Az Alaptörvény megpuccsolásáról, és a vidékiek „sötétségről” beszélt a tiszás egykori alkotmánybíró

Ismét feltette a régi lemezt a Tisza Pártot támogató Vörös Imre. A volt alkotmánybíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja nyíltan az alkotmányos rend ellen uszított, azt állítva, hogy egy esetleges Tisza-kormánynak feles többséggel is alkotmányoznia kellene. Vörös Imre az SZDSZ világképét megidézve arról is szólt, hogy szerinte a bulvárhíreket fogyasztó vidékiek miatt nem lehet népszavazást tartani Magyarországon.

Vörös Imre korábbi alkotmánybíró a TV13 televízió egyik műsorában Forrás: YouTube – képernyőfotó

Feles többséggel 

Az eseményen Vörös Imre emellett azt a már sokszor hangozatott tervét is elővette, miszerint egy kormányváltás esetén feles többséggel is alkotmányoznia kellene az újonnan összeülő Országgyűlésnek. 

A kétharmad kapcsán nagyon élesen merül fel, hogy vannak legalisták és legitimisták. Kövezzetek meg, de nekem az a véleményem, hogy bizony az új országgyűlésnek és kormánynak azonnal hozzá kell nyúlni az alaptörvényhez, akkor is, ha nincs kétharmada

 – mondta el Vörös Imre. A volt alkotmánybíró nem először állít ilyesmit. Mint ismert, Vörös Imre a négy baloldali jogász között van, akik egy 2021-ben kelt röpiratukban azt ajánlották az akkori baloldali összefogásnak, és későbbi közös miniszterelnök-jelöltjüknek Márki-Zay Péternek, hogy az új Országgyűlés első ülésnapján egyszerű többséggel és az Alkotmánybíróság jogkörének átvételével mondja ki az alaptörvény semmisségét. 

Négy ismert, rendszerkritikus ellenzéki jogász (Bárándy Péter, Fleck Zoltán Lengyel László és Vörös Imre) 2021 májusában Demokráciát és jogállami alkotmányosságot! címmel vitairatot tett közzé a Népszavában. A tanulmány először is rögzíti, hogy az Orbán-kormány nem habozott parlamenti többségével nemcsak élni, de visszaélni is. A szerzők szerint a kormányzat önkényessé, bizonytalanná és kiszámíthatatlanná tette az alkotmányosságot, ezzel előállítva az „alkotmányon belüli alkotmányellenesség”, a „törvényes törvénytelenség” rendszerét. 

Azt írták, hogy „mára a teljes jog- és intézményrendszer javíthatatlanná vált, ezért alkotmányos jogállami rendszerváltásra van szükség”. 

Szerintük az új Országgyűlésnek már az első ülésnapján három alapvető döntést kell hoznia: határozatot az új, negyedik köztársaság kikiáltásáról, arról, hogy Magyarország európai, demokratikus, jogállami köztársaság. Megállapítani az alaptörvény és az önkényuralmat kirívóan biztosító törvényi rendelkezések alkotmányellenességét és semmisségét. Elrendelni a jogrendszer egészének haladéktalan felülvizsgálatát annak érdekében, hogy hatályos jogszabályok ne akadályozhassák az alkotmányos jogállam kialakítását.

Problémás Alkotmánybíróság

A mostani, Kié a hatalom? elnevezésű eseményen, a kerekasztal-beszélgetés másik szereplője, Chronowski Nóra jogász azon bánkódott, hogy egy esetleges kormányváltás esetén amennyiben az új Országgyűlés egyszerű többséggel helyezne hatályon kívül sarkalatos vagy kétharmados törvényeket, az Alkotmánybíróság megsemmisítené ezeket a döntéseket. Vagyis a jogász szerint probléma, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere akkor is működne, hogyha a balliberális erők kerülnének hatalomra.

Politikailag nagyon nehéz kérdés, hogy az Országgyűlés egyszerű többséggel helyezzen hatályon kívül sarkalatos szabályokat, hiszen akkor azonnal rohannak az Alkotmánybírósághoz, ami többször megerősítette, hogy sarkalatos rendelkezéseket csak sarkalatossal lehet módosítani

 – emelte ki Chronowski. 

Végrehajtanák a migrációs paktumot 

Ezt követően a baloldali jogász az uniós jog végrehajtására tért át, és a migrációs paktum elfogadásáról kezdett értekezni. Azt állította, amikor uniós jog végrehajtásáról van szó, akkor lehet arra hivatkozni, hogy másként nem lehet végrehajtani az uniós jogot, így lehetőség nyílik a kétharmados törvények egyszerű többséggel történő felülírására. 

Attól a horribilis bírságtól megszabadulnánk akkor, ha végrehajtanánk végre a 808/18-as EUB (Európai Unió Bírósága) döntést, csak egy bírói döntést kellene végrehajtani arról, hogy az átkísérési gyakorlat feleljen meg az uniós jognak és ez tisztességes eljárás keretében történjen, és tényleges lehetőséget adjon a Magyarországon tartózkodónak arra, hogy menekültkérelmet terjesszen elő

 – érvelt a migrációs paktum elfogadása mellett Chronowski Nóra.

Ismert, a Tisza Párt képviselői az Európai Parlamentben már többször is támogatták a paktum megvalósítását. Tavaly október 23-án az EP a 2025-ös uniós költségvetésről szóló állásfoglalásáról szavazott. A szövegbe bekerült egy passzus, amely szerint „a menekültügyi, migrációs és integrációs alap keretében további finanszírozásra van szükség a menekültügyi és migrációs paktum megfelelő és gyors végrehajtásának biztosítása érdekében”. A Tisza Párt EP-képviselői igennel szavaztak erre a bekezdésre és az EP teljes jelentésére is.

Borítókép: Vörös Imre korábbi alkotmánybíró a TV13 televízió műsorában (Forrás: YouTube – képernyőfotó)