Gyurcsány útja a lemondásig 5. rész – Az őszödi beszédtől a rendőrterroron át a bukásig

A 2006-os választási győzelem után, de még a kormányalakítás előtt az MSZP-frakció zárt ülést tartott a balatonőszödi kormányüdülőben. Eleinte győzelmi hangulat uralkodott, majd Gyurcsány Ferenc emelkedett szólásra, hogy elmondja programbeszédét, százmilliárdos nagyságrendű költségvetési kiigazítást sürgetve még az önkormányzati választások előtt.

A menekülő embereket ütlegelték, rugdosták, közvetlen közelről gumilövedékkel lőttek rájuk

A Fidesz illegitimnek nevezte a hazugsággal hatalomra került miniszterelnököt, a közelgő önkormányzati választást pedig a Gyurcsányról szóló népszavazásnak minősítette. Az október 1-jei helyhatósági választásokon a Fidesz jelentős győzelmet aratott: Budapest nem, de a legtöbb település ellenzéki irányítás alá került. A voksolás előestéjén Orbán Viktor 72 órás ultimátumot adott a kormányfőnek a távozásra. Gyurcsány azonban nem mondott le, helyette ezúttal is taktikázásba kezdett: bizalmi szavazást kért maga ellen az Országgyűlésben, amelynek során az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők egyhangúlag kiálltak mellette. 

Október 23-án, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján a fővárosban számos helyen demonstrációt szerveztek a hatalom ellen. Utóbbi képviselői a tiltakozó tömeget csőcseléknek, a megmozdulásokat zavargásnak nevezték.

A rendőrök parancsot kaptak a kemény fellépésre. Hajnalban a rendőrség kiürítette a Parlament előtti Kossuth teret, az ott tüntetőket kiszorították a területről. 

Magyarázatul azt közölték, hogy a napközben zajló állami ünnepségre érkezők biztonságát kívánják ezzel a lépéssel biztosítani. Tüntettek a Bazilikánál, ahonnan a rendőrök a tiltakozókat a Corvin közhöz terelték, s a nagyjából hétezer fős tömeg kiszorult a Nagykörútra, megbénítva az autós forgalmat. Onnan az Astoriára, majd a Deák térre vonultak a tiltakozók. A Bajcsy-Zsilinszky úton a tüntetők és a rendőrök összecsaptak. Ekkor történt, hogy a demonstrálók torlaszként az útra tolták a Városháza parkban kiállított korabeli 1956-os járműveket, köztük egy T–34- es tankot, amelyet rövid időre sikerült is beindítani. 

Gyurcsány kormányfőként 2006 őszén visszaélt a hatalmával, és a törvényeket megkerülve utasította a rendőrséget a békés tüntetők megveretésére

A Fidesz ez idő alatt az Astoriánál tartotta saját ünnepi tömeggyűlését. A rendőrök ugyanakkor ebbe az irányba, a Fidesz-gyűlés résztvevői felé szorították tovább a Deák tér környékéről a tüntetőket. A demonstrálók így összekeveredtek a fideszes rendezvény távozóban lévő résztvevőivel. A kora hajnalig tartó tömegoszlatás során sokan súlyosan megsérültek. Több tüntetőt meglőttek, volt, aki ezen az éjszakán vakult meg, mert lövedék találta el a szemét, másnak a keze sérült meg, sokakat pedig nagyon megvertek. Révész Máriuszt, a Fidesz országgyűlési képviselőjét a szemtanúk elmondása szerint a rendőrök lőtték fejbe gumilövedékkel akkor, amikor – képviselői igazolványát felmutatva – erőszakosságukért kérdőre vonta őket. 

Az Index 2009. novemberi tényfeltáró riportja szerint egyes rendőri egységek kirívóan törvényellenes, sőt szadista módon avatkoztak az eseményekbe. 

