Érdemes megjegyezni, hogy a NED lényegében a CIA hivatalossá tett megjelenése külföldön – nyilvános közléseket idézve így írta le tömören a National Endowment for Democracy, vagyis a NED szerepét, létezésének célját az a nemzetbiztonsági dokumentum, amelyet az úgynevezett guruló dollárok-botrányban hozott nyilvánosságra a magyar parlament szakbizottsága.

A menekültek jogsegélyezésére is jutott a szervezet bevételeiből, 

az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) több mint 100 millió forinttal támogatta a Helsinkit tavaly. 

A „fiatalok társadalmi bevonásán keresztül segíti elő a menekültek integrációját és egy befogadó magyar társadalom megerősítését” célzó projektre további 54 milliót költöttek tavaly a Terre des hommes Germany jóvoltából.

A Network of Europea Foundations 14 hónapra 23 millió forintnál is többet adott a Helsinkinek, ebből tavaly 3 milliót használt fel, hogy erősítsék az emberi jogi kommunikációt. 

Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (United States Agency for International Development) támogatásából tavaly három projektben összesen mintegy 44 millió forintot költöttek a civil társadalom megerősítésére.

Kiemelkedően magas összeggel támogatta a Helsinkit 

a Swedish Postcode Foundation, amely közel 60 millió forintot adott, hogy „a nemzetközi figyelem homlokterében tartsa a jogállamiság további lebontására irányuló kísérleteket Magyarországon,

 hogy új kereteket adjon a jogállamiságról szóló társadalmi diskurzusnak, és hozzájáruljon a civil szervezetek szélesebb körű együttműködésének kiépítéséhez az EU-ban a jogállamiság és a civil szféra védelmében”.

Magánszemélyek egyszázalékos felajánlásaiból 8,5 millió jutott a Helsinkihez, amit a szervezet nemzetközi forrásként jelölt meg, miként a 13,4 milliós magánszemélyekhez, cégekhez köthető felajánlásokat is.