Súlyos alkotmányos válságot okozna a baloldal elvtelen terve

Az alaptörvény módosítására kizárólag az Országgyűlés kétharmados többségével van lehetőség – fogalmazott lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Mint arról beszámoltunk, közismert baloldali jogászok, mint Fleck Zoltán és a Magyar Péter ügyvédjeként is feltűnt Bárándy Péter az alaptörvényt támadták. Mindez nem új keletű, hiszen már 2021-ben is számtalan alkalommal hangoztatták az elképzelésüket, hogy egy baloldali többségű parlament a kétharmados többség nélkül is alkotmányozhatna. Azóta hasonló helyzet alakult ki Lengyelországban, amit a hazai baloldal is példának tekint.

Fotó: Havran Zoltán

Közismert baloldali jogászok támadták az utóbbi hetekben az alaptörvényt. Fleck Zoltán a Klubrádiónak azt nyilatkozta, hogy akárki is az ellenzék, aki megnyeri majd ezt a választást, tudatnia kell a választóival, hogy azzal a szándékkal indult, hogy lecserélje az alaptörvényt.

Fleck Zoltán szerint kétharmados parlamenti többség nélkül is lehetne alkotmányozni (Fotó: Ladóczki Balázs)

Ez azért fontos, mert ha az emberek erre szavaznak, akkor némileg elhalványodik az egyszerű számszaki logika, hogy ez most ötven százalék, 52, 54, 58, 62 vagy kétharmad

– fogalmazott Fleck Zoltán.

Míg a Magyar Péter ügyvédjeként is feltűnt Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány volt igazságügyi minisztere a Magyar Narancsnak a következőt mondta:

Kérdéses, hogy az alaptörvényből a nagyon gyorsan mellőzendő rendelkezéseket, amelyek nem alkotmányosak, hogyan sikerül hatályon kívül helyezni.

A baloldali jogászok terve kapcsán lapunknak nyilatkozott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, aki felidézte, hogy Fleck Zoltán már a 2022-es országgyűlési választásokat megelőzően kijelentette, hogy miután szerinte nem lehet jogállami módszerekkel leváltani a Fidesz rendszerét 

nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után, időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről.

Felülírnák a baloldali jogászok az alaptörvényt

Ifj. Lomnici emlékeztetett, hogy Bárándy Péter, Fleck Zoltán, Lengyel László, Vörös Imre „Demokráciát és jogállami alkotmányosságot!” címmel közölt közös esszéje alapján a terv lényege, hogy egy új, a jelenlegi ellenzék által leuralt Országgyűlésnek az első ülésnapján át kell vennie az Alkotmánybíróság jogkörét. Ezután a Lengyelországban most tapasztaltakhoz hasonlóan egy országgyűlési határozattal és a szükséges választói legitimáció hiányában, egyszerű többséggel érvénytelennek vagy semmisnek kell nyilvánítania az egész jogrendszer alapját képező alaptörvényt, illetve a rendszerváltás óta érvényben lévő kétharmados törvényeket.

Az alapvetően a politikai baloldalhoz köthető jogászok azon elképzelése, miszerint az alaptörvény kétharmados támogatottság nélkül is megváltoztatható vagy hatályon kívül helyezhető, súlyos jogállami és alkotmányos aggályokat vet fel. Az alaptörvény maga rögzíti, hogy annak módosítására vagy új alkotmány elfogadására kizárólag az Országgyűlés kétharmados többségével van lehetőség

– szögezte le ifj. Lomnici.

Lengyelország a példa

A szakértő szerint minden olyan próbálkozás, amely nem a kétharmados szabály alapján kíván új alkotmányos rendet létrehozni, alkotmányellenes lenne, és egyúttal sértené a magyar állam demokratikus működését és jogállami berendezkedését. Az ilyen kísérletek a hatályos jog alapján semmisnek tekinthetők, és hosszú távon alkotmányos válságba sodorhatják az országot.

Az alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy a Tusk által Lengyelországban alkalmazott diktatórikus módszerek a példa: Fleck Zoltán például 2024-ben a Klikk TV-nek dicsérte a Lengyelországban végbemenő folyamatokat. A baloldali jogász a következőképpen fogalmazott:

Van egy fantasztikus külső példa, Lengyelország esete, ahol látszik, hogy a Tusk-kormányzat mindent megpróbál, hogy visszaállítsa a lengyel demokratikus jogállami berendezkedést.

Ifj. Lomnici felhívta a figyelmet, hogy Magyar Péter ehhez hasonló véleményt fogalmazott meg, amikor korábban a szerinte „kétharmaddal bebetonozott pártfunkcionáriusok”, vagyis az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetése, az alkotmánybírák, a legfőbb ügyész és a köztársasági elnök menesztésével kampányolt.

Elengedhetetlen a jogbiztonság

A szakértő ismertette, hogy 1992-ben az Alkotmánybíróság egyértelműen leszögezte, hogy a jogállamiságnak elengedhetetlen összetevője a jogbiztonság, amelynek fenntartása nélkül jogállamról beszélni nem lehet, mint ahogy tilos a történelmi helyzetre és a jogállam megkövetelte igazságosságra hivatkozva a jogállam alapvető biztosítékait félretenni. 

Jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani. A mindig részleges és szubjektív igazságosságnál a tárgyi és formális elvekre támaszkodó jogbiztonság előbbre való

– tette hozzá.

Ifj. Lomnici emlékeztetett, hogy a magyar baloldal szereplői a 2022-es országgyűlési választást megelőző hónapokban számos olyan kijelentést tettek, amelyek egyértelmű bizonyítékai a baloldal anarchista, antidemokratikus törekvéseinek, amelyek – többek között – politikai tisztogatásban öltenének testet.

De a magyar választók bölcsek voltak, és ezen politikusokkal szemben a nemzeti, polgári oldalnak szavaztak kiemelt bizalmat

– fogalmazott.

Ismert bolsevik fordulat, hogy a demokrácia ellenségeit nem illeti meg a demokrácia. Azt, hogy kik a demokrácia ellenségei, természetesen ők határozzák meg. A magyar politikai baloldal és annak holdudvara már több mint tíz éve azon dolgozik, hogy egy esetleges választási győzelem esetén – szubjektív igazságérzetükre hivatkozva – miként tudják alkotmányos puccsal »helyreállítani a jogállamot«

– tette hozzá ifj. Lomnici.

Borítókép: Bárándy Péter (Fotó: Havran Zoltán)