A feledésbe merült találkozó, ami nélkül nem lett volna rendszerváltás

Szombaton lesz kereken negyvenéves a monori találkozó, amit az egyik legjelentősebb eseménynek tartanak az 1956 utáni magyar ellenzéki mozgalmak történetében. Ennek ellenére háttérbe szorult, és inkább a lakiteleki találkozó szerepel a közemlékezetben. A Monorért Baráti Kör az évforduló alkalmából megemlékezést szervez történészekkel, tudományos előadókkal, politikai szereplőkkel. A szervezet elnöke, Szőnyi Attila lapunknak rámutatott: a jelenkori aktuálpolitikai megosztottságban felmagasztosul az 1985-ös monori találkozó tanulsága, miszerint az ellentétes ideológiai irányzatok képviselői is le tudtak ülni egymással, és konstruktívan vitáztak.

A monori találkozóról szóló megemlékezés egyik legfontosabb célja, hogy jobban megismerjük a saját településünk egyik fontos és meghatározó történelmi eseményét – árulta el lapunknak a Monorért Baráti Kör (MBK) elnöke. Szőnyi Attila hangsúlyozta: a szervezet már évtizedek óta szívén viseli ezt az évfordulót, a korábbi kerek évfordulóknál is tartottak kisebb vagy nagyobb visszaemlékezést.

A monori találkozóról szóló megemlékezésen lesz egy kerekasztal-beszélgetés is, amelyen Borvendég Zsuzsanna, Schiffer László és Bogár László fog vitázni egymással. Forrás: Facebook

Hangsúlyozta, hogy a szombati emlékműsort napra pontosan az 1985-ös tanácskozás kezdetének kerek negyvenedik évfordulójára szervezik 2025. június 14-re, a monori Vigadó dísztermébe. Mint ismert, a monori találkozó a monorierdei kempingben 1985. június 14–16. között megtartott összejövetel volt, melyen az egymástól elszigetelt demokratikus ellenzék képviselői, népi és urbánus írók, a Kádár-rendszerrel szemben álló értelmiségiek vettek részt.

A tanácskozást sokan az egyik legjelentősebb eseménynek tartják az 1956 utáni magyar ellenzéki mozgalmak történetében, azonban mégis háttérbe szorult, és inkább a lakiteleki találkozó van jelen a közemlékezetben.

Szőnyi Attila szerint ennek az egyik és legfontosabb oka, hogy amíg a monori találkozó titokban, illegálisan történt, addig a Lezsák Sándor-féle 1987-es lakiteleki nem. Utóbbiról úgy véli, akár a monori találkozó folytatása is lehetett volna, ha az urbánus és népi vonal nem ugrik össze annyira annak az évnek az elején. Mint mondta, a találkozó még a település történelmében sem kapott kiemelt szerepet: akkoriban a helyiek még azt sem tudták, hogy településükön éppen zajlik egy értelmiségi találkozó, ezért semmilyen kapcsolat nem volt a lakosság és a találkozó résztvevői között.

Monor bortermelő vidék. Van egy olyan anekdota, miszerint a monori találkozó csak egy sima értelmiségi találkozó volt. Semmi extra nem volt benne egészen addig, míg föl nem szolgálták a monori borokat. Na, ebből születtek a rendszerváltó gondolatok

– jegyezte meg, majd hozzátette: ugyanez a monori bor dicséretének egy jó anekdotája, de nagyon jól megmutatja, hogy a helyieknek fogalmunk sincs, hogy mi volt a monori találkozó. Szőnyi Attila az eseményről elmondta, a megemlékezés három önálló részből áll, amelyek időben ugyan egymást követik, de nem egymásra épülnek. Szünetekkel elválasztva, önálló rendezvényekként valósulnak meg, ahol történészek, tudományos munkatársak lesznek az előadók.

Délután 15 órakor kezdődik egy emlékkonferencia, amelynek témája a monori találkozó történelmi szerepének megállapítása. Másfél órával később a monori találkozó résztvevője,

Csengey Dénes soha nem publikált, a monori találkozóról szóló naplójáról lesz egy beszélgetés.

Este 18 órától pedig három politikai gondolkodó, illetve politikus fog vitázni arról, miképp látják a rendszerváltás történetét negyven év távlatából.

Nem tud kimaradni az aktuálpolitika

– Mindenképpen törekedtünk arra, hogy legyen egy közéleti kerekasztal-beszélgetés is, lehetőség szerint olyan szereplőkkel, akik nem egy ideológiai irányzathoz tartoznak – magyarázta a szervező, majd kifejtette: így esett a választás Bogár Lászlóra mint a konzervatív oldal egy meghatározó gondolkodójára, Borvendég Zsuzsanna történészre, aki jelenleg a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője és a baloldali rendezvényeken rendszeresen objektíven megszólaló Schiffer Andrásra.

Lapunk kérdésére Szőnyi Attila leszögezte: a mostani kiélezett politikai helyzetben kizárt dolog, hogy a rendezvényről ki tudják küszöbölni az aktuálpolitikát, az már a szervezésből sem tudott kimaradni. Elmondása szerint minél jobban elmerült a szervezés részleteiben, annál jobban megnőtt a szemében az 1985-ös monori találkozó, ugyanis

ez volt az egyedüli és egyetlen olyan politikai esemény, ahol negyvenöt, politikailag több szekértáborhoz tartozó szereplő egy asztalnál tudott konstruktívan gondolkodni. Mint mondta, ez ma már nincs meg.

Ezért is példaértékű a monori találkozó

Szőnyi Attila úgy véli, nagyon nehéz megvalósítani egy olyan párbeszédre alapuló visszaemlékezést, ami nem valósítható meg a jelenkori, még erősebb megosztottság miatt. Szerinte sokkal komolyabban megosztott a társadalom, mint mondjuk a rendszerváltás idején volt, amit jól mutat az is, hogy a jelenlegi meghívottaknál is oda kellett figyelni a programok összerakásánál, hogy ki kivel találkozhat.

– Többen is voltak, akik nem voltak hajlandók politikai ellenfeleikkel egy asztalhoz ülni. Az egyik ismerősöm nagyon jól fogalmazott: ez a szervezés egy aknamező. Nem tudhatjuk, hogy mikor lépünk rosszul, és akkor ott egy robbanás fog következni – idézte fel. Szőnyi Attila rámutatott: a jelenkori aktuálpolitikai megosztottságot figyelve szinte felmagasztosul az 1985-ös monori találkozó hangulata és tanulsága, miszerint az ellentétes ideológiai irányzatok képviselői is letudtak ülni egymással, és konstruktívan tudtak vitázni. – Ez az, ami ma hiányzik – jegyezte meg.

Borítókép: Für Lajos beszél a demokratikus ellenzék által rendezett Monori Tanácskozáson 1985 júniusában, a monorierdei kempingben (Fotó: MTI/Rajk László)