A skizofrénia kialakulásának molekuláris alapjait vizsgálják a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban – tájékoztatott a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézmény.
A skizofrénia az idegrendszer fejlődése során kialakuló betegség, amely hátterében genetikai és környezeti tényezők együttese áll. A kórfolyamat mögött álló biológiai mechanizmusok feltárása azonban még mindig nem teljes.
A vér-agy gát az agy és a vérkeringés közötti dinamikus határfelület, amelynek jól működése alapvető fontosságú az agyon belüli egyensúly fenntartásához. A vér-agy gát károsodása mérgező anyagok és immunsejtek nagyobb mértékű bejutását eredményezi az agyba. Ez a károsodás számos idegrendszeri betegséggel, köztük a skizofréniával is kapcsolatban áll – magyarázták a kutatás részleteit, kiemelve, hogy
a terhesség alatt fellépő fertőzések miatti anyai immunaktiváció, valamint a serdülőkori cannabishasználat mind fokozott kockázati tényezőként szerepelnek
a betegség kialakulásában.
Mi az a vér-agy gát?
Az első kísérletet Paul Ehrlich német származású Nobel-díjas orvos végezte, aki anilinfestéket injektált a vérkeringésbe, és megfigyelte, hogy minden szerv megfestődött a központi idegrendszer kivételével. Ezután Edwin Goldmann volt az, aki a festéket a gerincvelőbe fecskendezte, és azt tapasztalta, hogy az agy megfestődött, de más szervek nem. Ekkor bizonyították a vér-agy gát létezését.
A NKFIH 50 millió forintos támogatásával indult B3phrenia-projekt célja, hogy megvizsgálja a skizofrénia kockázati tényezőinek hatásait a vér-agy gátra, valamint a skizofréniára való hajlamot vagy ellenálló képességet kiváltó tényezőket.
A kutatás során vizsgálják a biológiai nemekre jellemző molekuláris változásokat, és azt, hogy a vér-agy gát miként alkalmazkodik a kockázati tényezőkhöz.
Komplex állatmodellek és skizofréniás betegekből származó őssejtek felhasználásával a kutatók célja a cannabis, a biológiai nemek és a vér-agy gát működése és szerkezeti változásai közötti összetett kapcsolatok feltárása. Az új ismeretek nagymértékben elősegítik a skizofréniával szembeni ellenálló-képesség és a skizofréniára való hajlam jobb megértését.
– A projektet több kutatási területen jártas, jól képzett, orvosbiológiával foglalkozó kutatókból álló csapat vezeti, akik élvonalbeli módszereket alkalmaznak. Az egyéni biológiai különbségek megismerése és a betegek biológiai jellemzők alapján történő kisebb csoportokba történő osztályozása hozzájárul a személyre szabott kezelési stratégiák megtervezéséhez – fejtették ki.
