A feledésbe merült találkozó, ami nélkül nem lett volna rendszerváltás

Szombaton lesz kereken negyvenéves a monori találkozó, amit az egyik legjelentősebb eseménynek tartanak az 1956 utáni magyar ellenzéki mozgalmak történetében. Ennek ellenére háttérbe szorult, és inkább a lakiteleki találkozó szerepel a közemlékezetben. A Monorért Baráti Kör az évforduló alkalmából megemlékezést szervez történészekkel, tudományos előadókkal, politikai szereplőkkel. A szervezet elnöke, Szőnyi Attila lapunknak rámutatott: a jelenkori aktuálpolitikai megosztottságban felmagasztosul az 1985-ös monori találkozó tanulsága, miszerint az ellentétes ideológiai irányzatok képviselői is le tudtak ülni egymással, és konstruktívan vitáztak.

Délután 15 órakor kezdődik egy emlékkonferencia, amelynek témája a monori találkozó történelmi szerepének megállapítása. Másfél órával később a monori találkozó résztvevője,

Csengey Dénes soha nem publikált, a monori találkozóról szóló naplójáról lesz egy beszélgetés.

Este 18 órától pedig három politikai gondolkodó, illetve politikus fog vitázni arról, miképp látják a rendszerváltás történetét negyven év távlatából.

Nem tud kimaradni az aktuálpolitika

– Mindenképpen törekedtünk arra, hogy legyen egy közéleti kerekasztal-beszélgetés is, lehetőség szerint olyan szereplőkkel, akik nem egy ideológiai irányzathoz tartoznak – magyarázta a szervező, majd kifejtette: így esett a választás Bogár Lászlóra mint a konzervatív oldal egy meghatározó gondolkodójára, Borvendég Zsuzsanna történészre, aki jelenleg a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője és a baloldali rendezvényeken rendszeresen objektíven megszólaló Schiffer Andrásra.

Lapunk kérdésére Szőnyi Attila leszögezte: a mostani kiélezett politikai helyzetben kizárt dolog, hogy a rendezvényről ki tudják küszöbölni az aktuálpolitikát, az már a szervezésből sem tudott kimaradni. Elmondása szerint minél jobban elmerült a szervezés részleteiben, annál jobban megnőtt a szemében az 1985-ös monori találkozó, ugyanis

ez volt az egyedüli és egyetlen olyan politikai esemény, ahol negyvenöt, politikailag több szekértáborhoz tartozó szereplő egy asztalnál tudott konstruktívan gondolkodni. Mint mondta, ez ma már nincs meg.

Ezért is példaértékű a monori találkozó

Szőnyi Attila úgy véli, nagyon nehéz megvalósítani egy olyan párbeszédre alapuló visszaemlékezést, ami nem valósítható meg a jelenkori, még erősebb megosztottság miatt. Szerinte sokkal komolyabban megosztott a társadalom, mint mondjuk a rendszerváltás idején volt, amit jól mutat az is, hogy a jelenlegi meghívottaknál is oda kellett figyelni a programok összerakásánál, hogy ki kivel találkozhat.

– Többen is voltak, akik nem voltak hajlandók politikai ellenfeleikkel egy asztalhoz ülni. Az egyik ismerősöm nagyon jól fogalmazott: ez a szervezés egy aknamező. Nem tudhatjuk, hogy mikor lépünk rosszul, és akkor ott egy robbanás fog következni – idézte fel. Szőnyi Attila rámutatott: a jelenkori aktuálpolitikai megosztottságot figyelve szinte felmagasztosul az 1985-ös monori találkozó hangulata és tanulsága, miszerint az ellentétes ideológiai irányzatok képviselői is letudtak ülni egymással, és konstruktívan tudtak vitázni. – Ez az, ami ma hiányzik – jegyezte meg.

Borítókép: Für Lajos beszél a demokratikus ellenzék által rendezett Monori Tanácskozáson 1985 júniusában, a monorierdei kempingben (Fotó: MTI/Rajk László)