A Blaha söröző vendégeit éjjel a rendőrség az utcára kergette, holott semmi nem utalt arra, hogy a tüntetésekhez közük lett volna. Az utcán rendőrök sorfala fogadta a menekülő embereket, ütlegelni, rugdosni kezdték őket, gumilövedékeket lőttek ki rájuk közvetlen közelről. Az előállítottak számos visszaélésről számoltak be, melyek egyes rendőrségi fogdákban és büntetés-végrehajtási intézményekben történtek. 

Megalázó, embertelen bánásmódban volt részük, a rendőrök bántalmazták, megverték, megrugdosták, kínozták őket. Előfordult, hogy már megbilincselt embereket ütöttek-vertek véresre. Az október 23-i események során megsérültek száma meghaladta a 150-et. Hiába éltek több százan is panasszal bántalmazásuk miatt az ügyészségen, a sisakban, maszkban, azonosítószám nélkül oszlató rendőrök többségét nem lehetett azonosítani. 

Titkosítva nyolcvan évre

A rendőri túlkapásokról több jelentés is született. A Gyurcsány Ferenc felkérésére vizsgálódó, Gönczöl Katalin kriminológus, volt ombudsman vezette testület az egész politikai osztályt és egyes rendőri vezetőket nevezett meg felelősként. A Morvai Krisztina vezette civil jogászbizottság elsősorban Gyurcsányt tette felelőssé. A második Orbán-kormány idején készült Balsai István-jelentés, valamint az Országgyűlés emberi jogi bizottsága 2010-es vizsgálata ugyancsak az akkori miniszterelnök felelősségét vetette fel. Az Országos Rendőr-főkapitányság vizsgálata úgy ítélte meg: a rendőrség tevékenysége alapvetően törvényes volt, de hosszan sorolható szakszerűtlenségek és hibák történtek. 

Volt, aki a gyurcsányi rendőrterror miatt vakult meg, mert lövedék találta el a szemét, másnak a keze sérült meg, sokakat pedig nagyon megvertek

A rendőrterror áldozatai később ugyan kártérítést kaptak, de az érintett rendőri vezetők megúszták a felelősségre vonást, sőt többüket elő is léptették. Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitány pedig – aki tagadta, hogy a rendőrök viperát, azaz rugós ólmosbotot használtak volna – néhány hétre rá Budapestért Díjat és Budapest Közbiztonságáért Emlékérmet vehetett át Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármestertől. Az események után egy héttel összevont parlamenti bizottság hallgatta meg a rendőrség vezetőit, az igazságügyi-rendészeti és a kancelláriaminisztert. Utóbbi posztot Szilvásy György töltötte be akkor, aki nyolcvan évre titkosíttatta a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyveket. A második Orbán-kormány utóbb feloldotta a titkosítást, és kiderült, Szilvásy lehallgatott telefonbeszélgetések alapján azt állította: a zavargások hátterében „legális és nem legális körök” összefonódása állt. A rendőri fellépések arányosságát és szakszerűségét, a vipera és a gumilövedékek használatának indokoltságát vitatta a Társaság a Szabadságjogokért, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, az Amnesty International és az ENSZ kínzások kivizsgálásáért felelős bizottsága is. 

Máig nem tudni pontosan, ki és hogyan szivárogtatta ki az őszödi beszédet, és az sem egyértelmű, ki juttatta el azt a sajtóhoz. Feltételezések szerint a kiszivárogtatásokhoz köze volt Rózsa-Flores Eduardo bolíviai–magyar katonának, aki az ELTE utolsó KISZ- titkára volt, színész, író, költő és publicista is. 

