Lendületben vannak az ukrán csalók, így tudjuk megvédeni tőlük a pénzünket

Idén már több mint nyolcmilliárd forintot csaltak ki az emberektől az ukrán csalók. Sokan nem tudják, milyen sokféle módon védhetik a bankszámlán tartott pénzüket. A védekezési lehetőség sok esetben megelőző jelleggel is ott van az ügyfelek kezében, egész pontosan a naponta használt banki mobilapplikációban.

Sokan nem tudják, milyen sokféle módon védhetik a bankszámlán tartott pénzüket. Sok ügyfél csak akkor kezd el foglalkozni a pénze védelmével, miután már bekövetkezik a baj. Szerencsésebb esetben akkor, ha a környezetéből hall valamilyen visszaélésről. Pedig a védekezési lehetőség sok esetben megelőző jelleggel is ott van az ügyfelek kezében, egész pontosan a naponta használt banki mobilapplikációban – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu.

Idén már több mint nyolcmilliárd forintot csaltak ki az emberektől az ukrán csalók. Fotó: Pixabay

Mint korábban beszámoltunk róla, Orbán Viktor a Kossuth rádióban múlt pénteken közölte: az elmúlt időszakban megugrott az adathalász bűncselekmények, online csalások száma. Mint folytatta, senki nincs biztonságban, a csalók egyre kifinomultabbak. Idén már több mint nyolcmilliárd forintot csaltak ki az emberektől. A kormányfő elmondta, hogy a magyar emberek jóhiszeműségét, jószívűségét használják ki a csalók. Hozzátette, hogy a hatóságok mindent megtesznek, hogy a becsületes munkával, hosszú évek alatt összegyűjtött pénzeket visszaszerezzék, bár ez hihetetlenül nehéz. Eddig másfél milliárdot sikerült visszaszerezni. A miniszterelnök szerint az online csalások mögött szervezett bűnözői csoportok állnak, melyeknek nyolcvan százaléka ukrán. 

Lehetőségek

A Biztosdöntés azt írja, az elmúlt időszakban jelentős médiafigyelmet kapott a napi átutalási limitek bevezetése minden hazai banknál, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlása nyomán. A portál tájékoztatása szerint azonban több lehetőségünk is van a pénzünk védelmére.

A banki hívás beazonosítása az applikációban a Gránit és az OTP Banknál működik, de ilyen fejlesztésekre később más bankoktól is lehet számítani. Ezek ugyanis segítik beazonosítani a banki csalók hívásait azzal, hogy a banki mobilalkalmazás nem mutatja meg ezeket.

A hazai összefogásból született KiberPajzs üzenetek, melyek bizonyos, bankszámla feletti adatok megváltozásakor, bankkártyák igénylésekor, digitalizálásakor, aktiválásakor vagy tiltásakor érkeznek, minden banknál elérhetőek, SMS-ben vagy applikációban. Ezeket az üzeneteket viszont az ügyfél maga is kezelheti a K&H Bank mobilalkalmazásában.

A már említett átutalási napi limit sok bank applikációjában beállítható, így a CIB Bank, az Erste Bank, a Gránit Bank, a K&H Bank, a MagNet Bank és az OTP Bank ügyfelei élhetnek ezzel a lehetőséggel, de más bankoknál is van mód rendelkezni erről az internetbankban, telefonon vagy bankfiókban.

A bankkártya használhatósága ma már minden banknál azonnal és ingyen felfüggeszthető egyetlen gombnyomással – ezt blokkolásnak is hívják –, és bármikor vissza is kapcsolható. Blokkolt állapotban a bankkártyát nem tudják megterhelni a csalók.

Az ügyfél maga is rendelkezhet arról a CIB Banknál és az OTP Banknál, hogy a biztonságos hazai vagy európai uniós térségen kívül máshol ne lehessen használni a bankkártyáját (geolokáció). Sőt, az OTP Banknál és a Raiffeisen Banknál külön kikapcsolható az internetes használat is. Természetesen ezek a beállítások is bármikor díjmentesen módosíthatók.

Az OTP Bank applikációjából az ügyfél átmenetileg ki is zárhatja magát, ha arra gyanakszik, hogy valaki megszerezhette a banki hozzáférését. Ilyenkor értelemszerűen más sem tudja elérni a bankszámlát egy másik eszközről, és csak a telefonos ügyfélszolgálaton vagy bankfiókban lehet visszaállítani a hozzáférést.

Sok bank mobilalkalmazása használható párhuzamosan több eszközön is, viszont közülük a BinX és az Erste George appja arra is képes, hogy ezeket a párhuzamos eszközöket kijelentkeztesse a felhasználó az egyik eszközről.

A bankok automatikusan is védik az ügyfelek pénzét

A bankok igyekeznek haladni a korral és felvértezni a banki rendszereket a csalások ellen. Ennek megfelelően, már a csalárd vagy gyanús tranzakció pillanatában is képesek megakadályozni a pénz leemelését a bankszámláról.

A bankkártyás műveletek esetén képesek beazonosítani a tömeges vagy éppen szokatlan helyről érkező gyanús tranzakciókat. Az ügyfél közreműködése nélkül kiszűrik azt is, ha két tranzakció olyan távolságban történik, melyet fizikailag nem lehet megtenni adott idő alatt. Ez főleg a régebbi, kártyaklónozásos csalás esetében nyújthat hatékony védelmet. Szintén működtetnek csalásfigyelő rendszereket maguk a bankkártya társaságok (Mastercard, Visa) is.

Ezek a rendszerek azonban hatékonyabban működnek, ha az ügyfél is közreműködik, és jelzi a bankjának, mielőtt külföldre távozik. Ekkor nem fordulhat elő, hogy a bank gyanús műveletként elutasítja a külföldi tranzakciót.

Az átutalásos csalások banki felismerése azonban jóval nehezebb, hiszen ezeknél az ügyfelek legtöbbször maguk működnek közre a csalásban (jóhiszeműen), miután megtévesztették őket. Erre utal a pszichológiai manipuláción, illetve megtévesztésen alapuló sikeres visszaélések rekord magas száma az előző év utolsó negyedévében.

Továbbra is az a legfontosabb szabály minden egyes banki ügyfél, de különösen a megtévedésre hajlamos idősebb korosztály számára, hogy hogy minden olyan telefonos vagy egyéb próbálkozásra, mely a bankszámlával kapcsolatos, kötelező nemet mondani. Kétség esetén pedig a bank ismert számon hívható telefonos ügyfélszolgálatával érdemes egyeztetni, hogy a kérés valóban a banktól származik-e.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)