Rózsa-Flores Eduardo részt vett a délszláv háborúban, s végül 2009 tavaszán Bolíviában, egy hotelszobában lőtték agyon kommandósok. Az őszödi beszéd azért volt sokkoló hatású, mert maga a miniszterelnök, Gyurcsány vallott arról trágár stílusban, hogy milyen hatalomtechnikai játszmákkal, trükkök százaival sikerült hatalomban maradnia, eltitkolnia az ország valós gazdasági helyzetét, továbbá arról, hogy nem nagyon van ötletük arra, mit kellene tenni. Gyurcsány azt mindenesetre kinyilatkoztatta, miután nyilvánosságra került a szónoklata, miszerint „nemhogy nem hátrálok, de ezek után még határozottabban képviselem azt a politikát, amiben hiszek. Szenvedélyesen, mint eddig.” Hiába lett ő – a közvélemény-kutatások szerint – a rendszerváltás óta eltelt időszak legnépszerűtlenebb miniszterelnöke, Gyurcsány ragaszkodott a hatalomhoz, és meg is tudta azt tartani. Az sem tántorította el, hogy nem maradt olyan társadalmi réteg, amely összességében kedvezően ítélte volna meg a kormánya tevékenységét. A balliberális értelmiség nagy részének segítségével igyekezett „igazságbeszédnek” beállítani szónoklatát, saját és kormánya felelősségét pedig szétteríteni a teljes politikai elitre. A szerecsenmosdatás azóta is tart. 

 IMF-kölcsönért cserébe megszorítás

Az MSZP–SZDSZ-koalíció eközben újabb megszorításokat vezetett be: a tandíjat, a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. A Fidesz népszavazást kezdeményezett az általuk pénzbegyűjtésnek nevezett terhek eltörléséért. A szociális népszavazás sikere minden várakozást felülmúlt, magas, több mint ötvenszázalékos részvétel mellett az urnákhoz járulók 82 százaléka igennel voksolt. Gyurcsány jelezte, a kieső díjakat nem fogják pótolni a költségvetésből, majd még ugyanebben a hónapban menesztette egészségügyi miniszterét, az SZDSZ-es Horváth Ágnest. A szabad demokraták erre válaszul visszahívták kormánytagjaikat, a koalíció felbomlott. Ezután Gyurcsány kisebbségből kormányzott, az SZDSZ külső támogatásával. Ilyen körülmények között ütött be a krach, a 2008-as gazdasági világválság. A felelőtlen gazdaságpolitika miatt a magyar államháztartás hiánya már 2007-ben öt százalék volt. 2008 októberében Gyurcsány újabb megszorításokat jelentett be, valamint Magyarországra hívta a Nemzetközi Valutaalapot (IMF). Az IMF 300 milliárdos költségcsökkentést kért annak fejében, hogy hitelt adjon a csőd szélére sodródott országnak. Gyurcsányék pedig cserébe a kölcsönért befagyasztották a közszféra béreit, visszavonták a 13. havi bért, elkezdték lefaragni a 13. havi nyugdíjat. Decemberben 600 milliárdos, a bankokat megsegítő csomag következett, a forint mélypontra jutott az euróval szemben. 2009 kora tavaszán már arról tárgyaltak a miniszterelnöki stábban, hogy van-e még egyáltalán tovább. 

A legszűkebb bizalmi kör március 13–14-én az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tokaji szállójában gyűlt össze titkos megbeszélésre – derül ki a 168 Óra által megjelentetett, Frontsebészet című könyvből. A találkozón nemcsak a legközvetlenebb stábtagok, Ficsor Ádám kabinetfőnök, Keszthelyi András miniszterelnöki főtanácsadó, a következő évben tragikus körülmények közt elhunyt Daróczi Dávid kormányszóvivő és Gréczy Zsolt kommunikációs főtanácsadó volt jelen, hanem – Gyurcsány kérésére – egykori, a kommunikációt irányító munkatársak is: Gál J. Zoltán volt kabinetfőnök és Szigetvári Viktor. Sőt ott volt Dobrev Klára, a miniszterelnök felesége is. Összesen tizenhatan vettek részt a titkos egyeztetésen, amelynek idejére a személyzetet elküldték a helyszínről. 

A beszélgetéseken derült ki, hogy nem tudnak olyan megoldást, ami egyszerre kerüli el a gazdasági csődöt és a teljes politikai vereséget. A beismerés felkavaró volt, Dobrev Klára el is sírta magát. A könyv szerint Gyurcsány lemondásáról ő mondhatta ki a végső szót. Erre utal, hogy amikor hazafelé tartottak a miniszterelnöki konvojjal, a Gyurcsány házaspár helyet cserélt a kormányőrökkel. A testőrök maradtak a kormányfői Audiban, a miniszterelnök pedig maga vezette a biztonsági autót hazáig. Lassan haladtak, volt mit megbeszélni. A tokaji megbeszélésen vetődött fel az a forgatókönyv, hogy Gyurcsány mondjon le a miniszterelnökségről, ám irányítson továbbra is ő a háttérből, posztját pedig vegye át egy „avatárja”. Gyurcsány végül 2009. március 21-én nyújtotta be lemondását. A Fidesz új választásokat akart, azonban ezt az MSZP–SZDSZ-többség elutasította. Szappanoperának tűnő miniszterelnök-jelölti válogatás után végül Bajnai Gordonban, Gyurcsány régi ismerősében és korábbi miniszterében találták meg az utódot, ő lett az „avatár”, aki a 2010-es választásokig átült a miniszterelnöki székbe. 

Levél egy ismeretlen ismerőstől 

Nem sokkal lemondása után anonim, Gyurcsány Ferencnek címzett nyílt levelet közölt a Reakció nevű online lap. A Sötétség délben című levélről azóta sem derült ki, hogy ki írta, a benne tett megállapítások egy része mindenesetre – főként ennyi idő távlatából – nemcsak figyelemre méltónak, hanem valósnak is bizonyult. A levél írója szerint ő régi szocialista, aki még a KISZ-es időkből ismeri Gyurcsányt. 

Bene László országos és Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány: megúszták a felelősségre vonást, utóbbit ki is tüntették

Beszámolójának lényege pedig az, hogy a fékezhetetlen egójú Gyurcsány csak a hatalmat akarja, ehhez eszköznek használja az MSZP-t addig, amíg szüksége van rá. Mindenkiről tud valami terhelőt, politikai ellenfeleivel szemben pedig – legyenek azok régi elvtársak vagy ellenzékiek – akár titkosszolgálati módszerek bevetésétől sem riad vissza. A levél írója Szili Katalint és Kiss Pétert is azon szocialista politikusok között említi, akiket Gyurcsány kényes információkkal tudott sakkban tartani. A szerző szerint nekik „baloldaliként szocializálódott magyarként” az sem fér bele, hogy a szocialista pártvezetés titokban a radikális jobboldalt, Vona Gáborékat és a Jobbikot segíti. A levél nagy vihart kavart az MSZP belső köreiben. Az ügy komolyságát jelezte, hogy a párt nemzetbiztonsági kabinete is összeült, és komoly vizsgálatok indultak a szerző felderítése érdekében. 

Miniszterelnöki bukása után Gyurcsány Ferenc 85 százalékos támogatottsággal még megszerezte az MSZP pártelnökségét. Ám a megyei MSZP-elnökökkel folytatott megbeszélése után e pozíciójáról is rövidesen lemondott. 

A 2010-es választásokon a Fidesz győzött, ekkor aratták első kétharmados győzelmüket. Az MSZP méreteset bukott, Gyurcsány mégis újra beülhetett – igaz, egyszerű képviselőként – a Parlamentbe, mert kialkudta magának a pártlista biztos befutó, negyedik helyét. Általános volt a vélekedés, hogy neki politikai értelemben vége, s a történelmi bukás után hamarosan eltűnik a süllyesztőben. Miniszterelnök korában Gyurcsány – akinek a főzés és az amatőr bőrdíszművesség mellett a futás a hobbija – gyakran edzett a Margitszigeten, egy időben hetente egyszer futva tette meg a Szemlőhegy utcai villája és a Kossuth tér közötti, hat kilométeres távolságot, mi több, korábban a maratont is lefutotta. Pontosan tudta és tudja, hogy a politika is a hosszútávfutók, nem a sprinterek műfaja. Ezért némi bemelegítés után újabb, máig tartó hajrába kezdett. 

Borítókép: A rendőrök parancsot kaptak a kemény fellépésre; a Gyurcsány-kormány a tiltakozó tömeget csőcseléknek, a megmozdulásokat zavargásnak nevezte (Fotó: MTI)